A Balaton átlagos mélysége alig haladja meg a 3 métert, ezért a tó alján rendszeresen érdekes, akár történelmi jelentőségű leletekre lehet rábukkanni.
Borongós, néhol esős idővel, de elkezdődött a nyár, és alighanem idén is sokan választják üdülési célpontként a Balatont. Vagyis a „magyar tengert”, ahogyan Kossuth Lajos is szerette nevezni, bár a kifejezés feltehetőleg a mindössze 15-16 éves Kazinczy Ferenctől származik, aki a legelső nyomtatásban megjelent művében használta ezt a jelzőt.
A Balaton történetével foglalkozó Tó-Retró oldal elevenítette fel azt a különös eseményt, amikor valami „nem odaillő” dolgot találtak a víz fenekén. Mégpedig egy ősi ágyút, azt ugyanis kevesen tudják, hogy a balatoni hajózás kezdete már közel három évszázados múltra tekint vissza. A híresen gazdag Festetics család létesített hajóépítő üzemet Keszthelyen, és innen került ki 1753-ban a Christoph (Kristóf) nevű teherszállító hajó, amely egyfajta „első fecskének” tartható.
Korábban a nagy kincsnek számító sót Pest közeléből Kenesére szállították el, ahonnan a rossz utakon egy hét alatt jutott Keszthelyre. Hajóval az út mindössze fél napig tartott, ráadásul visszafelé bort is tudtak szállítani vele. A Festeticsek 1797-ben építették meg a Főnix nevű vitorlást, amely a maga bő 30 méteres hosszúságával máig a Balaton legnagyobbjának számít ebben a kategóriában.
Egyszerű a magyarázat
A fentiek ismeretében a régészek nem lepődtek meg különösebben, amikor 1928-ban a fonyódi halászoknál egy kicsi, díszes, rézből készült ágyút találtak, mégpedig fő helyen kiállítva. Kiderült, hogy a Balaton medréből húzták ki, az eredetéről viszont a halászok semmit sem tudtak. Gyanakodtak rablókra, kalózokra, de még a törökökre is, ám a valóság ennél sokkal prózaibb.
Oszmán ágyúnak kicsi lett volna, kalózokról sem tudunk a magyar tengeren, és az első világháborúban sem folytak itt ilyen jellegű harci cselekmények. Ugyanakkor már a Kristóf nevű teherszállítón is rendszeresítve volt egy orrba vagy tatra szerelt kisebb ágyú, amelyet akkor sütöttek el, amikor már a kikötőhöz közeledtek. Így felkészülhettek a fogadásukra, ráadásul a fürdőzőket sem veszélyeztették – elsősorban azért, mert az 1800-as évek elejéig a Balatonban lubickolás szabálysértésnek számított.
A Festeticsek és a balatoni hajózás is témája a videónak:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
