31℃ 17℃
június 5. Frézia, Fatime, Fatima, Bonifác
Állattenyésztés

A tehénlepény ritka állatok és a fajgazdagság megmaradását segíti

Agrofórum Online

A természetközeli legelőterületeken keletkező trágya nélkül a mezőkön, erdőkben és réteken élő fajok eltűnését nem lehet megállítani. Ez Claus Hutternek, a NatureLive természetvédelmi alapítvány elnökének szilárd meggyőződése.

„Németországnak trágyára van szüksége. Több, szarvasmarhákat, lovakat, szamarakat, juhokat és kecskéket kiszolgáló, természetközeli legelőterület nélkül nem lehet megállítani a fajok drámai mértékű kihalását” – állítja Claus-Peter Hutter, a NatureLife-International (NLI) elnöke, aki szerint a legelőkre igenis óriási szükség van.

Legel és trágyáz

Hutter egyetlen tömör mondatban foglalja össze álláspontját: „Legel és trágyáz módszerrel építsük újra a táplálékláncot, mielőtt túl késő lenne”, mert enélkül például a madarak egyszerűen éhen halnának. Az állatok ürüléke létfontosságú alapanyag sokféle rovar számára. Az antibiotikummal nem kezelt legelő állatok, például a vízibivalyok trágyájában számtalan rovarfaj fordul elő, amelyek a tápláléklánc alapjaként nélkülözhetetlenek. A lepkék ugyancsak a trágyából jutnak vízhez és az ásványi anyagokhoz, a szitakötők pedig kisebb rovarokra vadásznak.

Sok olyan madár, amely nyílt, szántóföldekkel, rétekkel és legelőkkel tarkított területeken él, mint például a pacsirták, lilik, réti pityer, rétihéja, cserregő nádiposzáta, vagy amely ott táplálkozik, mint például a fecskék, gyurgyalagok, egyszerűen éhen hal, mert már nem talál táplálékot. A természetvédő szerint már régóta bizonyított, hogy a legel és trágyáz módszerrel nagyon alacsony költséggel, hatékonyan és gyorsan lehet felvenni a küzdelmet a fajok kihalásával szemben.

A trágya és a rajta élő rovarok kapcsolata bizonyított

Kevéssé ismert tény, hogy egyetlen tehénlepényen 200-300 grammnyi rovar élhet. Három nagyállat-egységgel, valamint tíz adag trágyával számolva hektáronként és naponta, ha 200 napig legelnek, azzal 1,2-1,8 tonna rovarbiomassza keletkezik évente.

Egy angol tanulmány szerint, amely a tehenek és a trágyájukon élő rovarok tömegét viszonyítja egymáshoz, egy 600 kg-os tehén a legelőn körülbelül 200 kg rovarbiomasszát termel.

A NatureLife vezetője szerint legeltetni akár a városokban is lehet, hiszen számos már megvalósult és sikeres projekt épült a legeletetésre.

A hígtrágya nem jó

Hutter azonban egy természetvédelmi szervezet képviselőjeként kritikát is megfogalmazott a mezőgazdasággal szemben: „Eleget tudunk ahhoz, hogy cselekedjünk – mindezt már kutatták és leírták, mégis az ilyen projektek politikai finanszírozását szégyenletesnek tartják és kerülik” – jelentette ki.

Véleménye szerint túl sok pénzt pumpálnak a mezőgazdasági vállalatok a kukorica-monokultúrák és a gyári gazdálkodás hibás rendszerébe. Több trágyára lenne szükség a hígtrágya helyett, amely sok helyen szennyezi a talajt és a talajvizet. Az Európai Unió zöld megállapodás intézkedéscsomagjából hiányoznak a biodiverzitás fenntartását valóban segítő programok.

Különösen a nedves gyepekre, a mocsaras rétekre és a lápos területekre kellene koncentrálni, amelyek fontos CO2-elnyelők is egyben, és így hatékony klímavédelmet, árvíz- és párolgásvédelmet, valamint a természeti sokféleség javítását is elősegítik.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Modern állatmenedékek: miért hódít a plexi és a polikarbonát?

2025. június 4. 13:10

A plexi és a polikarbonát egyre népszerűbb választás az állattartók körében – nem véletlenül. Ezek a korszerű anyagok biztonságot, tartósságot és esztétikus megjelenést nyújtanak a kutyák, macskák, madarak vagy kisállatok számára kialakított otthonokban.

A kolosztrumos edények tisztítása sorsdöntő lehet

2025. május 21. 16:10

A kolosztrum életmentő lehet a borjak számára, de csak akkor, ha az itatáshoz használt eszközök megfelelően tiszták.

Hatékonyabb állattartással kevesebb antibiotikum?

2025. május 17. 16:10

A FAO szerint az állattartás hatékonyságának növelése akár 57%-kal is csökkentheti az antibiotikumhasználatot 2040-ig, megelőzve a rezisztencia terjedését.

A jövő takarmánya a rovarfehérje?

2025. május 14. 16:10

A rovarfehérje-alapú takarmányok fenntartható alternatívát kínálnak az állattenyésztésben, de vajon készen áll-e az iparág az áttörésre?

Feloldották a kéknyelv-betegség miatt elrendelt korlátozásokat

2021. március 5. 10:15

Az Európai Unió elismerte a kéknyelvbetegség-mentesítési program eredményességét Magyarországon.

Közel 11 milliárd forint támogatás érkezik a tejtermelő és hízott-bikatartó gazdaságoknak

2023. szeptember 18. 09:40

Az Agrárminisztérium a nehéz gazdasági helyzetben lévő szarvasmarhatartók likviditásának biztosítása érdekében megteremtette a feltételeit annak, hogy az érintett 9600 gazdálkodó számára hamarosan megérkezzen a 2022. évi jogalapon kifizethető átmeneti nemzeti támogatás.

Az unió szarvasmarha- és sertésállománya is csökkent

2022. június 28. 08:02

Szarvasmarhatartás szempontjából kiemelkedik Franciaország a 17,3 milliós állományával, de Németországban is 10 milliónál több állatot tartanak.

Gümőkórt mutattak ki két szarvasmarha telepen

2023. január 20. 09:17

2023 elején két Somogy vármegyei szarvasmarha telepen is gümőkór-fertőzöttség igazolt a Nébih laboratóriuma.