Október első napjaiban egyeztettük az interjú időpontját Párkányi Gáborral, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetőjével. Nagyjából azt is megbeszéltük, hogy melyek azok a témák, amelyekről kérdezni szeretnénk. A kérdéseket azonban, ahogy az lenni szokott, felülírták a napi események, ebben az esetben Raskó György agrárvállalkozó nyilatkozata, így először is ezzel kapcsolatosan tettük fel kérdésünket az üzletágvezetőnek, aztán persze sorra került a többi is…
Nemcsak a szakmai, hanem a civil fórumokon is nagy teret kapott Raskó György azon kijelentése, miszerint idén a fuzárium szennyeződés akár a gabonatermés ötödét is érintheti, főként a teljes kiőrlésű termékekben bukkanhatnak fel egészségre ártalmas toxinok.
Sok ezer mérést végeztünk az országban a búzában lévő DON toxinokra. Ki merem jelenteni, hogy ha nem is százszázalékos a lefedettség, de mindenképpen reprezentatívnak tekinthető. Ezek alapján azt tudom mondani, hogy jelenleg a búza DON toxin értéke átlagosan az élelmezési határérték alatt van. A szóráskép alapján, húsz százaléka a méréseinknek az élelmiszeripari határérték felett van, tehát meg tudom erősíteni azt, amit Raskó György elmondott.
A szakszerűtlen tárolás kedvez a toxinszint emelkedésének
Beszélhetünk az elmúlt öt év mérései alapján valamifajta tendenciáról?
Rövid idő telt el ahhoz, hogy ezt akár agrotechnika, akár klíma szempontjából vizsgáljuk. Idén a problémát az okozta, hogy egyszerűen jött egy olyan év, amikor a márciusi-áprilisi csapadékhiány miatt a búza nem tudott megerősödni, kevésbé fejlett állapotban érte a májusi óriási csapadékmennyiség, így könnyebben fertőződött, ezt követően pedig az elszaporodott gombák elkezdték termelni a toxint.
Visszatérve a fuzáriummal fertőzött gabonához, ezek rövidesen tárolókba fognak kerülni. Növekedhet-e a tárolás során a fertőzés mértéke?
Szakszerűtlen tárolás során tud emelkedni a toxinszint. Egy szabályos tárolás esetén, ami azt jelenti, hogy a hőmérsékletet és a páratartalmat alacsony szinten tartjuk, és a gabona megfelelően tiszta állapotba került a tárolókba, akkor a gombák nem tudnak tovább élni, fejlődni.
Beázott siló, penészes búza
Mit tehet az a termelő, akinek határérték felett fertőződött a gabonája?
Azt javaslom elsősorban, hogy rostálja le, mert a keverékesség nagyon sok gombaképletet szokott tartalmazni. Vannak olyan tapasztalataink, hogy akár a felére is vissza tud esni a toxinszint egy alapos tisztítási folyamat után. Ha még ezt követően is magas, akkor nem lesz értékesíthető malmi búzaként. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy csak takarmánybúzaként lesz áruba bocsátható, még akkor is, ha egyéb beltartalmi értékei alapján nem így kellene lenni. A takarmányipar is alkalmaz határértékeket, de ezek magasabbak, mint a malomipar esetében. Ezenkívül az is tudott, hogy a gabonakereskedők magasabb toxinszinttel is tudják értékesíteni az árut bizonyos export irányokba. A magasabb toxinszint mellett bioetanol üzemekbe, illetve hőerőművekbe is lehet hasznosítani az árut.
Gabonaőr, az SGS új fejlesztése
És mit tehetnek azok a termelők, akik azzal szembesülnek, hogy a gabonájuknak a határérték alatti, de aggályos a toxinfertőzöttsége?
Első lépésként nekik is azt javaslom, hogy ha tudják, tisztítsák le az árut, mert a kombájnok nem szoktak olyan tiszta árut előállítani mint a telepi tisztítók. Ezen túl pedig figyelniük kell a garmada állapotára. Mérjék a hőmérsékletét, a nedvességtartalmát, mintázzák, ne engedjék, hogy a bogárfertőzés elszaporodjon. A hosszú, meleg időszak után, október végén, november elején beköszöntenek a lehűlések, ennek óhatatlan velejárója a párakicsapódás, amely megjelenik a garmadán. Emiatt azt át kell mozgatni, forgatni, ha nem történik meg, akkor kialakul egy kéreg, ami lezárja a gabonát, az nem tud szellőzni, és elindulhat a penészedés. Azért lényeges mindez, mert a telepek nagy része november végén bezár, és majd csak január közepén nyit ki. Addigra ezek a tételek nagyon rossz állapotba kerülhetnek.
Kérgesedés, csírázott rész
Az SGS novemberben jelentkezik egy új termékkel, amely tulajdonképpen szenzor alapú és hőmérséklet, páratartalom és szén-dioxid mérésére egyaránt alkalmas. Ezt a műszert több ponton el tudjuk helyezni a garmadába, mégpedig úgy, hogy egy hosszú kábelt lejuttatunk annak több rétegébe. A kábelen másfél méterenként helyezkednek el a szenzorok, tetején pedig egy elektromos adó van, amely az adatok továbbításáért felel. A GPS meghatározás alapján gyakorlatilag mobiltelefonon, a nap bármely pillanatában tudjuk követni az áru hőmérsékletét, páratartalmát, szén-dioxid szintjét. A fejlesztés olyan alkalmazásra is képes, hogy riasztást küld SMS-ben vagy e-mailben abban az esetben, ha az értékek a megadottak fölé emelkedtek, illetve, ha az eszközt elmozdítják.
