A szőlővédelem eredményességét nagymértékben meghatározza, hogy milyenek az ültetvény jellemzői permetezés-technikai szempontból, milyen permetezőgépet alkalmazunk, és azt hogyan üzemeltetjük.
A szőlővédelem eredményességét nagymértékben meghatározza, hogy milyenek az ültetvény jellemzői permetezés-technikai szempontból, milyen permetezőgépet alkalmazunk, és azt hogyan üzemeltetjük.
Részletekért kattintson a képre!
Az ültetvény adottságai, állapota meghatározóak
A permetezés műszaki technológiáját az ültetvény adottságaihoz kell igazítani. Ezek közül a következők a legfontosabbak:
– terep- és talajviszonyok,
– sortávolság,
– művelésmód,
– a lombozat térbeli elhelyezkedése,
– a lombozat sűrűsége.
Lejtős területre telepített ültetvényben a talajviszonyoktól függően számolni kell a permetezőgép oldalirányú megcsúszásával. Ennek következtében – különösen nagy munkasebesség esetén – a növényzet és a gép is megsérülhet, a minőség is nagymértékben romlik, mivel a szórófejek túlságosan közel kerülnek a növényekhez, a permet koncentráltan a lombozat egy részén csapódik le, a felület nagy része pedig nem kap kezelést.
Üzemi szőlőültetvényekben a sortávolság általában 1,8-3,6 m között van. Permetezésnél kedvezőtlen a kis sortávolság, mert a traktor és a permetezőgép nehezen tud haladni a sorközökben a növények károsítása nélkül, sőt a kisebb sortávolságú ültetvénybe egyes géptípusok be sem férnek.
A sortávolság és a lombozat szélességének különbsége adja a szabad sorközt. A lombszélesség a művelésmódtól, a fajtától és a metszésmódtól függően 0,3-1,8 m között változhat, de gyakran tapasztalható egy soron belül is a lombszélesség 30-50 %-os ingadozása.
A permetezéskor a szórószerkezet és a lombozat között egy minimális, általában 40-50 cm-es távolságnak kell lennie annak érdekében, hogy:
– munka közben a traktor és a permetezőgép oldalirányú kitérései miatt a gépek szerkezeti egységei a leveleket, illetve a fürtöket se sértsék meg,
– a szórófejekből kiáramló permet ne csapódjon le közvetlenül az első levélen, hanem szétterülve a teljes lombozatot borítsa,
– az esetleges hibaelhárítást (pl. szűrők tisztítása, szórófejek eltömődésének megszüntetése) a sorok között is el lehessen végezni,
– a gépkezelő a vezetőfülkéből megfelelően ellenőrizhesse a szórófejek munkáját.
Szőlő kezelésénél feltétlenül figyelembe kell venni a lombozatnak azt a sajátosságát, hogy a levelek „zsindelyszerűen” helyezkednek el egymás felett. Permetezésekor ennek megfelelően gyakran zárt, tömör egységet képeznek a levelek, mintegy falat húzva a permetcseppek útjába, a penetrációt erősen korlátozva. Ezt a problémát még csak növeli, hogy a szőlő leveleinek mozgékonysága rossz. Ezért az eredményes védekezés érdekében a zöldmunkák rendszeres és gondos elvégzése, a szellős lombozat biztosítása feltétlenül szükséges. Ez a betegségek elkerülésének preventív módja, a termés jó minőségének egyik előfeltétele, de a hatékony védekezés alapja is.
Fontos, hogy megfelelő gépet alkalmazzunk
Szőlőültetvények védelmére jelenleg nagy választékban állnak rendelkezésre permetezőgépek, mely lehetővé teszi mindenki számára az igényeinek és lehetőségeinek legmegfelelőbb típus kiválasztását.
A permetezőgép döntő mértékben meghatározza a védekezések teljesítményét és minőségét, a termelés eredményességét, ezért a vásárlás előtt célszerű alaposan tájékozódni, a számba vehető ajánlatokat mérlegelni, a kiszemelt gépet alaposan megvizsgálni. Az permetezőgépek kiválasztásánál általános irányelv, hogy célszerű igényes kivitelű, jó minőségű, üzembiztos típus mellett dönteni. A védekezéseknél a költségek nagyobb részét a vegyszerek teszik ki, a korszerű permetezőgépek nagyobb ára a vegyszerek megtakarítása, illetve jobb hasznosulása révén általában gyorsan megtérül. A permetlé egyenlőtlen kiszórása vagy a gyakori üzemzavarok, meghibásodások a gép beszerzési költségénél lényegesen nagyobb károk forrása lehet.
