Nagyvilág

21 éves elmúlt a legidősebb fehér gólya Magyarországon

A Magyar Madártani Egyesület adatai szerint 2003-ban Győr-Gyirmóton jelölték fiókaként és jelenleg Rábapatona egyik fészkében nevel 5 fiókát a legidősebb Magyarországon fészkelő fehér gólya. Érdekes módon csak egyszer, 2006-ban olvasták le ugyanitt, azóta nem került elő.

A tojó madár gyűrűjét a június 19-i gólyagyűrűzésen olvasták le, mint 200 óvodás és kisiskolás jelenlétében.

39 éves volt a legidősebb gyűrűs példány

A magyar madárgyűrűzési adatbankban ugyan nem ez a legidősebb fehér gólya (Ciconia ciconia), de a bizonyítottan Magyarországon költő madarak közül az abszolút korrekorder. Összességében is a 2. legidősebb, egyetlen Törökországban megkerült madár előzi meg (https://mme.hu/34-eves-feher-golya-kerult-meg-torokorszagban). Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank alapján a legidősebb gyűrűs fehér gólya 39 évet élt (Svájc).

Csökkenő állomány

Hazai állománya az elmúlt száz évben erősen ingadozott, jelenleg csökkenő trendet mutat, 4000-4500 pár körül alakul. Védelme nagyban függ a megfelelő tájgazdálkodástól, a nedves, mocsaras rétek megszűnésével eltűnnek táplálkozóhelyei. Az egész országra jellemző, hogy csökken a legelő haszonállatok mennyisége, ez pedig a gyepterületek nagyságának kedvezőtlen változását vonja maga után.

Az áramütés veszélye speciális költési stratégiájának és méretének következtében ezt a fajt fenyegeti legnagyobb mértékben, emiatt a vezetékek szigetelése stratégiai fontosságú a faj védelme szempontjából. Mivel táplálékának jelentős részét mezőgazdasági területeken szerzi, ezért sok egyed pusztulását okozza mérgezés. Ez afrikai telelőterületein még súlyosabb probléma, hiszen ott sok olyan szert is használnak, amit Európában veszélyessége miatt betiltottak. A telet Afrika trópusi területein tölti.

Nem alkotnak állandó párokat

Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában fészkel. Fészkét az esetek döntő többségében emberi településeken építi. Manapság hazánkban főleg villanyoszlopokon költ, ezek elterjedése előtt kéményeken, tetőkön és fákon fészkelt. Időnként laza telepei alakulhatnak ki. Évente új párt választanak, az állandó párok fennmaradása is inkább a területhűséggel hozható összefüggésbe. Nagyméretű gallyfészket épít, amibe általában 3-5 tojást rak a tojó.

A fiókákat az egyik szülő a kezdeti időszakban állandóan védi az időjárás szélsőségeitől és a ragadozóktól. A fiatalok 8 hetes koruk után teszik meg az első repülésüket a fészek körül. Tápláléka változatos, férgekből, rovarokból, halakból, kétéltűekből, hüllőkből és más kisebb gerincesekből áll.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

„Amit Dubajban hallottam, itthon még mindig nehéz kimondani”

2026. január 19. 08:10

A jövő élelmiszere nemcsak a földeken, hanem az adatokban és a logisztikában dől el.

Amikor a termőföld a tengerbe mosódik: mit tanít Hawaii a talajvédelemről?

2026. január 18. 14:10

A klímaváltozás gyorsítja a talajeróziót Hawaii-on, de a gazdák regeneratív módszerekkel tartják helyben a termőföldet.

Ennél gyorsabban nem lehet tűzifát hasítani, elképesztő módszer született

2026. január 17. 09:10

Hogyan lehet villámgyorsan „kályhakésszé” varázsolni több köbméternyi tűzifát? Erre talált ki egy okos módszert egy fiatal feltaláló.

Forintmilliókat fizettek ki egyetlen dologért, bárkinek ott lehet a kertjében

2026. január 16. 13:10

800 kilométert utaztattak egy hatalmas mocsári tölgyet, közel 4 millió forintba került a „fényűző” szállítás. Vajon megérte?

Szórakoztató természet – társasjátékok ajándékba kisebbeknek

2022. december 18. 05:37

Általános iskolás gyerkőcöknek vagy idősebbeknek könnyebb találni olyan játékot, amiben az egész család örömét leli, és többször körbeüljük a játékasztalt. Azonban a kisebbeknek sem kell lemondaniuk az egész famíliát szórakoztató, igényes és szép társasokról.

Hogyan lett a vegyészből vadvirágkirálynő?

2025. szeptember 30. 16:10

A sarkkör, Peru és a Csendes-óceán után végül a magyar vadvirágoknál kötött ki. Így született meg a Vadvirágom projekt.

Harlekinkatica: Az inváziós kártevők

2018. november 24. 08:36

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.

Az újraéledő termőföld a KAP 2020 tükrében

2020. február 6. 11:47

Ennek a munkának az a célja, hogy a gazdák, növénytermesztők érdekeit és a környezettudatos gazdálkodást szem előtt tartva, az új információk, technológiai ismeretek, kutatási anyagok mindenki számára elérhetővé és használhatóvá váljanak, ezzel segítve a termelő agrár szektor tevékenységeit.