Gyakorlatban használták már ezt a műszert?
Nemrég voltam Spanyolországban, ugyanis ott történt a fejlesztés, tesztelés. A közelmúltban zajlott Bécsben az Európai gabonakereskedelmi árubörze, ott demonstráltuk a működését.
Valós, megtörtént eseményeken alapszik
Sokunk retinájába égtek azok a képek, amelyeket a közelmúltban a helytelen tárolási módok érzékeltetésére levetített. Tényleg ennyire rettenetes a helyzet, vagy ez volt a tárolók állatorvosi lova?
Több telepen tapasztalunk hasonló állapotokat. Ezek a helyzetek elkerülhetők lennének, ha a raktározott tételeket folyamatosan ellenőriznék. Ha már kialakult a probléma, akkor viszont sürgősen kezelni kell a tételt. Amennyiben ez nem történik meg, akkor hatalmas károkkal számolhatunk. Sajnos több ilyen esettel is találkozunk.
Jellemzően kik fordulnak megbízással Önökhöz?
Legtöbbször azoktól a kereskedőktől érkezik hozzánk a megkeresés, akik szeretnék folyamatosan ellenőrizni az árujukat. Előfordul az is, hogy integrátorok vagy olyan nagyobb termelők keresnek meg bennünket, akiknek akkora árualapjuk van, hogy a felelősséget nem szeretnék kizárólag magukon hordozni. Én azonban a kisebb termelőket is arra buzdítom, hogy bízzanak meg bennünket, mert tonnánként csupán 100-150 Ft költséggel kell kalkulálniuk. Ezen a díjon mintát veszünk a terményből, és meghatározzuk a beltartalmi paramétereket a laboratóriumunkban. Az áru tulajdonosa pontosabban tudja árazni a termékét, és ki tudja szűrni a nemkívánatos anyagokat. Egy pontos fehérje- vagy olajtartalom érték nagyban befolyásolja a vételárat. A nemkívánatos anyagokra a következő példát hoztam: Öt beszállítója volt egy felvársárlónak, négynek volt certifikációja, tudták igazolni, hogy jó árut hoztak, így mikor minőségbeli kifogás lépett fel az összáruval kapcsolatosan, akkor a bíróság kizárásos alapon azt marasztalta el, aki nem tudta bizonyítani a megfelelő minőséget.
Tömörödött áru
A jelenlegi ismereteink szerint, mire számíthatunk idén a betárolt gabonával kapcsolatosan?
Nagy készletek vannak a raktárakban, napraforgóval sok megtelt, és a kukorica aratása még be sem fejeződött. Minél jobban megtöltjük ezeket a tárhelyeket, annál jobban oda kellene figyelni rájuk. Még mindig nem vesztett létjogosultságából a régi magyar raktározási szabványban olvasható tétel, miszerint, két-három méternél magasabban nem javasolt tárolni. Ma már szinte nem találunk olyan raktárat, ahol 2-3 méter alatt tárolnának. Jellemzően három méter felett halmozzák fel az árut, így az egységnyi árufelszínre nagyobb mennyiségű termény jut, tehát kisebb a szellőzési felület egységnyi súlyra vetítve. Az áru rosszabb szellőzése miatt elindulhatnak káros folyamatok a garmadában, mint melegedés, összeállás, nedvesedés, kártevőfertőzés, fermentálódás, penészesedés.
Melyek azok a műszaki szempontok, amelyeket figyelembe kellene venni egy raktár minőségénél?
Ha a tároló alja, oldala, fala nincs leszigetelve, erről nedves foltok is tanúskodnak, akkor ezt semmi körülmények között nem javaslom, mert a gabona nem tud száraz körülmények között pihenni. Lényeges az is, hogy ne töredezzen a padozat, ép legyen a fal, a tetők jó állapotúak legyenek, hogy ne ázzon be az áru. Nem árt, ha zárható a raktár, hiszen a környezet hőingadozása nem tesz jót a gabonának. Azonban a termelőnek is figyelemmel kell arra lenni, hogy az áruja száraz és tiszta legyen, hiszen, ha csak egy góc van a garmadába, az a környezetét is képes károsan befolyásolni. A keverékes áru azért probléma, mert a szemek közti légrést kitölti a keverék, így nem tudnak megfelelően szellőzni a szemek. A nedvesség, amit a gabona lead a hőmérséklet csökkenésével, a szemek közötti keverékesség felveszi, így nem tud eltávozni, sőt még állag problémát is okoz.
Környezet 10 fok, áru 32,7 fok 2019 februárjában
Ön szerint, jelenleg a tárolók hány százaléka felel meg a szigorúan vett elvárásoknak?
Abban az esetben, ha az áru tárolási magasságát is figyelembe veszem, akkor a jelenlegi tárolók fele alkalmas a szabványos árutárolásra.
Ez és a fertőzött áru mennyisége nem sok jót ígér a jövőre nézve…
Tapasztalataink alapján az év eleji készletek ellenőrzésekor a mennyiségek több mint felénél találunk valamilyen minőségi problémát. Ezek megelőzhetőek lennének a gondos árukezeléssel és a folyamatos ellenőrzéssel. Azt gondolom, hogy nagyfokú felelőtlenség, ha hagyjuk egy raktárban tönkre menni mindazt, amiért a termelésben egész évben véres verejtékkel megdolgoztunk.
