Állattenyésztés

A szarvasmarhák tbc-oltása a tüneteket és a továbbfertőzés esélyét is csökkenti

Agrofórum Online

A kutatás szerint a vakcinázás nemcsak a tuberkulózis súlyosságát enyhíti a fertőzött szarvasmarhák esetében, hanem a terjedését is 89%-kal mérsékli a tejelőállományokban.

A szarvasmarhák fertőző betegsége, a tuberkulózis kezelése világszerte gazdasági és közegészségügyi következményekkel is jár. A Cambridge-i Egyetem és a Penn State University által vezetett kutatás eredményei, amit a Science folyóiratban közöltek, viszont segítenek felszámolni ezt az emberre is veszélyes kórt.

Az emberi tbc 10%-a állati eredetű

Ez az első olyan tanulmány, amely kimutatta, hogy a BCG-vel beoltott, tbc-vel fertőzött szarvasmarhák lényegesen kevésbé fertőzik meg a többi szarvasmarhát. A vakcinának ezt a figyelemre méltó közvetett hatását a közvetlen védőhatáson túlmenően korábban még nem vizsgálták.

A becslések szerint az emberi tuberkulózisos esetek mintegy 10%-át az állatállományból származó fertőzés teszi ki. A zoonózis (állatról emberre terjedő) típusú tuberkulózis leggyakrabban a fertőzött állatból származó tejjel történik, és az emberekben krónikus tüdőfertőzést is okozhat. Ez megkülönböztethetetlen a hagyományos tuberkulózistól, viszont nehezebben kezelhető a szarvasmarha-baktériumok természetes antibiotikum-rezisztenciája miatt.

A tuberkulózis továbbra is endémiás (járványszerű) a világ számos országában, többek között Európában és Amerikában. A védekezés pedig évente több százmillió dollárba kerül a gazdáknak és az adófizetőknek.

Oltással megszüntethető az állományfertőzöttség

A kutatást Etiópiában végezték, ahol azt vizsgálták, hogy a Bacillus Calmette-Guérin (BCG) nevű vakcina képes-e közvetlenül megvédeni a beoltott szarvasmarhákat. Arra is kíváncsiak voltak, hogy közvetve védi-e a beoltott és a be nem oltott szarvasmarhákat a tuberkulózis terjedésének csökkentése révén. Az oltott és nem oltott állatokat természetes úton fertőzött állatokkal két évig együtt tartották.

„Tanulmányunk megállapította, hogy a BCG-oltás csaknem 90%-kal csökkenti a szarvasmarhák tbc-vel való továbbfertőződését. A beoltott tehenekben a tbc látható jelei is lényegesen kevésbé alakultak ki, mint az oltatlanoknál. Ez arra utal, hogy az oltás nemcsak a betegség súlyosbodását gátolja, hanem ha a beoltott állatok megfertőződnek, akkor is lényegesen kevésbé fertőzőek” – mondta Andrew Conlan, a Cambridge-i Egyetem docense és a tanulmány egyik szerzője.

Etiópia Afrika legnagyobb szarvasmarha-állományával és gyorsan növekvő tejágazattal rendelkezik. Az országban terjed a szarvasmarha-tuberkulózis, de nincs ellenőrzési program, így jól modellezi a hasonló helyzetű gazdaságokat.

Az etiópiai állatállomány-összeírási és állatmozgási adatok felhasználásával a kutatócsoport egy átviteli modellt dolgozott ki. Ezzel vizsgálják, milyen lehetőségeket rejt a rutinszerű vakcinázás a szarvasmarha-tuberkulózis elleni védekezésben. „A modell eredményei azt sugallják, hogy a borjak beoltása az etiópiai tejágazatban 1 alá csökkentheti a baktérium szaporodási rátáját – megállítva ezzel a betegség terjedését és elősegítve a felszámolását” – mondta Conlan.

A szarvasmarha-tuberkulózis felszámolására irányuló programok több mint száz éve az állatok intenzív vizsgálatán és a fertőzöttek levágásán alapulnak. Ám ez a világ számos részén gazdasági és társadalmi okokból nem valósítható meg, ami az állatok szenvedéséhez és a gazdasági veszteségekhez vezet, valamint a fertőzés emberekre való átterjedésének megnövekedett kockázatához.

A szarvasmarhák vakcinázásával a tudósok azt remélik, hogy mind a szarvasmarhákat, mind az embereket meg tudják védeni a tbc-től.

A tbc az alacsonyabb jövedelmű országokban ugyan gyakoribb, de az Egyesült Királyságban, Írországban és Új-Zélandon is jelentős gazdasági nyomást gyakorol a betegség, az intenzív és költséges védekezési programok ellenére. Az Egyesült Királyságban több mint húsz éve a szarvasmarha-tuberkulózis elleni vakcinázást tartják a megoldásnak a betegség visszaszorítására és az állomány-ellenőrzés költségeinek csökkentésére.

A bemutatott friss eredmények jelentősen alátámasztják azt a járványügyi előnyt, amit a vakcinázás jelent.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A jövő takarmánya a rovarfehérje?

2025. május 14. 16:10

A rovarfehérje-alapú takarmányok fenntartható alternatívát kínálnak az állattenyésztésben, de vajon készen áll-e az iparág az áttörésre?

Szigorúbb védekezés: afrikai sertéspestis Szlovákiában

2025. május 9. 16:10

Szlovákiában házisertéseket is érint az ASP, ezért a magyar sertéstartóknak még szigorúbban kell betartaniuk a járványvédelmi szabályokat.

Húsvéti bárányhús: hagyomány és exportkincs

2025. április 20. 08:10

Húsvétkor sok kultúrában hagyomány a bárányhús fogyasztása, Magyarországon azonban a szerepe visszafogottabb.

Véget ért a fertőzött RSZKF-telepek felszámolása

2025. április 15. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) legutóbbi két kitörésének helyszínein, Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin, befejeződött a fertőzött szarvasmarhák leölése és ártalmatlanítása.

Ausztráliában csaknem rekordszinten van a marhahús-előállítás

2024. szeptember 23. 13:10

Javulnak az Ausztráliában alkalmazott tenyésztési módszerek és nő az állatállomány, ami a feldolgozókapacitás bővülését is eredményezi.

Veszettséget mutattak ki egy kelet-magyarországi szarvasmarhában

2023. november 19. 11:10

Veszettségben pusztult el egy legeltetett hízómarha 2023. november 13-án, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A fertőzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma is igazolta.

Tovább csökken a sertés- és szarvasmarha-állomány az EU-ban

2024. október 8. 13:10

Az állatállomány-összeírások legfrissebb eredményei szerint 2024-re tovább csökkent a sertés- és szarvasmarha-állomány az Európai Unióban.

Állatokat mentenek ki a Duna-szigetről a gazdálkodók

2024. január 15. 16:10

Szerb gazdák és tisztviselők küzdenek az egyik Duna-szigeten rekedt tucatnyi éhező ló és szarvasmarha megmentéséért.