16℃ 8℃
október 29. Nárcisz, Melinda, Őzike
Állattenyésztés

A tehénlepény ritka állatok és a fajgazdagság megmaradását segíti

Agrofórum Online

A természetközeli legelőterületeken keletkező trágya nélkül a mezőkön, erdőkben és réteken élő fajok eltűnését nem lehet megállítani. Ez Claus Hutternek, a NatureLive természetvédelmi alapítvány elnökének szilárd meggyőződése.

„Németországnak trágyára van szüksége. Több, szarvasmarhákat, lovakat, szamarakat, juhokat és kecskéket kiszolgáló, természetközeli legelőterület nélkül nem lehet megállítani a fajok drámai mértékű kihalását” – állítja Claus-Peter Hutter, a NatureLife-International (NLI) elnöke, aki szerint a legelőkre igenis óriási szükség van.

Legel és trágyáz

Hutter egyetlen tömör mondatban foglalja össze álláspontját: „Legel és trágyáz módszerrel építsük újra a táplálékláncot, mielőtt túl késő lenne”, mert enélkül például a madarak egyszerűen éhen halnának. Az állatok ürüléke létfontosságú alapanyag sokféle rovar számára. Az antibiotikummal nem kezelt legelő állatok, például a vízibivalyok trágyájában számtalan rovarfaj fordul elő, amelyek a tápláléklánc alapjaként nélkülözhetetlenek. A lepkék ugyancsak a trágyából jutnak vízhez és az ásványi anyagokhoz, a szitakötők pedig kisebb rovarokra vadásznak.

Sok olyan madár, amely nyílt, szántóföldekkel, rétekkel és legelőkkel tarkított területeken él, mint például a pacsirták, lilik, réti pityer, rétihéja, cserregő nádiposzáta, vagy amely ott táplálkozik, mint például a fecskék, gyurgyalagok, egyszerűen éhen hal, mert már nem talál táplálékot. A természetvédő szerint már régóta bizonyított, hogy a legel és trágyáz módszerrel nagyon alacsony költséggel, hatékonyan és gyorsan lehet felvenni a küzdelmet a fajok kihalásával szemben.

A trágya és a rajta élő rovarok kapcsolata bizonyított

Kevéssé ismert tény, hogy egyetlen tehénlepényen 200-300 grammnyi rovar élhet. Három nagyállat-egységgel, valamint tíz adag trágyával számolva hektáronként és naponta, ha 200 napig legelnek, azzal 1,2-1,8 tonna rovarbiomassza keletkezik évente.

Egy angol tanulmány szerint, amely a tehenek és a trágyájukon élő rovarok tömegét viszonyítja egymáshoz, egy 600 kg-os tehén a legelőn körülbelül 200 kg rovarbiomasszát termel.

A NatureLife vezetője szerint legeltetni akár a városokban is lehet, hiszen számos már megvalósult és sikeres projekt épült a legeletetésre.

A hígtrágya nem jó

Hutter azonban egy természetvédelmi szervezet képviselőjeként kritikát is megfogalmazott a mezőgazdasággal szemben: „Eleget tudunk ahhoz, hogy cselekedjünk – mindezt már kutatták és leírták, mégis az ilyen projektek politikai finanszírozását szégyenletesnek tartják és kerülik” – jelentette ki.

Véleménye szerint túl sok pénzt pumpálnak a mezőgazdasági vállalatok a kukorica-monokultúrák és a gyári gazdálkodás hibás rendszerébe. Több trágyára lenne szükség a hígtrágya helyett, amely sok helyen szennyezi a talajt és a talajvizet. Az Európai Unió zöld megállapodás intézkedéscsomagjából hiányoznak a biodiverzitás fenntartását valóban segítő programok.

Különösen a nedves gyepekre, a mocsaras rétekre és a lápos területekre kellene koncentrálni, amelyek fontos CO2-elnyelők is egyben, és így hatékony klímavédelmet, árvíz- és párolgásvédelmet, valamint a természeti sokféleség javítását is elősegítik.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újra pestismentes Magyarország!

2025. október 28. 10:10

Zala vármegyéből indult a fertőzés, de gyors hatósági fellépéssel sikerült megfékezni – most a nemzetközi elismerés is megérkezett.

Fenntartható tejpótló, ami működik

2025. október 26. 16:10

A HP 100 enzimkezelt szójafehérje hozza a tejfehérje teljesítményét, miközben olcsóbb és fenntarthatóbb.

A sertéstartók isszák meg az autóipari csatározások levét, Kína bekeményített

2025. október 19. 09:10

Az elektromos autók behozatalán kapott hajba az Európai Unió és Kína, a csetepaté elszenvedője viszont egy harmadik fél lett, a sertéstenyésztési ágazat.

Fűzfa mint klímamentő takarmány? Ígéretes kutatás!

2025. október 17. 07:10

A fűzfa levele akár 80%-kal csökkentheti a szarvasmarhák káros gázkibocsátását – és ezzel új irányt mutathat az állattartásban.

Így védhetjük meg a sertéseket az istállólegyektől

2024. június 3. 08:40

Az istállólégy higiéniai probléma, mivel betegségeket terjeszt a sertés- és szarvasmarha-istállóban, másrészt a termelékenységet is csökkenti.

A madárinfluenza „tejcseppfertőzéssel” terjedhet tehénről tehénre

2024. május 8. 10:10

A madárinfluenza (H5N1) vírus a szarvasmarhák között a fejőházakban, tejjel terjedhet. A pasztörizálás viszont biztos védelmet nyújt ellene.

Nehéz lesz a szarvasmarha-ágazatnak a kibocsátáscsökkentés

2024. június 24. 10:10

A mezőgazdaság a legnagyobb metánkibocsátó, emiatt ütköznek a környezetvédelmi és a termelői érdekek. Ki fizesse meg a kibocsátáscsökkentés árát?

Az Őrségben szarvasmarha-telep eladó!

2021. március 12. 13:49

25 éve eredményesen működő szarvasmarha (tiszta szürke és charolais-hibrid) telep és a telepet működtető társaság az Őrségben (Szalafő) eladó.