Életmód, gasztronómia

Együnk-e rendszeresen instant leveseket vagy sem?

Agrofórum Online

A ramen egyre népszerűbb hazánkban is. Hogy miért? Mert olcsó, finom és könnyen elérhető. Ezeken kívül extrém gyorsan elkészíthető.

A ramen kiváló marketinggel rendelkezik. Ebből kifolyólag egészséges ételnek érezzük amiatt, hogy sok zöldséget és különböző fűszereket tartalmaz.

No és egyébként is, az ázsiai emberek, akik ezt eszik nap mint nap, jóval magasabb átlagéletkort élnek meg, mint mi, hétköznapi európaiak. Legalábbis ez az általános vélekedés. De vajon mennyi igazság van e mögött?

Ramen ma már nem csak az ázsiai boltokban, hanem a legtöbb hipermarketben és kisebb-nagyobb élelmiszerboltokban is kapható.

Az elkészítése annyira pofonegyszerű, hogy tinigyerekeknek sem okoz nehézséget. A zacskó tartalmát általában forró vízzel kell leönteni, picit állni hagyni (máskor pár percig főzni), és máris lehet fogyasztani. A ramen finom, ízletes és laktató. Egy komplett ebédet tud vele helyettesíteni az ember.

Egy házi levessel teli dobozt kényelmetlen és komplikált pl. tömegközlekedéssel a munkahelyünkre szállítani. Azonban egy csomag ramen szinte bármilyen táskában elfér és nem folyik ki. Így nem keni össze a holminkat és nem koszol össze semmit. Nos, ennyit a hirtelen előnyökről.

Japán? Kínai? Milyen az eredeti ramen?

A japánok rengeteg friss zöldséget, tengeri algát, friss gyümölcsöt, zöld teát, egészséges magvakat és tengeri halat fogyasztanak. Bár a ramen Kínából származik, mégis Japánban lett népszerű. Azonban nem az instant, „egészségtelen” változata, hanem az egészséges, adalékanyagmentes verzió. A ramen mára a japán gasztronómia ikonikus ételévé vált.

Az ilyen tésztás ételeket előkelő éttermekben szolgálják fel. Ezek nem is annyira levesek, nem is tészták. A magyar nyelv talán egytálételként aposztrofálná.

Eredeti ramen
Eredeti ramen

Az instant ramen születése

Az első instant ramen Japánban született meg. Méghozzá – ez lehet, hogy sokakat megdöbbent, mert azt hisszük valamiért, hogy ez egy modern étel – 1958-ban. Persze, akkor a világ nem tudott erről. A z instant ramen ugyanis Japánban volt divatos.

A feltalálója Ando Momofuku volt, aki a „Chikin Ramen” nevet adta a saját találmányának. A termék nagyon gyorsan meghódította a japánokat. Momofuku jókor, jó helyen dobta piacra a levesét. A terméket úgy reklámozta, hogy ez egy olyan tápláló étel, amit bárki „SOS”, gyorsan el tud készíteni.

Akkoriban természetesen káros adalékanyagokat és olcsó térfogatnövelőket nem tartalmazott az instant ramen. A csomagban lévő tésztát előfőzték és kiszárították. Így az a forró vízben könnyen ehetővé vált. A finom, gondosan hozzáadott fűszerek pedig megadták az étel egyedi, finom ízét.

Japán ekkortájt még a második világháború okozta károkat nyögte. Az élelmiszerhiány folyamatosan probléma volt. Momofuku levesei azonban sok éhes gyomrot jóllakattak.

Hogyan „romlott el” a ramen?

Nehéz megmondani, hol, mikor és hogyan kerültek bele első ízben a mesterséges adalékanyagok a ramenbe. Kínában hatalmas kereslet alakult ki ezekre a levesekre. A kínai konyha alapvetően legalább olyan egészséges, mint a japán.

