Környezetvédelem

Mit árul el a kertjéről, ha gyíkot lát benne?

Agrofórum Online

A természetközeli kertekben nemcsak a beporzók vagy az énekesmadarak jelenhetnek meg egyre gyakrabban. Ha a környezet megfelelő számukra, a gyíkok is hamar birtokba veszik a napos kőrakásokat, támfalakat vagy a magasabb füvű kertrészeket.

Jelenlétük nemcsak a kert ökológiai állapotáról árulkodik, hanem a természetes növényvédelem szempontjából is kedvező. Ahhoz azonban, hogy tartósan megtelepedjenek, néhány alapvető feltételnek teljesülnie kell.

A gyíkoknak is fogy a természetes élőhelyük

Az intenzív mezőgazdasági művelés, a tájszerkezet átalakulása és a beépítések miatt a hazai hüllők természetes élőhelyei sok helyen feldarabolódtak vagy eltűntek. Emiatt egyre nagyobb jelentősége van azoknak a kerteknek, amelyek változatos élőhelyeket kínálnak. A sövényekkel szegélyezett, bokros részek, a természetes kőfalak, a napsütötte rézsűk vagy a ritkábban nyírt gyepfoltok olyan búvó- és táplálkozóhelyeket biztosíthatnak, amelyek a gyíkok számára is vonzóvá teszik a területet.

Magyarországon öt őshonos gyíkfajjal találkozhatunk gyakrabban. A legelterjedtebb a fürge gyík (Lacerta agilis), amely sík- és dombvidéki élőhelyeken, réteken, erdőszéleken, vasúti töltések mentén, sőt kertekben is előfordul. A zöld gyík (Lacerta viridis) elsősorban melegebb, bokros, sziklás területeket kedvel, míg a fali gyík (Podarcis muralis) kiválóan alkalmazkodik a kőfalakhoz, támfalakhoz és sziklás környezethez. A homoki gyík és az elevenszülő gyík ennél jóval speciálisabb élőhelyigényű, utóbbi hazánkban főként hűvös, nedves lápterületeken él.

A napfény létfontosságú számukra

A gyíkok változó testhőmérsékletű állatok, ezért életműködésük szorosan összefügg a környezet hőmérsékletével. A tavaszi felmelegedés után rendszeresen napoznak, így érik el azt a testhőmérsékletet, amely mellett aktívan tudnak mozogni és vadászni. Nem véletlen, hogy leggyakrabban köveken, farönkökön vagy déli fekvésű rézsűkön figyelhetők meg.

A gyíkok változó testhőmérsékletű állatok

A nappali órákban főként kisebb gerincteleneket fogyasztanak: rovarokat, pókokat, lárvákat, hernyókat és más apró ízeltlábúakat zsákmányolnak. Ezzel hozzájárulnak a kert természetes ökológiai egyensúlyának fenntartásához, ezért jelenlétük kifejezetten hasznosnak tekinthető.

Mitől lesz gyíkbarát egy kert?

A gyíkoknak nincs szükségük különleges beavatkozásokra, sokkal inkább arra, hogy a kert ne legyen minden négyzetméterén túlzottan rendezett. Egy kisebb kőrakás, farönk, száraz ágkupac vagy természetes támfal egyszerre szolgálhat napozóhelyként és menedékként. A változatos növényzet, a bokros szegélyek és a ritkábban kaszált gyepfoltok szintén kedveznek nekik.

Legalább ennyire fontos a növényvédő szerek visszafogott használata. A rovarölő készítmények nemcsak a gyíkok táplálékát csökkentik, hanem közvetve magukat az állatokat is veszélyeztethetik. A természetközeli kert fenntartása ezért a hüllők mellett számos más hasznos élőlénynek is kedvez.

A farkukat is képesek feláldozni

Ha ragadozó támad rájuk, több hazai gyíkfaj képes leválasztani a farkát. A leszakadt farok még percekig mozog, ezzel eltereli a támadó figyelmét, miközben az állat elmenekül. Bár a farok később részben visszanő, már nem lesz teljesen az eredetivel azonos, ráadásul a gyík jelentős energiatartalékot veszít vele, ami a telelés sikerét is befolyásolhatja.

A kertekben élő gyíkokra több természetes ellenség is leselkedik, de a lakott területeken a szabadon kóborló házimacskák okozzák az egyik legnagyobb veszteséget. Emiatt különösen értékesek azok a búvóhelyek, ahová az állatok gyorsan visszahúzódhatnak.

Védett állatok, amelyeket érdemes a helyükön hagyni

Valamennyi hazai gyíkfaj természetvédelmi oltalom alatt áll. Ha megjelennek a kertben, nincs szükség semmilyen beavatkozásra, áttelepítésük vagy befogásuk nemcsak szükségtelen, hanem jogszabályba is ütközhet.

A legjobb megoldás, ha biztosítjuk számukra a megfelelő élőhelyet, és hagyjuk, hogy természetes módon legyenek részei a kert élővilágának. Jelenlétük azt jelzi, hogy a kert működő ökológiai rendszerként is képes fenntartani az életközösségeket.

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egyetlen módon szerezhetünk vizet a magyar földekre, de még az ősz vége előtt lépnünk kellene

2026. szeptember 20. 09:10

Minden évben azon sopánkodunk, hogy hazánk területéről több víz távozik, mint amennyi beérkezik, a felesleggel tehát nem kezdünk semmit, és nem őrizzük meg a téli csapadékot sem.

Ecetfa metszése: egy rossz vágással még több sarjat kaphat

2026. szeptember 20. 07:10

Az ecetfa jól viseli a metszést, de a rosszul időzített vagy felesleges beavatkozás után még több hajtással és sarjjal találkozhat.

Elsivatagosodó Alföld – van megoldás?

2026. szeptember 10. 16:10

Az Alföld talajainak vízkészlete nagyban függ a Tiszától. A korábbi évek kevés csapadéka és az idei extrém aszály következtében a talajok vízkészletei kimerültek.

Különös tárgyak bukkantak fel egy sivatagban, 7 milliárd liter vizet takarítottak meg eddig

2026. szeptember 10. 13:10

A jövő útja a napenergia még nagyobb volumenű hasznosítása, és ebben nyújtanak segítséget az autonóm robotrajok.

Így építsünk fészket az ökörszemnek a kertünkben!

2025. október 20. 08:10

Egy marék moha, pár vessző és egy kis türelem – ennyi kell ahhoz, hogy otthont adhassunk az ökörszemnek.

Cigánycsuk, fülesbagoly, vándorsólyom, tengelic...

2021. március 16. 13:19

Nemcsak a cigánycsuk sínylette meg az elmúlt évtizedeket, hosszan lehetne sorolni a fajokat, amelyek állománya zuhanóban van a fenntarthatóság és az ökológiai szemlélet hiánya miatt.

Harlekinkatica: Az inváziós kártevők

2018. november 24. 08:36

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.

Átadták a megújult pilisszentiváni látogatóközpontot

2020. november 1. 11:00

A 200 millió forintból felújított látogatóközpontban a Budai-hegység északi részén elhelyezkedő Szénás hegycsoport élővilágát és a világon egyedül itt élő pilisi lent bemutató interaktív kiállítás, vetítőterem és kültéri foglalkoztató várja a kirándulókat.