Állattenyésztés

Az emberek és állatok hőérzékelése eltér – ezért is fontos a szarvasmarhatelep szenzorálása

Agrofórum Online

A Cubilog Kft. IOT-megoldásokat nyújt az ipar és a mezőgazdaság területén termelő üzemek, állattartó telepek számára.

Egyszerű és könnyen használható digitalizációs megoldásuk kényelmes alkalmazást biztosít a tulajdonosok, vezetők vagy gazdálkodók számára, hogy akár távolról is felügyeljék termelési tevékenységüket a biztonság és a hatékonyság növelése érdekében.

A PREGA konferencián Weibel Balázs, Cubilog Kft. ügyvezetője és Egyed Barna, a BOS-Frucht Agrárszövetkezet ügyvezetője arról beszélt,

hogyan lehet a gyakorlatban megoldani a szenzorálást tejhozamnövelési és üzembiztonsági céllal.

A távfelügyeleti rendszer, amellett, hogy kimutatja az adatokat, azonnali riasztásokat küld, hiszen a cél a gyors reakció. A termelés már nem is veszi észre, hogy vannak műszaki anomáliák a háttérben, hiszen a műszak előbb tud róla, mint ez a termelésben megjelenik.

A mért adatok, mivel adatbázisban letárolásra kerülnek, egy adatexport formájában, egyszerű módon, akár egy Excel formátumban vagy adatbázisban is megjeleníthetők, ahol mélyebb AI alapú elemzőrendszer is betölthető.

A termelési folyamatok minőségét az adatok gyűjtésével, elemzésével növelni lehet. A hibák csökkenthetők, amivel az üzembiztonságot tudjuk megteremteni, legyen akár a hiba emberi mulasztás vagy műszaki meghibásodás. 

„Miért is vágtunk bele mi abba, hogy figyeljük az etetést, az itatást és a fejést? – kezdte előadását Egyed Barna. – Azt gondolom, hogy egy tehenészetben, egy nyereségesen működő tehenészetben ez három alapvető fontosságú dolog. Ha közülük valamelyik hiányzik vagy hibádzik, akkor a végén nem lesz megfelelő mennyiségű eredmény.”

Hőstressz, itatás, fejés

Az etetés megfigyelésével indultak, ahol az volt a cél, hogy magát az infrastruktúrát kövessék nyomon. Az állatok hogyan érzik magukat, van-e hőstressz az istállóban, megfelelő időben avatkoznak-e be, megfelelő időben indulnak el a ventilátorok, megfelelő időben indul el a vízpermetet. Az embereknek a hőérzékelése ugyanis nem azonos az állatok hőérzékelésével, így nem ugyanúgy reagálnak. Ha probléma van, a rendszer azonnal küld a telepvezetőnek egy riasztást. 

A másik kritikus pont: az itatás. Itt azt kezdték el figyelni, hogy termelnek-e a szivattyúk. Nézik a puffertartályban a vízmennyiséget. Ha esetleg a hirtelen elvétel miatt szintcsökkenést érzékelnek, amit nem tud pótolni a szivattyú, a kollégák azonnal tudják ellenőrizni a berendezéseket. 

A harmadik fontos folyamat a fejés, ahol alapvetően azt nézik, hogy a takarmánykiosztó kocsiból kiosztott TMR adagnak megfelelően alakul-e az állatok tejhozama, illetve követni tudják magának a fejésnek a higiéniai körülményei, hiszen abból élelmiszeripari alapanyag készül.

Weibel Balázs az előadás végén még elmondta, mindent lehet szenzorálni, mindig mindenből lehet még plusz adatot kinyerni, ami visszavezethető a termelés vagy a hatékonyság növelésére. 

A következő lépés a takarmány feltolás figyelése, amikor embereket és gépeket ellenőrizhetünk. Véleménye szerint, munkaerőt úgy lehet megtartani, ha ösztönözzük a jó munkavégzésre. Ha visszamérjük a dolgozót, lejelenti, hogy miért mulasztott, vagy a gép miért hibásodott meg, mennyi az ő felelőssége, akár mozgó béroldalra is vissza lehet kötni a munkát, ami a hosszú távú együttműködés alapja lehet.

(Fotó: matthiasboeckel/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Miért tart valaki manapság háztáji csirkét?

2024. december 15. 16:10

A baromfitartás sok generáció óta az életformánk része. Egy kutatásból kiderült, hogy manapság a csirkék élelmiszerforrások, de társállatok is.

Most esszük meg az éves halfogyasztás közel kétharmadát – így alakul idén az ár

2024. december 14. 10:10

Magyarországon az egy főre eső halfogyasztás évi 6,5 kilogramm, de ez még jócskán elmarad a 20 kilogrammos uniós átlagtól.

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

2024. december 12. 13:10

Még a nyáron rekordáron kelt el egy borjú Németországban: valaki 130 ezer eurót adott a kis jószágért. Vajon visszajön az ára?

Fontosabb az állati takarmány előállítása az emberi fogyasztású élelmiszereké helyett?

2024. december 11. 12:10

A „rovaripar” az állatok intenzív tenyésztéséhez szükséges takarmány előállítására fókuszál az emberi élelmiszertermelés helyett.

Nőtt a szarvasmarha kivitel

2018. május 10. 06:55

Marhahúsból 40 százalékkal többet szállítottak külföldre a feldolgozók, az áremelkedésnek köszönhetően a kivitel értéke ennél is nagyobb mértékben, összesen 64 százalékkal bővült.

A víz jelentősége a szarvasmarhaistállóban

2024. március 11. 08:10

A víz létfontosságú a szarvasmarhák számára, így az azzal való spórolás hamar negatív hatással lehet az állatok teljesítményére és egészségére.

Kerüljük el a legelőket kirándulás közben, a borjú nem játék!

2024. július 16. 12:10

Nyári úti célnak sokan választják Ausztriát vagy Erdélyt és a hegyeket, ahol kirándulás közben akár legelő szarvasmarhákkal is találkozhatnak.

Jól kezdték az évet a hazai vágóhidak

2018. május 28. 07:43

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az üzemekben 11 százalékkal több szarvasmarhát, 1,7 százalékkal több sertést és 15 százalékkal több baromfifélét dolgoztak fel az első negyedévben, mint az előző év azonos időszakában.