Különleges leletek kerültek elő a Balaton vizéből, a kutatók csak találgatni tudnak a céljukat illetően. Felmerültek egészen hihetetlen elképzelések is.
A Balaton nemcsak fontos turisztikai látványossága Magyarországnak, de egy különleges ökoszisztémával rendelkező állóvíz is, amely napjainkban (a klímaváltozás következtében) jelentős átalakuláson megy keresztül. A változás persze mindig is jellemző volt rá, elég csak a benne és a környékén már napjainkban is szép számban jelen lévő, invazív növény- és állatfajokra gondolni, amelyek folyamatosan alakítják a hatalmas tavat.
A Balaton ókori történelme szorosan összeforrt a rómaiakkal, hiszen a Pannoniának nevezett tartományuk kedvelt üdülőhelyének számított a mai „magyar tenger”. A tó két évezreddel ezelőtti históriája még mindig tartogat homályos foltokat, és ezek számát növeli egy közelmúltbeli felfedezés is.
A tóban, a Tihanyi-félszigethez közeli Örvényesnél ugyanis rejtélyes romokat találtak a vízben az 1950-es években, és hamar kiderült róluk, hogy római eredetűek. A kutatók később is szívesen fürkészték a Balaton mélyét fémkeresőkkel és egyéb korszerű eszközökkel, de leginkább arra vágytak, hogy a rómaiak által alkotott Sió-zsilip maradványait megtalálják. Amikor ennek nem találták nyomát, figyelmük egy Szántódhoz közeli leletegyüttes felé fordult.
Biztosan emberi építmény
Az ottani medermélyítési munkák során a kotróhajó római kori leleteket fordított ki az iszapból. Rengeteg fém akadt közöttük, ez pedig elgondolkodtatta a szakembereket, akik 1961-ben tovább folytatták a munkát, és a kutatást kiterjesztették az említett, Örvényes környéki romokra is. A búvárok végül egyértelműen ember alkotta, a partra merőleges, mólószerű építményt, valamint facölöpöket találtak a mélyben.
A műtárgy 6 méter mélyen az iszapba süllyedt, ezért a részletes vizsgálatára nem nyílt lehetőség, mégis felötlött a gondolat a szakemberekben, hogy talán a római időkben híd köthette össze a mai Tihany és Szántód környékét. Mivel a továbbiakban pénz sem jutott a kutatás folytatására, így a hozzáértők is csak találgatásokba bocsátkozhattak. Végül arra a megállapításra jutottak, hogy a Balatont átívelő híd csupán legenda.
Bár a két évezreddel ezelőtti állapotok eltérnek a mostanitól, Tihany és Szántód között a Balaton 10 méternél is mélyebb, és ezen a helyen a víz folyamatosan mozgásban van. A siófoki és a keszthelyi medence vízszintje a szorosban egyenlítődik ki, vagyis ezek a körülmények valószínűtlenné teszik, hogy a rómaiak képesek lettek volna itt egy 1,5 kilométeres hidat megépíteni. A vízalatti romok és cölöpsorok alighanem csak egy kikötő vagy móló részei lehettek.
Római kori emlékek Magyarországon:
