Érdemes lesz idén szóját vetni? Minden bizonnyal igen, és ha így gondolkodik a magyar gazdák többsége, akkor akár harmadával is megugorhat 2024-ben az értékes fehérjenövény termőterülete Magyarországon.
A szója még mindig „mostohagyereke” a magyar gazdálkodóknak, hiszen évről évre meglehetősen hektikusan alakul a vetésterülete. A rendszerváltás környékén, 1990-ben 42 ezer hektáron vetették ezt az értékes, magas fehérjetartalommal rendelkező hüvelyes haszonnövényt, míg 4 esztendővel később a termőterület elérte az eddigi mélypontot, 9000 hektárt.
Az utóbbi évtizedben komoly megugrást tapasztalhattunk ezen a téren. 2015-ben az addigi 40 ezer hektár körüli vetésterület hirtelen elérte a 72 ezret (köszönhetően a termeléshez kötött támogatásnak), és még tavaly is meghaladta az 58 ezret, az évszázad aszályát hozó 2022-es év ellenére.
Jól bírja az aszályt
Bár Magyarországon a tartós szárazságtól félve sokan ódzkodnak a szójától, a növény a hosszú csapadékhiánnyal is jól megbirkózik. A 2022-es termésátlaga az előző 5 év átlagához viszonyítva „csupán” 24 százalékos csökkenést mutatott, miközben a kukorica terméskiesése 52, a napraforgóé 36 százalék körüli volt.
Milyen előnyökkel rendelkezik a szója, amellett, hogy folyamatosan nagy a kereslet iránta? Ezt még Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője foglalta össze szikáran, 4 pontban a közelmúltban:
- akár nitrogénműtrágya nélkül is termeszthető,
- olcsóbban finanszírozható a termelés,
- kevés csapadék mellett is stabilabban terem, jól bírja a hőstresszt,
- szárítás nélkül is termeszthető (korai tenyészidővel).
A szakértők nagy része arra számít, hogy 2024-ben a szója hazai vetésterületében újabb, akár 30 százalékos ugrás is várható. Idén remélhetőleg nem lesz újabb történelmi aszály, az ebben bízó gazdák számára pedig alighanem szintén vonzó az is, hogy a szója bekerülési költsége körülbelül egy tonnás hektáronkénti termés körül van, a termeléshez kötött támogatást is beleszámítva.
Okosan válasszuk meg a termőterületet
Kinek, hova érdemes vetnie? A talaj optimális pH-értéke 6,0–6,8 (az alatta lévő szint jelentős termésdepressziót okozhat). A szója legjobban a tápanyagokban gazdag, középkötött vályogtalajokat szereti, akárcsak az egyenletes meleget, virágzáskor és magkötéskor pedig a csapadékot és a páradús levegőt.
Ideális előveteményei a kalászosok, az optimális vetésideje pedig már itt van a nyakunkon: április 15. és május 10. között érdemes a magokat a földbe rakni, amikor a talajhőmérséklet tartósan eléri a 12 °C-ot.
Ukrajna már 2023-ban 20 százalékkal megnövelte a szója termőterületét, és idén hasonló emelést terveznek. Nem érdemes lemaradnunk, és a tavalyi 3 t/ha fölötti országos termésátlag is azt bizonyítja, hogy egyre inkább érdemes ebben a fehérjenövényben gondolkodnunk.
(Fotó: Julio César García/Pixabay)
