Az alma és a körte virágainak pusztítója

A már megjelent levéltetvek mellett a lombrágó hernyók, a sodrómolyok, de még a lombormányosok is helyet követelnek maguknak ennél a terített asztalnál. A kártevők egy része szabad szemmel is jól látható, de van néhány meglehetősen rejtőzködő faj is közöttük.

Virágok helyett barna kis gombócok

Az alma és a körte virágzásának idején időnként egy érdekes jelenséggel találkozhatnak a kertészek. A már kinyílt, netán már elnyílt virágok között a bimbók méretéven nagyjából megegyező barnás-bronzos színű kis gömböket találhatnak a virágzatokban.

Ezek valójában a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum) lárva bölcsői, amelyek a peterakásban „szerencséltetett” bimbókból alakulnak ki.

A bimbólikasztó bogár életmódja

A bimbólikasztó bogár kifejlett imágó alakjában telel át a talaj felső rétegében és már egérfüles állapottól kezdve jelen van a fák ágain. Évente szerencsére csak egyetlen egy nemzedéket nevel. Többet nem is tudna, hiszen lárváinak kizárólagos tápláléka az alma, illetve kisebb mértékben a körte bibéje, porzószálai és a fiatal gyümölcskezdemény. Ezt viszont évente csak egy alkalommal, a virágzás idején talál.

A fertőzés folyamata

A telelésből előjött imágók hideg időjárás esetén gyalogolva, melegben pedig repülve keresik fel az almafákat. A peterakást a zöldbimbós állapot végén, piros bimbós állapotban hajtják végre. Bimbónként kizárólag egyetlen petét raknak.

A bimbóban a kifejlődő kicsi, hajlított testű kukac mindent felfal. Megrágja a sziromlevelek tövét is, emiatt alakul ki a száradó, barnuló, bronzos színű kis gömböcske a megtámadott bimbóból.

Rejtőzködő, de kimutatható

Ezek a bogarak sötétszürkés barna, domború testű ormányos bogarak. Rejtő színük annyira jó, hogy szabad szemmel még avatott szakemberek sem képesek általában észrevenni őket a fák ágain.

Viszont kopogtatással, az ágakról való óvatos leütögetéssel (esernyőre, vagy fehér színű papírra, ponyvára) könnyedén észrevehetőek. Általában azt tartják erről a kártevőről, hogy nem okoz érdemi kártételt, az általa előidézett termés veszteség gyakorlatilag egy gyümölcsritkítással ér fel.

Ez sajnos nem mindig igaz. Kisebb fákon már 4-8 bogár is komoly kártételt okozhat, főleg elhúzódó virágzás idején.

Védekezési lehetőségek

A bimbólikasztó bogár ellen az imágók elleni védekezés időszaka sajnos már az ország legtöbb régiójában elmúlt. A virágzás megindulása lehetetlenné teszi az imágók ellen hatékony és olcsó kontakt hatású készítmények alkalmazását.

Ugyanakkor a jelenlegi időszakban a felszívódó hatással is rendelkező, a mézelő méhekre veszélytelen acetamiprid hatóanyaggal még eredményesen védekezhetünk a károsító ellen. A hatóanyagot tartalmazó készítmények, mint pl. a Mospilan 20 SG használata során ugyanakkor mindenképpen érdemes két dologra kiemelt figyelmet fordítani.

• 1.: Az acetamiprid hatóanyag a legjobb hatékonyságot az enyhén lúgos kémhatású közegben fejti ki. Ez kissé szokatlan, mivel az inszekticidek döntő hányadát képező szintetikus piretroidok éppen ellenkezőleg, az enyhén savas kémhatású közeget preferálják. Érdemes mindenképpen ügyelni a permetlé kémhatására. Egy pH papírral könnyedén megmérhetjük a permetlé kémhatását, amelyet egy kis szódabikarbónás oldattan könnyedén eltolhatunk az enyhén lúgos tartományba. A hatékonyság növekedése látványos lesz!

• 2.: Az acetamiprid hatóanyagot ne használjuk tankkeverékben triazol, különösen ne tebukonazol hatóanyagú fungicidekkel! Ez a kombináció a mézelő méhek számára bizonyítottan halálos. Beporzó rovarok nélkül pedig nem lesz termésünk sem, hiába pusztítjuk el a bimbólikasztót a gyümölcsösben. Ha a növénykórtani helyzet indokolja egy fungicides kezelés alkalmazását, akkor a rovarölő és gombaölő szeres kezelést lehetőleg egymástól két napnyi távolságra időzítsük. Mivel mind az azolok, mind az acetamiprid felszívódó hatásmódú, így biztos, hogy a növény felszínén a hasznos beporzó rovarok, így a méhek sem fognak velük egyszerre találkozni.

^{A kép a szerző felvétele.}