Fontos szempont a kezelendő ültetvény nagysága. Kisebb táblákon használhatók a 300-600 literes tartállyal ellátott függesztett gépek, ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy a traktor stabilitása a gép felszerelése és feltöltése után is megfelelő maradjon. Ez különösen fontos lejtős területekre telepített ültetvényeknél. Nagyobb felületeken gyorsabb és gazdaságosabb munka végezhető vontatott permetezőgépekkel, amelyek általában 800-2000 literes tartállyal kerülnek forgalomba. A gépeket rendszerint 15-20 bar, esetenként 50 bar nyomású membránszivattyúval készítik.
1. kép: Korszerű axiálventilátoros, szállítólevegős permetezőgép
A permetezés minőségét alapvetően meghatározza a szórószerkezet kialakítása és annak műszaki jellemzői. Ma már ritkán kezelik az ültetvényt hidraulikus szórószerkezettel, mivel így csak egészen laza szerkezetű lombozatban végezhető egyenletes permetezés. A szőlőpermetező gépeken ezért általában légszállításos axiálventilátoros, ritkábban légporlasztásos radiálventilátoros szórószerkezeteket alkalmaznak. A korszerű axiálventilátoros gépek (1. kép) ventilátora általában kétfokozatú hajtóművel készül, és a lapátszög állításával is szabályozható a kibocsátott levegő mennyisége és sebessége. A kilépő légsebesség rendszerint nem haladja meg 25-30 m/s-ot, ezért ha a szórófejek és a lombozat között a szórási kúpszög kialakulásához szükséges távolság megvan, akkor a növények sérülése kizárható. A választásánál figyelembe kell venni, hogy a nagynyomású ventilátoros gépek teljesítményigénye általában jelentős, ezért üzemeltetésükhöz megfelelő teljesítményű traktor szükséges. Szőlőben általában nincs szükség nagyteljesítményű axiálventilátorra, a nagy mennyiségű levegő csak jobban összenyomhatja a leveleket, tehát alkalmazása előnytelen is lehet.
Az üzemetetési feltételek, a gépbeállítás döntőek lehetnek
A kezelésnél általában nem előnyös, ha a permetezés iránya merőleges a lombfalra, mivel a levegő összenyomhatja a leveleket, korlátozza penetrációt. Ez a veszély elsősorban axiálventilátoros szórószerkezeteknél jelentkezik. Ha azonban permetezéskor a szállítólevegő nem merőlegesen, hanem alulról, vagy oldalról éri a lombozatot, akkor szabad utat biztosít a permetcseppek számára a levelek mozgatásával. Ezt axiálventilátoros gépeknél a légterelők és a munkasebesség megfelelő beállításával, radiálventilátoros szórószerkezetnél a lövellés irányának célszerű megválasztásával lehet elérni.
Kialakítottak olyan axiálventilátoros szórószerkezeteket is, amelyeknél a lövellés megfelelő iránya biztosított. Egyes típusoknál a lövellés iránya különböző szögekben állítható be.
A permetezés irányának, szögének a művelésmódnak, illetve a lombozat elhelyezkedésének megfelelő beállítása a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében szükséges teendő. Axiálventilátoros szórószerkezetnél rendszerint oldalanként legalább a felső egy-két szórófejet le kell zárni, hogy cseppek ne a növények lombozata felett repüljenek el. A permetnek ez a része különben a talajra kerül, elsodródik vagy a növények külső részén feleslegesen növeli a fedettséget. Természetesen az alsó szórófejek lezárása is szükséges lehet annak elkerülése érdekében, hogy a permetlevet közvetlenül a talajra szórjuk. A permetezés irányát a korszerű gépeken a szórófejek szögének és a ventilátoron elhelyezett légterelő lemezek állításával is lehet bizonyos határok között szabályozni.
