Állattenyésztés

A szarvasmarhák tbc-oltása a tüneteket és a továbbfertőzés esélyét is csökkenti

Agrofórum Online

A kutatás szerint a vakcinázás nemcsak a tuberkulózis súlyosságát enyhíti a fertőzött szarvasmarhák esetében, hanem a terjedését is 89%-kal mérsékli a tejelőállományokban.

A szarvasmarhák fertőző betegsége, a tuberkulózis kezelése világszerte gazdasági és közegészségügyi következményekkel is jár. A Cambridge-i Egyetem és a Penn State University által vezetett kutatás eredményei, amit a Science folyóiratban közöltek, viszont segítenek felszámolni ezt az emberre is veszélyes kórt.

Az emberi tbc 10%-a állati eredetű

Ez az első olyan tanulmány, amely kimutatta, hogy a BCG-vel beoltott, tbc-vel fertőzött szarvasmarhák lényegesen kevésbé fertőzik meg a többi szarvasmarhát. A vakcinának ezt a figyelemre méltó közvetett hatását a közvetlen védőhatáson túlmenően korábban még nem vizsgálták.

A becslések szerint az emberi tuberkulózisos esetek mintegy 10%-át az állatállományból származó fertőzés teszi ki. A zoonózis (állatról emberre terjedő) típusú tuberkulózis leggyakrabban a fertőzött állatból származó tejjel történik, és az emberekben krónikus tüdőfertőzést is okozhat. Ez megkülönböztethetetlen a hagyományos tuberkulózistól, viszont nehezebben kezelhető a szarvasmarha-baktériumok természetes antibiotikum-rezisztenciája miatt.

A tuberkulózis továbbra is endémiás (járványszerű) a világ számos országában, többek között Európában és Amerikában. A védekezés pedig évente több százmillió dollárba kerül a gazdáknak és az adófizetőknek.

Oltással megszüntethető az állományfertőzöttség

A kutatást Etiópiában végezték, ahol azt vizsgálták, hogy a Bacillus Calmette-Guérin (BCG) nevű vakcina képes-e közvetlenül megvédeni a beoltott szarvasmarhákat. Arra is kíváncsiak voltak, hogy közvetve védi-e a beoltott és a be nem oltott szarvasmarhákat a tuberkulózis terjedésének csökkentése révén. Az oltott és nem oltott állatokat természetes úton fertőzött állatokkal két évig együtt tartották.

„Tanulmányunk megállapította, hogy a BCG-oltás csaknem 90%-kal csökkenti a szarvasmarhák tbc-vel való továbbfertőződését. A beoltott tehenekben a tbc látható jelei is lényegesen kevésbé alakultak ki, mint az oltatlanoknál. Ez arra utal, hogy az oltás nemcsak a betegség súlyosbodását gátolja, hanem ha a beoltott állatok megfertőződnek, akkor is lényegesen kevésbé fertőzőek” – mondta Andrew Conlan, a Cambridge-i Egyetem docense és a tanulmány egyik szerzője.

Etiópia Afrika legnagyobb szarvasmarha-állományával és gyorsan növekvő tejágazattal rendelkezik. Az országban terjed a szarvasmarha-tuberkulózis, de nincs ellenőrzési program, így jól modellezi a hasonló helyzetű gazdaságokat.

Az etiópiai állatállomány-összeírási és állatmozgási adatok felhasználásával a kutatócsoport egy átviteli modellt dolgozott ki. Ezzel vizsgálják, milyen lehetőségeket rejt a rutinszerű vakcinázás a szarvasmarha-tuberkulózis elleni védekezésben. „A modell eredményei azt sugallják, hogy a borjak beoltása az etiópiai tejágazatban 1 alá csökkentheti a baktérium szaporodási rátáját – megállítva ezzel a betegség terjedését és elősegítve a felszámolását” – mondta Conlan.

A szarvasmarha-tuberkulózis felszámolására irányuló programok több mint száz éve az állatok intenzív vizsgálatán és a fertőzöttek levágásán alapulnak. Ám ez a világ számos részén gazdasági és társadalmi okokból nem valósítható meg, ami az állatok szenvedéséhez és a gazdasági veszteségekhez vezet, valamint a fertőzés emberekre való átterjedésének megnövekedett kockázatához.

A szarvasmarhák vakcinázásával a tudósok azt remélik, hogy mind a szarvasmarhákat, mind az embereket meg tudják védeni a tbc-től.

A tbc az alacsonyabb jövedelmű országokban ugyan gyakoribb, de az Egyesült Királyságban, Írországban és Új-Zélandon is jelentős gazdasági nyomást gyakorol a betegség, az intenzív és költséges védekezési programok ellenére. Az Egyesült Királyságban több mint húsz éve a szarvasmarha-tuberkulózis elleni vakcinázást tartják a megoldásnak a betegség visszaszorítására és az állomány-ellenőrzés költségeinek csökkentésére.

A bemutatott friss eredmények jelentősen alátámasztják azt a járványügyi előnyt, amit a vakcinázás jelent.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egészségesebb szarvasmarhák? Fűzfakéreg és bors lehet a megoldás

2025. szeptember 4. 16:10

Természetes megoldás a tehenek támogatására: fűzfakéreg és bors adalék segíthet a stresszes időszakok átvészelésében.

Milyen zenét szeret a tehén? A kutatások válaszolnak

2025. augusztus 27. 16:10

Kísérletek szerint a lassú klasszikus zene megnyugtatja a teheneket, növeli a tejhozamot és javítja a jólétüket.

Egységesítés a szarvasmarha-genetikában: új irányt mutat az EU

2025. augusztus 17. 14:10

Az Európai Unió új, egységes tenyészérték-rendszert vezet be, amely forradalmasíthatja a szarvasmarhatenyésztést.

Minőségi bála: szívvel-lélekkel-tapasztalattal + videó

2025. augusztus 5. 16:10

Komjáthi Gábor hazánk legnívósabb lovardáit, és egyik legszínvonalasabb tejelő tehenészetét látja el bálákkal, és garanciát is vállal.

Gümőkórt mutattak ki két szarvasmarha telepen

2023. január 20. 09:17

2023 elején két Somogy vármegyei szarvasmarha telepen is gümőkór-fertőzöttség igazolt a Nébih laboratóriuma.

Ugató drónok veszik át a juhászkutyák munkáját

2019. március 17. 10:34

Az ember nélküli légi járművek fejlesztése annyira felgyorsult az utóbbi években, hogy egyes új-zélandi állattenyésztők már őket alkalmazzák juhászkutyák helyett.

Beárazzák a juh- és tehénböfögést az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében

2022. június 29. 09:17

A kormány és a mezőgazdasági közösség képviselői által összeállított tervezet szerint a gazdálkodóknak 2025-től fizetniük kell gázkibocsátásukért.

Ausztráliában csaknem rekordszinten van a marhahús-előállítás

2024. szeptember 23. 13:10

Javulnak az Ausztráliában alkalmazott tenyésztési módszerek és nő az állatállomány, ami a feldolgozókapacitás bővülését is eredményezi.