Növénytermesztés
Növénytermesztés

Mikroorganizmusok használata a növénytermesztésben

Mikroorganizmusok használata a növénytermesztésben

Hortidaily  

Az Európai Green Deal egy olyan stratégia, amelynek az a célkitűzése, hogy Európát a környezetbarát átalakulás útjára terelje, és amelynek végső célja az, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.

Ez az intézkedés az éghajlatváltozásra és a környezetromlás erőteljes folyamataira adott válasz. A stratégia a vegyszeres növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentését és a mezőgazdasági területek 25%-os biogazdálkodásra való átállását feltételezi. Ezért a mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyik legfontosabb irányvonala az élő mikroorganizmusokat (pl. baktériumokat vagy gombákat) tartalmazó biokészítményeket foglalja magában. Az ilyen oldatokat a növényi biotizálás folyamataiban használják. Ennek során olyan mikroorganizmusokat alkalmaznak, amelyek segítik a növények növekedését és erősítik a környezeti hatásokkal és a kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket.

A megfelelő módon előállított biokészítmények a növényre gyakorolt hatás mellett trágyázzák a talajt és semlegesítik a talajszennyező anyagokat. Az intenzív mezőgazdasági tevékenység és a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok következtében a környezet biológiai egyensúlya felborul. A hasznos mikroorganizmusokat alkalmazó biokészítmények használata helyreállítja ezt az egyensúlyt. Ráadásul a jelenleg használt készítményekkel ellentétben nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a kórokozók ellenállóvá válnak a biopreparátumokkal szemben.

A Jagellói Egyetem és a Krakkói Mezőgazdasági Egyetem tudósai olyan készítménnyel álltak elő, amely megfelel ezeknek az elvárásoknak. A kutatócsoport, amely évek óta tanulmányozza a növények és a mikroorganizmusok kölcsönhatását, olyan biokészítményeket fejlesztett ki, amelyek pozitívan hatnak egyes növényekre, és csökkenthető velük a vegyszerek használata.

A káposztafélék biotermesztése

„Ajánlatunk tárgyát a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó növények növekedését gyorsító biokészítmény képezi. A kifejlesztett oltóanyag többlépcsős kutatás során pontosan kiválasztott mikroorganizmusokból áll. Növeli a növények biomasszájának mennyiségét és pozitívan befolyásolja a gyökérrendszer fejlődését. Az oltóanyag teljes mértékben helyettesítheti a műtrágyák alkalmazását a káposztafélék (Brassicaceae) termesztésében. Sikeresen használható a keresztesvirágú zöldségfélék palántáinak ipari termelésében a kiegészítő műtrágyázás csökkentésére vagy kiegészítésére. Ezért a kifejlesztett biokészítmény használata nemcsak a környezetvédelem, hanem a gazdasági előnyök miatt is alapvető fontosságú” – olvasható a csapat közleményében.

Mire képes az oltóanyag?

  • Lerövidíti az üvegházi termesztés időtartamát
  • Növeli a növények gyökereinek és hajtásainak zöld, illetve száraz tömegét
  • Növeli a levélfelületet
  • Növeli a szár átmérőjét
  • Lehetővé teszi a műtrágya használat csökkentését

Előnyök:

  • Lerövidíti a palántanevelés idejét
  • Korlátozza az energiafelhasználást
  • Növeli a termelési ciklusok számát egy adott időszakon belül
  • Gyorsabb alkalmazkodási készséget biztosít a szántóföldi viszonyokhoz

Ez a technológia szabadalmi bejelentés tárgyát képezi. A CITTRU UJ Technológiatranszfer Központ a találmány továbbfejlesztése és kereskedelmi hasznosítása érdekében együttműködésre nyitott vállalkozásokat keres.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Borsmenta: a természetben elő sem fordul

2024. február 24. 16:10

A mentafajokat több mint kétezer éve használja az emberiség. A borsmentát viszont csak 250 éve. Mégis napjainkban e fajnak van a legnagyobb gazdasági és gyógyászati jelentősége.

Precíziós talajjavítás – gondolkodjunk rendszerben!

2024. február 23. 15:40

A talaj minden mezőgazdasági termelés alapja. Az utóbbi években a talajállapot azonban egyre csak romlik. Az OrganicLife Kft. fókusza a talajjavításon belül egy speciális körre, az aminosavakra fókuszál, amelyek sokféle funkciót láthatnak el a növénytermesztés.

Meglepő új kedvencek születtek a bio fűszernövények között

2024. február 20. 15:10

Egyelőre a friss bio fűszernövények iránti kereslet meghaladja a kínálatot. A nappalok rövidebbek, és a tél lassan halad előre. A kaliforniai termesztők alig várják február közepét, amikor az alapvető és a különleges bio fűszernövényeknek köszönhetően meredeken elkezd felfelé ívelni a kínálati oldal.

A növényi biostimulátorok intenzív növekedést és magasabb terméshozamot eredményezhetnek

2024. február 19. 14:40

A biostimulátorok alkalmazása a mezőgazdasági növénytermesztésben a terméseredmény jelentős javulásához vezethet – hangzott el a Corteva Agriscience szakértőjének előadásában a Magro.hu Stresszkezelés a mezőgazdaságban című konferenciáján, amelyet 2024. február 15-én tartottak Debrecenben.

Káposztafélék félmikro(mezo)- és mikroelemhiány betegsége és gyógyítása III.

2022. április 19. 06:36

A káposztafélék levélzetének vastag viaszbevonata – talán a kínai kel kivétel ezalól – megnehezíti a hatóanyag bejutását a szövetekbe, ezért a többszöri, azaz megismételt, de hígabb lombtrágya hatékonyabb, mint az egyszeri magas koncentrációjú oldat.

Mely növényeket érdemes, és melyeket nem tanácsos társítani a kertben?

2022. augusztus 9. 04:39

Érdekelne, hogy milyen növényeket érdemes egy ágyásba egymás mellé ültetni, vetni, és melyeket nem tanácsos társítani.

Hogyan lehetne távol tartani az apró fekete bogarakat a rukkolától?

2022. augusztus 8. 04:36

A rukkolám levelén apró lyukak jelentek meg, és parányi fekete bogarakat látok a környékén. A növény ettől még ehető? Kérem segítségét abban, hogy hogyan lehetne távol tartani ezeket a rovarokat, pontosan milyen bogárról van szó. Van-e mód arra, hogy a rovarok ellen ne kelljen permetszert használni?

Káposztafélék félmikro(mezo)- és mikroelemhiány betegségei és gyógyítása II.

2022. április 15. 11:39

Az úgynevezett mezo- vagy félmikroelemek esetében (pl. magnézium, kén) gyakoribb az abszolút hiány, a vasra és a mikroelemekre a relatív hiány a jellemző.