A ramen tömeggyártása idővel megkövetelte az adalékanyagok használatát. Ezekre főleg a hosszú eltarthatóság miatt volt igény. Az ízfokozók használata sokkal érdekesebb kérdés. Ezeknek a bevetése valószínűleg marketingalapú döntés lehetett. Hiszen ez még több igényt, még több ramenrajongót hozott a gyártó és a forgalmazó cégeknek.

Egészséges vagy káros?

Nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni. Ugyanis nem mindegy, hogy az éttermi, az egészséges házi ramenről vagy pedig a bolti, instant verziókról beszélünk. Utóbbiak között vannak már adalékanyag-mentesek is.

A bolti instant rámenekről nagy általánosságban elmondható, hogy igen magas a nátrium- és zsírtartalmuk, valamint sok adalékanyagot tartalmaznak. Ezért hosszútávon, ha nagy mennyiségben fogyasztják, illetve nem változatos étrendet vagy életmódot követnek, akkor egészségkárosító hatásúak lehetnek. Ugyanis növelhetik a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Ha alkalmi jelleggel fogyasztják ezeket, akkor nem okoznak egészségügyi panaszokat. Hiszen a bennük lévő adalékanyagok szabályozott mennyiségben vannak jelen a termékben.

A szakemberek szerint az instant verziót is érdemes friss zöldségekkel, friss sovány hússal, tojással és/vagy tofuval időnként „feljavítani”. Így csökkenthető némileg a leves „káros mivoltának” nagysága.

A házi vagy az éttermi ramen nagyjából olyan tápanyagtartalommal bír, mint egy hazai, tésztás, friss zöldségekkel és fehérjével teli húsleves. Vagyis egészségesnek és táplálónak mondható.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Vita a bor körül: egészséges vagy sem?

2025. május 11. 16:10

Egy új spanyol kutatás választ adhat arra a kérdésre, hogy a mértékletes borfogyasztás valóban jót tesz-e az egészségnek.

Aranyvessző: természetes gyógyír vagy túlértékelt csodaszer?

2025. május 9. 11:10

Az aranyvessző hazánkban is ismert gyógynövény, amelyet évezredek óta használnak különféle egészségügyi problémák enyhítésére.

Húsvéti termelői piacok és kézműves vásárok

2025. április 19. 13:10

Húsvét előtt országszerte rendezett termelői piacok és kézműves vásárok élénkítik a helyi gazdaságot, és ápolják a húsvéti hagyományokat.

Praktikus tanácsok gombaszedőknek + videó

2025. április 7. 16:40

A tavasz első gombáit vadásztuk Vass Éva gombaszakellenőrrel a pilisi erdőkben. Megismerkedhetünk a cseh kucsmagombával, az osztrák csészegombával, de mutatunk videónkban még egy gyönyörű, ám mérgező gombát, az óriás papsapkát is.

Olaszországban sem kímélte a fagy az ültetvényeket

2021. április 25. 05:19

A Coldiretti szerint az extrém időjárási események gyakoriságának folyamatos növekedése több mint 14 milliárd eurós kárt okozott már az olasz mezőgazdaságban.

Régi-új kedvelt zöldségünk, a spenót

A spenót felhasználását tekintve fontos ipari növény a mélyhűtőipar, a szárítóipar és a konzervipar számára. Friss fogyasztásra sokkal kevesebbet használunk, mint a feldolgozóipar.

Kókuszrost, mint kertészeti gyökérközeg

2020. február 17. 10:27

Hazánkban a kőgyapot mellett leginkább a kókuszrost terjedt el talajt helyettesítő anyagként a zöldséghajtató üzemekben.

Tartósítás konzervek és hűtőberendezések nélkül

2021. március 27. 13:13

Az élelmiszer tartósításának a kialakulása egyidősnek tekinthető az emberiség történetével. Hagyományos értelemben véve az „ősi” tartósító eljárások közé sorolhatjuk a szárítást, az aszalást, a besűrítést, a füstölést, a sózást, a savanyítást, az erjesztést vagy akár a természetes hűtést is.