15℃ 8℃
április 3. Buda, Richárd, Hóvirág, Indira
Állattenyésztés

A szarvasmarhák tbc-oltása a tüneteket és a továbbfertőzés esélyét is csökkenti

Agrofórum Online

A kutatás szerint a vakcinázás nemcsak a tuberkulózis súlyosságát enyhíti a fertőzött szarvasmarhák esetében, hanem a terjedését is 89%-kal mérsékli a tejelőállományokban.

A szarvasmarhák fertőző betegsége, a tuberkulózis kezelése világszerte gazdasági és közegészségügyi következményekkel is jár. A Cambridge-i Egyetem és a Penn State University által vezetett kutatás eredményei, amit a Science folyóiratban közöltek, viszont segítenek felszámolni ezt az emberre is veszélyes kórt.

Az emberi tbc 10%-a állati eredetű

Ez az első olyan tanulmány, amely kimutatta, hogy a BCG-vel beoltott, tbc-vel fertőzött szarvasmarhák lényegesen kevésbé fertőzik meg a többi szarvasmarhát. A vakcinának ezt a figyelemre méltó közvetett hatását a közvetlen védőhatáson túlmenően korábban még nem vizsgálták.

A becslések szerint az emberi tuberkulózisos esetek mintegy 10%-át az állatállományból származó fertőzés teszi ki. A zoonózis (állatról emberre terjedő) típusú tuberkulózis leggyakrabban a fertőzött állatból származó tejjel történik, és az emberekben krónikus tüdőfertőzést is okozhat. Ez megkülönböztethetetlen a hagyományos tuberkulózistól, viszont nehezebben kezelhető a szarvasmarha-baktériumok természetes antibiotikum-rezisztenciája miatt.

A tuberkulózis továbbra is endémiás (járványszerű) a világ számos országában, többek között Európában és Amerikában. A védekezés pedig évente több százmillió dollárba kerül a gazdáknak és az adófizetőknek.

Oltással megszüntethető az állományfertőzöttség

A kutatást Etiópiában végezték, ahol azt vizsgálták, hogy a Bacillus Calmette-Guérin (BCG) nevű vakcina képes-e közvetlenül megvédeni a beoltott szarvasmarhákat. Arra is kíváncsiak voltak, hogy közvetve védi-e a beoltott és a be nem oltott szarvasmarhákat a tuberkulózis terjedésének csökkentése révén. Az oltott és nem oltott állatokat természetes úton fertőzött állatokkal két évig együtt tartották.

„Tanulmányunk megállapította, hogy a BCG-oltás csaknem 90%-kal csökkenti a szarvasmarhák tbc-vel való továbbfertőződését. A beoltott tehenekben a tbc látható jelei is lényegesen kevésbé alakultak ki, mint az oltatlanoknál. Ez arra utal, hogy az oltás nemcsak a betegség súlyosbodását gátolja, hanem ha a beoltott állatok megfertőződnek, akkor is lényegesen kevésbé fertőzőek” – mondta Andrew Conlan, a Cambridge-i Egyetem docense és a tanulmány egyik szerzője.

Etiópia Afrika legnagyobb szarvasmarha-állományával és gyorsan növekvő tejágazattal rendelkezik. Az országban terjed a szarvasmarha-tuberkulózis, de nincs ellenőrzési program, így jól modellezi a hasonló helyzetű gazdaságokat.

Az etiópiai állatállomány-összeírási és állatmozgási adatok felhasználásával a kutatócsoport egy átviteli modellt dolgozott ki. Ezzel vizsgálják, milyen lehetőségeket rejt a rutinszerű vakcinázás a szarvasmarha-tuberkulózis elleni védekezésben. „A modell eredményei azt sugallják, hogy a borjak beoltása az etiópiai tejágazatban 1 alá csökkentheti a baktérium szaporodási rátáját – megállítva ezzel a betegség terjedését és elősegítve a felszámolását” – mondta Conlan.

A szarvasmarha-tuberkulózis felszámolására irányuló programok több mint száz éve az állatok intenzív vizsgálatán és a fertőzöttek levágásán alapulnak. Ám ez a világ számos részén gazdasági és társadalmi okokból nem valósítható meg, ami az állatok szenvedéséhez és a gazdasági veszteségekhez vezet, valamint a fertőzés emberekre való átterjedésének megnövekedett kockázatához.

A szarvasmarhák vakcinázásával a tudósok azt remélik, hogy mind a szarvasmarhákat, mind az embereket meg tudják védeni a tbc-től.

A tbc az alacsonyabb jövedelmű országokban ugyan gyakoribb, de az Egyesült Királyságban, Írországban és Új-Zélandon is jelentős gazdasági nyomást gyakorol a betegség, az intenzív és költséges védekezési programok ellenére. Az Egyesült Királyságban több mint húsz éve a szarvasmarha-tuberkulózis elleni vakcinázást tartják a megoldásnak a betegség visszaszorítására és az állomány-ellenőrzés költségeinek csökkentésére.

A bemutatott friss eredmények jelentősen alátámasztják azt a járványügyi előnyt, amit a vakcinázás jelent.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Száj- és körömfájás: lezárások és kényszervágások jönnek

2025. március 27. 11:10

Újabb hazai szarvasmarhatelepen igazolta a Nébih a rendkívül fertőző száj- és körömfájás jelenlétét, ezúttal Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Tojótyúkok ketreces tartása: Csehország uniós tilalmat sürget

2025. március 16. 11:10

Csehország 2027-től betiltja ezt a tartási formát, ezért a cseh tojástermelők egyenlő versenyfeltételeket szeretnének az uniós piacon.

Madárinfluenza Csongrád-Csanádban: új gócpontot találtak

2025. március 14. 08:10

Madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében.

Így gazdálkodnak Ukrajnában a folyamatos orosz tűz alatt

2024. augusztus 14. 13:10

Mióta az ukrán erők a múlt héten váratlanul előrenyomultak az orosz Kurszk régióba, újabb fejezet kezdődött a térségi harcokban.

Ausztráliában csaknem rekordszinten van a marhahús-előállítás

2024. szeptember 23. 13:10

Javulnak az Ausztráliában alkalmazott tenyésztési módszerek és nő az állatállomány, ami a feldolgozókapacitás bővülését is eredményezi.

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

2024. december 12. 13:10

Még a nyáron rekordáron kelt el egy borjú Németországban: valaki 130 ezer eurót adott a kis jószágért. Vajon visszajön az ára?

Jól kezdték az évet a hazai vágóhidak

2018. május 28. 07:43

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az üzemekben 11 százalékkal több szarvasmarhát, 1,7 százalékkal több sertést és 15 százalékkal több baromfifélét dolgoztak fel az első negyedévben, mint az előző év azonos időszakában.