Állattenyésztés

Szalma a sertésistállóban: áldás és néha bizony átok is

Agrofórum Online

Sokáig éppen az volt a cél, hogy végre száműzni lehessen a szalmát a sertésistállókból, mert a használata sok munkával járt. Mára azonban kiderült, hogy túl sok állatjóléti előnye van, amelyek miatt, bár macerás, mégis szükség van rá.

A sertések szeretnek rajta pihenni, de szívesen rágcsálják is, így az unaloműzés eszköze is lehet. Az állatjólét figyelemben tartását pedig a piacon is megfizetik, és az állomány is jobb teljesítménnyel hálálja meg.

A szalma eltömítheti a trágyaelvezető rendszert

A szalma remek alapanyag, ami sokrétűen felhasználható, azonban könnyen eltömítheti a trágya eltávolítására szolgáló technológiát. Ezt mindenképpen meg kell előzni.

Ha a szalmát csak arra használjuk, hogy a sertések elfoglalják magukat, nem érdemes a földre teríteni, hanem a szalmarácsokba kell tenni. Ennek előnye, hogy egyrészt kisebb mennyiségre van szükség, másrészt az állatok számára is érdekesebb onnan kicsipkedni.

Ha a szalma alomként szolgál, oda kell figyelni az istálló megfelelő szellőztetésére, mert az alomban káros gázok keletkeznek. A sertéseknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fekvőhelyüket tisztán tartsák, és olyan helyre ürítsenek, ahol a trágya gyorsan eltávolítható, vagy ahol az ürülék és a vizelet könnyen elkülöníthető.

Penészes szalma – egészségügyi problémák garmadája

A technológiai problémákon túl az állategészségügyi problémákra is figyelni kell. A betakarítástól és a tárolástól függően a szalma különböző mennyiségű port tartalmazhat. Ez irritálhatja a sertések légzőszerveit, és akár légzőszervi megbetegedések is kialakulhatnak.

Nemcsak a gabona termése, hanem a szalma is szennyeződhet baktériumokkal, vírusokkal, élesztőgombákkal és mindenekelőtt penészgombákkal és azok mikotoxinjaival. Ha a szalma dohos, poros, szürke vagy nyirkos, akkor biztosan rossz minőségű, és nagy kockázatot jelent az állatok egészségére. Különösen akkor, ha a betakarítás során nedvessé vált, vagy ha rosszul tárolták. A mikotoxinok, például a fuzáriumtoxinok, a dezoxinivalenol (DON) és a zearalenon (ZEA) többféleképpen károsíthatják a sertések egészségét:

  • Az emésztőrendszerben hasmenést, bélsérüléseket és a tápanyagfelszívódás csökkenését okozzák.
  • A mikotoxinok gyengítik az immunrendszert, így a sertések fogékonyabbá válnak a fertőző betegségekre.
  • A gombatoxinok negatív hatással vannak a kocák termékenységére.

Hogy lesz jó minőségű a szalma?

A szalma használata a sertéstenyésztésben sok esetben nagyobb munkaterheléssel, ezzel többletköltséggel jár, az automatizált rendszerek pedig szintén drágák. A jó minőségű szalma maga is sokba kerül és a tárolása is költséges lehet.

Így juthatunk minőségi és ezzel az állatjólétet javító szalmához:

  • A hosszú szálakból álló szalma kevésbé érzékeny a fuzáriumra. Ugyanakkor hajlamosabbak összetömörödni, és ebben az esetben az előnye elvész.
  • Vetésforgó: minél változatosabb, annál kisebb a gombafertőzés esélye. A kukoricát ne olyan gabonafélék előtt termesszük, amelyekből szalmát akarunk előállítani.
  • Bálázás előtt hagyjuk megszáradni,  14%-nál ne legyen magasabb a nedvességtartalma.
  • Száraz, jól szellőző, fedett helye tároljuk, madaraktól, rágcsálóktól és vaddisznóktól védve. Ez a szempont különösen fontos az afrikai sertéspestis (ASP) idején.
  • Szükség szerint használjunk tartósítószereket, például savakat (pufferelt propionsav).

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hatékonyabb állattartással kevesebb antibiotikum?

2025. május 17. 16:10

A FAO szerint az állattartás hatékonyságának növelése akár 57%-kal is csökkentheti az antibiotikumhasználatot 2040-ig, megelőzve a rezisztencia terjedését.

A jövő takarmánya a rovarfehérje?

2025. május 14. 16:10

A rovarfehérje-alapú takarmányok fenntartható alternatívát kínálnak az állattenyésztésben, de vajon készen áll-e az iparág az áttörésre?

Szigorúbb védekezés: afrikai sertéspestis Szlovákiában

2025. május 9. 16:10

Szlovákiában házisertéseket is érint az ASP, ezért a magyar sertéstartóknak még szigorúbban kell betartaniuk a járványvédelmi szabályokat.

Húsvéti bárányhús: hagyomány és exportkincs

2025. április 20. 08:10

Húsvétkor sok kultúrában hagyomány a bárányhús fogyasztása, Magyarországon azonban a szerepe visszafogottabb.

Magyar sertéshúsexportról tárgyalt a japán agrártárca képviselője Budapesten

2019. július 5. 17:33

Magyarország az első uniós tagállam, amely megállapodott Japánnal a regionalizációról, az egyezség azonban még csak a baromfihúsra terjed ki, a sertésre nem.

Németországban újabb afrikai sertéspestises esetre bukkantak

2021. november 29. 08:02

Afrikai sertéspestises (ASP) esetet találtak egy vaddisznóban a kelet-németországi Mecklenburg-Vorpommern tartományban.

A sertésállomány a nagyméretű gazdaságoknál koncentrálódik

2022. február 20. 04:36

A sertést tartó gazdaságok száma 67 százalékkal visszaesett 2020-ra, és alig haladta meg a 48 ezret.

A nyereséges mangalicatenyésztés a cél

2018. november 14. 08:47

1991-ben Magyarországon kevesebb, mint 200 egyed maradt meg, de a sikeres fajtamentés révén mára a mangalicatenyésztés sikeres agrárgazdasági ágazat lett.