Az idei OMÉK bőven kínált látnivalókat, talán – megkockáztathatjuk – az eddigiek közül a legtöbbet.
Szerencsés szám: 77. Az idei OMÉK bőven kínált látnivalókat, talán – megkockáztathatjuk – az eddigiek közül a legtöbbet.
– Igen ám, de… – mondja a mindig mindennel elégedetlen magyar mentalitás. Ezzel is úgy vagyunk, mint a focival, amit – elméletben – mindenkinél jobban tudunk.
Korosabb gazdatársaim még emlékeznek a régi, a jelenleginél is „vurslisabb” hangulatú kiállításokra, meg a hangos bemondón elhangzó üzenetekre: „Itt vagyunk a vásáron, sok szép marhát láttunk, csak ti hiányoztok.”
Mindez persze már a múlté, de igaz, ami igaz, vegyes érzelmekkel zártuk be a standunkat, amelyről egy héttel a megnyitás előtt még azt sem tudtuk, hogy hol lesz.
Vegyes érzelmekkel, mert ennek a rövid visszatekintésnek azt a címet is adhattuk volna, hogy: szervezett szervezetlenség. Ettől vegyesek az érzéseink.
Sok volt a szervezési hiba.
Csak néhányat említve: késett a helykijelölés, késett a programfüzet, néhány rendezvény korábban kezdődött, mint ahogy a kapukat kinyitották a látogatók előtt stb.
Voltak, akik a szakmaiságot hiányolták. A kétkedők megnyugtatására: Az OMÉK mindig is a nagyközönség számára kívánta a hazai mezőgazdaságot bemutatni. Ezt pedig maradéktalanul és látványosan teljesítette volna, ha nem csak az un. kézműves termékekkel ismerkedhettünk volna meg, hanem a húzóágazattá fejleszteni kívánt élelmiszergazdaság várható nagy volumenű és kiváló minőségű export orientált termékeivel is.
Legyünk objektívek! Szerencsés volt a régiók (megyék) termékeinek egy-egy blokkban való bemutatása. Örültünk annak is, hogy a határon túli gazdaszervezetek és termékek is bemutatkozhattak az FM hathatós támogatásával. Néhány jelentős esemény, megállapodás, termékismertető is gazdagította a programokat.
Szó, ami szó, látványos volt az idei OMÉK, amelyről néhány képet felvillantva összességében gratulálunk, de csak a kiállítóknak.
(Agrofórum Online)