Növénytermesztés

Bizonyítottan előnyökkel jár a szója korábbi elvetése

Agrofórum Online

Ahogy egyre nagyobb mértékben használjuk a megújuló energiaforrásokat a fejlett iparú országokban, arányaiban úgy nő a mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátása. Az Iowai Állami Egyetem kutatócsoportja azt tanulmányozta, hogy a szója vetésének és termesztésének változtatásával hogyan csökkenthető a károsanyag-kibocsátás.

Közös érdek, hogy az egyes termények előállításakor a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a kibocsátást, mégpedig úgy, hogy közben a hozam nem csökken, vagy akár nő is. A kutatók adatelemzést végeztek, hogy felmérjék a monokultúrás kukorica- és szójatermesztés, valamint a kukorica-szója vetésforgó átlagos dinitrogén-oxid kibocsátását. Ez alapján azonosították, hogy mi okozná a legnagyobb mértékű kibocsátáscsökkenést, és hogyan lehetne a gyakorlatban megvalósítani.

Cél a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának csökkentése

Az energiaellátást, a közlekedést és egyéb iparágakat magában foglaló iparágak szén-dioxidot bocsátanak ki. Ezeknél már elkezdtek alternatív megoldásokat kidolgozni és használni a dekarbonizáció érdekében és üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére. Ilyen megoldásokra példát a napenergiától a szélenergiáig és más alternatívákig találunk.

A mezőgazdaság ezzel párhuzamosan arányosan nagyobb részt fog képviselni az üvegházhatású gázok kibocsátásából, noha az ágazat kibocsátása nagyban különbözik más iparágakétól. Ezek az ország élelmiszer-termeléséhez szükséges biológiai folyamatok melléktermékei, és nem a szén-dioxid dominál bennük.

A mezőgazdasági termelésből származó kibocsátás az Egyesült Államokban az összes kibocsátás 10%-át teszi ki, és fele-fele arányban oszlik meg az állattenyésztésből származó metán és a növénytermesztésből származó dinitrogén-oxid között. A dinitrogén-oxid leggyakoribb kibocsátója a kukorica és a szója.

Vetésváltás és optimális műtrágya-kijuttatás

A kutatók az adatelemzésnek köszönhetően máris találtak néhány olyan technológiai megoldást, amelyek segítik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését. Ezek közé tartozik a kukorica és a szója rotációja, valamint annak biztosítása, hogy a kukoricához használt nitrogéntrágya megfelelő mennyiségű legyen.

Ha a műtrágyaarányok optimálisak, egy kétéves vetésforgóban a kibocsátások mintegy 60%-a a kukoricából, a többi pedig a szójából származik. Ha a műtrágya mennyiségét az ideális hozamhoz szükséges szint alá csökkentik, az nem segít csökkenteni a kibocsátást, és nem változtatja meg annak arányát, hogy miből származik, ezért más megoldásokat kell találni.

A szója korábbi elvetése

A csoport két módot azonosított a szójatermesztés során a kibocsátások csökkentésére. A legfontosabb a szója lehető legkorábbi elvetése. Ha ugyanis a talaj túl sokáig marad üresen, a belőle származó nitrogén a légkörbe és a vízfolyásokba kerülhet. Ha a hosszabb tenyészidejű fajtákat korábban vetik el, akkor ugyanaz a nitrogén nem elvész, hanem a növények használják fel, ráadásul a terméshozam is nő.

Ősszel vetett takarónövények hatása

Egy másik megoldás a takarónövények vetése ősszel. A kísérletekből kiderült, hogy ahol takarónövényeket használtak, és a szóját korábban vetették, a dinitrogén-oxid-kibocsátás 15%-kal csökkent, miközben a szója terméshozama 10%-kal nőtt.

A kutatók szerint ugyan a gazdálkodók az elmúlt évtizedben egyre korábban vetették el a szóját, de figyelembe véve a környezeti és termelési előnyöket még korábbi időpontra lenne szükség. És ahogy az éghajlat tovább melegszik, melegebb tavaszok jönnek, a korábbi vetés fontossága csak növekedni fog.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Melyik őszi búza fajtát érdemes választani? Itt a friss eredmény

2025. szeptember 9. 10:10

A GOSZ–VSZT–NAK 18. alkalommal megszervezett őszi búza fajtakísérletei objektív adatokkal támogatják a gazdálkodókat a fajtaválasztásban

Szigorodott a termékpiaci törvény: vége a visszaéléseknek

2025. szeptember 8. 12:40

Új szabályok védik a gazdákat a felvásárlókkal szemben: csak előre rögzített feltételek mellett lehet minőségi kifogást emelni.

Egyem vagy ne? – A teljes kiőrlésű gabona nagy kérdése + videó

2025. szeptember 2. 16:10

Valóban érdemes-e, egészséges-e teljes kiőrlésű gabonatermékeket fogyasztani? Akadnak olyanok is, akik kifejezetten félnek az ilyen jellegű termékek fogyasztásától, mert úgy gondolják egészségügyi kockázatokat hordozhatnak. A téma alapos körüljárásában Hertelendy Péter növényorvos segített nekünk.

Melyik repcehibrid hozza a legtöbbet? Mutatjuk az eredményt

2025. augusztus 27. 14:10

Idén 16 repcehibrid szerepelt a GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs fajtakísérletében. Az eredmények értékes támpontot adnak a gazdálkodóknak.

Az orosz bizonytalanság és a kínai kereslet növelte az árakat

2023. március 25. 07:37

Európában mind a négy kiemelt agártermék, a malmi búza, a kukorica, a repce és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt.

Olajozottan az olajosmag piacról

2019. március 12. 15:37

Nem nehéz előre jelezni azt, hogy az olajosmag- és szójaszektor jelentősége tovább fog-e erősödni a magyar mezőgazdaságban. Az azonban, hogy ez milyen sikerrel fog történni, sok tényező függvénye. Az egyik ilyen mindenképpen az időjárás, a második a piac, hiszen az árakban megnyilvánuló motiváció döntő tényező a fejlesztések ütemének kialakításában. A harmadik tényező a technológia további, előrejelzésünk szerint gyors fejlődése. A genetikában, a precíz technológiában rejlő lehetőségek sokat lendíthetnek a hozamokon, de ez vajon elég ahhoz, hogy versenyképes maradjon a szektor?

Élet a nitrogénbomba után

2021. október 14. 11:34

A közelmúltban a műtrágyapiacon bekövetkezett atomrobbanás mértékű eseményeket követően – úgy gondolom, hogy – a komfortos 50 ezer Ft/t-ás áraknak hosszú időre búcsút inthetünk.

Hogyan terjednek a herbicid-rezisztens gyomok? 

2024. október 15. 16:10

A herbicid-rezisztens gyommagok szántóföldről szántóföldre és államhatárokon át történő elterjedésének egyik fő módja a szántóföldi munkagépekkel történő terjesztés.