Nagyvilág

21 éves elmúlt a legidősebb fehér gólya Magyarországon

A Magyar Madártani Egyesület adatai szerint 2003-ban Győr-Gyirmóton jelölték fiókaként és jelenleg Rábapatona egyik fészkében nevel 5 fiókát a legidősebb Magyarországon fészkelő fehér gólya. Érdekes módon csak egyszer, 2006-ban olvasták le ugyanitt, azóta nem került elő.

A tojó madár gyűrűjét a június 19-i gólyagyűrűzésen olvasták le, mint 200 óvodás és kisiskolás jelenlétében.

39 éves volt a legidősebb gyűrűs példány

A magyar madárgyűrűzési adatbankban ugyan nem ez a legidősebb fehér gólya (Ciconia ciconia), de a bizonyítottan Magyarországon költő madarak közül az abszolút korrekorder. Összességében is a 2. legidősebb, egyetlen Törökországban megkerült madár előzi meg (https://mme.hu/34-eves-feher-golya-kerult-meg-torokorszagban). Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank alapján a legidősebb gyűrűs fehér gólya 39 évet élt (Svájc).

Csökkenő állomány

Hazai állománya az elmúlt száz évben erősen ingadozott, jelenleg csökkenő trendet mutat, 4000-4500 pár körül alakul. Védelme nagyban függ a megfelelő tájgazdálkodástól, a nedves, mocsaras rétek megszűnésével eltűnnek táplálkozóhelyei. Az egész országra jellemző, hogy csökken a legelő haszonállatok mennyisége, ez pedig a gyepterületek nagyságának kedvezőtlen változását vonja maga után.

Az áramütés veszélye speciális költési stratégiájának és méretének következtében ezt a fajt fenyegeti legnagyobb mértékben, emiatt a vezetékek szigetelése stratégiai fontosságú a faj védelme szempontjából. Mivel táplálékának jelentős részét mezőgazdasági területeken szerzi, ezért sok egyed pusztulását okozza mérgezés. Ez afrikai telelőterületein még súlyosabb probléma, hiszen ott sok olyan szert is használnak, amit Európában veszélyessége miatt betiltottak. A telet Afrika trópusi területein tölti.

Nem alkotnak állandó párokat

Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában fészkel. Fészkét az esetek döntő többségében emberi településeken építi. Manapság hazánkban főleg villanyoszlopokon költ, ezek elterjedése előtt kéményeken, tetőkön és fákon fészkelt. Időnként laza telepei alakulhatnak ki. Évente új párt választanak, az állandó párok fennmaradása is inkább a területhűséggel hozható összefüggésbe. Nagyméretű gallyfészket épít, amibe általában 3-5 tojást rak a tojó.

A fiókákat az egyik szülő a kezdeti időszakban állandóan védi az időjárás szélsőségeitől és a ragadozóktól. A fiatalok 8 hetes koruk után teszik meg az első repülésüket a fészek körül. Tápláléka változatos, férgekből, rovarokból, halakból, kétéltűekből, hüllőkből és más kisebb gerincesekből áll.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Nyitott kertek: látogassa őket Magyarországon is!

2025. február 14. 09:40

Hazánkban is látogatást tehetünk számos nyitott kertbe. A résztvevő kerttulajdonosok legfőbb célja, hogy a kertészkedés és a természet szeretete népszerűvé váljon.

Háromezer kilométeres traktorútra indult egy farmer

2025. január 23. 15:10

A kezdeményezés lenyűgöző célja 100 ezer dollár összegyűjtése volt, ennyi pénzt akart összeszedni magánszemélyektől és kisvállalkozásoktól.

„Szellemalmák” csillognak a fákon

2025. január 21. 11:10

A legtöbb alma egyszerűen lepottyant, jéggel együtt, de sok olyan is volt, amiből csak az alma esett ki, a jég azonban fent maradt.

40 napja éhségsztrájkol egy gazdatüntetés vezetője Indiában

2025. január 13. 10:10

Az indiai gazdák követeléseit rendre nem teljesíti az állam, ami miatt egyre csökken a jövedelmük, és sokan az öngyilkosságba menekülnek.

Zöldítsünk! – De úgy, hogy annak értelme is legyen…

2021. március 4. 07:40

Van értelme, és tényleges haszna a lassan magunk mögött hagyott támogatási ciklusban bevezetett kötelező zöldítésnek?

Hány gazda választja majd önkéntesen a biodiverzitás védelmét?

2021. október 27. 14:23

A biodiverzitás, vagyis biológiai sokféleség fontosságát jól mutatja, hogy az EU által már bemutatott uniós előirányzás alapján készülőben van a magyar Nemzeti Biodiverzitás Stratégia. Erről az Agrárminisztérium támogatásával a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) rendezett szakmai fórumot.

Inváziós kártevők: - A harlekinkatica

2018. november 24. 08:36

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.

Az árvaszúnyogok jelzik, milyen állapotban van a Balaton

2024. július 20. 10:10

Az árvaszúnyogok azokat a változásokat is érzékelik a Balatonban, amit a tudomány nem. A fajösszetételük átalakulása fontos nyom lehet.