Axiálventilátoros gépeknél rendszerint 1,0-2,0 bar üzemi nyomást célszerű alkalmazni. Ezeknél az értékeknél már megfelelő méretű cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomásnál már jelentősen, és feleslegesen növekszik az energiaigény, a gép igénybevétele, és az így képzett igen apró cseppek nem jutnak el a célfelületre.
2. kép: Elektrosztatikus légporlasztásos permetezőgép
A légporlasztású permetezőgépeknél a radiálventilátor légárama nemcsak a cseppek képzését, hanem szállítását is biztosítja. Ezzel a módszerrel általában igen finom cseppek képződnek, amelyek elsodródását esetenként elektrosztatikus feltöltéssel igyekeznek megakadályozni. Ilyen elektrosztatikus légporlasztásos permetezőgép látható a 2. képen. A permetezés iránya a lövellőcsöves gépeknél általában jól állítható, azonban a levegő – különösen kisebb ventilátor esetén – a kilépés után rövid távolságon belül lefékeződik. Ezért a légporlasztású gépek alkalmazásánál kerülni kell a nagyobb munkasebességek alkalmazását. Azt is figyelembe kell venni, hogy 200-250 liter/ha-nál nagyobb fajlagos permetlé felhasználásra általában nem alkalmasak. Nagyobb folyadékmennyiség nem porlasztható el megfelelően, a permetezésből ilyen esetben locsolás lesz, ezért a légporlasztásos permetezőgépek nálunk kevésbé terjedtek el, mivel a gyakorlatban 500-800 liter/ha kiszórására van igény.
A hatékonyság növelésének lehetősége alagútpermetezéssel
A védekezések során megfelelő gondosság esetén is jelentős permetlé veszteséggel kell számolni. Általában a permetlé 15-40 %-a nem jut el a célfelületre, és így nem hasznosul. Új telepítéseknél, vagy termő ültetvényekben az évi első egy-két permetezésnél gyakran 60-80 %-os feleslegesen kiszórt folyadékkal kell számolni. A permetveszteségek radikális mérséklését teszik lehetővé az alagútpermetezők. Az egy- vagy többsoros gépeken a lombozatot burkoló elemekkel veszik körül, amelyek megakadályozzák a célfelületen le nem rakódott permet elvesztését. Legtöbb esetben ventilátort nem alkalmaznak, mivel hidraulikus szórófejekkel is megfelelően egyenletes fedettség érhető el a burkoló felületek között kialakuló cseppgomolygás következtében. A 3. képen önjáró és traktorvontatású kétsoros alagútpermetezők láthatók.
3. kép: Önjáró és vontatott alagútpermetezők
A növényzetet elkerülő cseppek a burkoló felületen rakódnak le. A lecsapódott permetlé a felfogó elemek alján lévő edényekben gyűlik össze, majd szűrés után újrafelhasználásra visszakerül a gép tartályába. A burkoló lemezek a szél elsodró hatásának mérséklésére, kiküszöbölésére is alkalmasak, tehát alagút permetezőgéppel nagyobb szélben is biztonságosan lehet védekezni. Kifejlett lombozat esetén a visszanyert permetlé aránya 20-30 % között lehet, kisebb lombnál ennél jóval nagyobb megtakarítás is elérhető. Ezért az alagútpermetezők az elsodródás minimalizálását, a permetlé jelentős részének megtakarítását, a gépkihasználás javítását egyaránt lehetővé teszik.
Összefoglalás
A szőlőültetvények védelméhez jelenleg megfelelő választékban állnak rendelkezésre különböző méretű, kialakítású és rendszerű permetezőgépek. Fontos az ültetvény adottságainak és az alkalmazott technológiának megfelelő gép használata. A védekezések csak az ültetvény adottságainak megfelelő, gondos beállítással lehetnek hatékonyak. Az eredményesség feltétele a zöldmunkák gondos elvégzése is. Megfelelő penetráció, egyenletes fedettség, a szórószerkezet célszerű beállításával, és az üzemeltetési paraméterek helyes megválasztásával érhető el.
Dr. Dimitrievits György
VM Mezőgazdasági gépesítési Intézet, Gödöllő
