Időjárás

Miért jósolnak olyan gyakran esőt a meteorológusok?

Agrofórum Online

Elő-előfordul, hogy felháborodunk, amikor az „időjósok már megint nem találják el”, hogy milyen idő lesz aznap: ragyogó napsütésre készül a gazda a betakarításhoz, és leszakad az ég, vagy épp ellenkezőleg, kiszórja a gyomirtót némi bemosó csapadékra számítva, ám az végül nagy ívben elkerüli a földjét. De mit is jelent az, hogy bizonyos százalék a csapadék valószínűsége?

Egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy az időjárás-jelentésben nem azt mondják, lesz-e eső vagy nem; ehelyett a csapadék valószínűségét százalékban adják meg. Például látjuk, hogy sötétedik az ég alja, tipikusan esőre áll az idő, az időjárás-előrejelző alkalmazás pedig 50%-os eséllyel ígér csapadékot. Jogosnak fortyanunk fel, hogy ezzel idáig is tisztában voltunk, hiszen vagy esni fog, vagy nem…

Ez azonban nem fedi a valóságot. A százalék valójában azt jelenti, hogy nagyon hasonló körülmények között a múltban az esetek 50%-ában volt csapadék, a másik 50%-ában nem volt, arról azonban nem kapunk információt, hogy mennyi csapadékról van szó és mennyi ideig részesülünk az áldásban. Persze mindezt azok a gazdák, akik rendszeresen kint dolgoznak a földeken, már maguk is tudják.

Érdemes mindehhez arról a jelenségről is beszámolni, amit talán csak a beavatottak ismernek: bizonyított, hogy az időjárás-előrejelzés nagyobb eséllyel (százalékos aránnyal) számol, mint ami a valóságban ténylegesen bekövetkezik.

Angolul „wet-bias”-nak nevezik ezt, ami a csapadékhajlam iránti elfogultságot jelent magyarul. Vagyis egyes meteorológusok hajlamosak túlbecsülni a csapadék esélyét és mennyiségét annak érdekében, hogy az előrejelzésük hasznosabbnak tűnjön. Főleg akkor fordul elő ez, ha a csapadék kis eséllyel érkezik (például a valós 5% helyett 20%-ot mutatnak a jelentésben). 

Az biztos, hogy az időjárás-előrejelzés évről évre pontosabbá válik, még ha időnként bosszankodunk is miatta. A másnapi időjárás akár 90-95% pontossággal is előre jelezhető, és 3-5 napra viszonylag pontos becslést kapunk róla. Azonban vannak olyan körülmények, amikor (még) a mai szuperszámítógépek segítségével sem lehet biztosra tervezni.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mennyi esőnek felel meg a 10–20 centiméteres hó? Kiábrándító lesz a válasz

2026. január 18. 09:10

Jókora havazást kapott Magyarország január első felében, a gazdák is örülnek, hogy a talajok kissé feltöltődnek tavasz előtt. De mennyit ér a téli csapadék?

Hónyomás alatt: hogyan előzhető meg a fák téli ágtörése?

2026. január 12. 07:10

Nem minden fa reagál egyformán a hóterhelésre. Fajválasztással és célzott gondozással csökkenthető a téli kockázat.

Döbbenetes felismerés született az esőről, ez segít elkerülni az aszályokat a jövőben

2025. december 29. 16:10

Kiderült, hogy nemcsak a csapadék mennyisége számít az aszály megelőzésében, de az is fontos, honnan származik az eső.

Szokatlan jelenség döbbentette meg a szegedieket, ilyet még sohasem tapasztalhattak

2025. december 18. 16:10

Kiterjedt havazás idén már nem várható Magyarországon, aligha lesz fehér karácsonyunk, újabb időjárási tabuk dőlnek meg.

2025. január: megérkezett a La Niña!

2025. január 20. 13:10

Decemberben a Csendes-óceán trópusi részén kialakultak a La Niña jelenséghez köthető körülmények. Mire számíthatunk ezután?

Tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma Magyarországon a század végéig

2022. július 29. 10:12

Várhatóan nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben Magyarországon.

Csökken az unió őszi káposztarepce termése

2019. június 19. 12:18

A repce az EU fő olajnövénye: ehető olajként, bioüzemanyagként, valamint állati takarmányhoz használják fel.

Veszélyes időjárási jelenségek

2024. július 23. 05:40

A hirtelen kialakuló vagy nagy kárt okozó időjárási jelenségek közül a legfontosabbak az árvíz és a jégeső, de érdemes olyan különleges jelenségekről is beszélni, mint a tornádó és a gömbvillám.