A nyomtatott sajtónkat lapozgató szakemberek már tudják, hogy mi fán terem a TERKA, amelyik mostantól kiszorult az Agrofórumból, mert csak úgy tud naprakész lenni, hogy ezután itt, a honlapon jelenik meg.
A nyomtatott sajtónkat lapozgató szakemberek már tudják, hogy mi fán terem a TERKA, amelyik mostantól kiszorult az Agrofórumból, mert csak úgy tud naprakész lenni, hogy ezután itt, a honlapon jelenik meg.
A TERKA, vagyis a TERmény KerekAasztal egy 18 éve szerveződött gazdaközösség, amelyik havi rendszerességgel találkozik, mindig másutt – valamelyik tag vendéglátását élvezve –, hogy kicserélje termelési, kereskedelmi tapasztalatait. Legutóbb a hónap elején, Tevelen (Tolna megyében) tartottuk a „Határszemlét” – ez volt az újságban a rovat címe – és az információcserét.
A határszemlén megnéztük a KITE technológiájával beállított erózió elleni védekezés módszerét. Az eredményességről nem tudunk beszámolni, mert eddig nem volt olyan özönvízszerű esőzés, – másmilyen is csak módjával – amelyik levitte volna a domboldalról a termőtalajt. A látvány ennek ellenére meggyőző volt.
A technológia lényege, hogy a lejtő rétegvonalai mentén, ahol a lejtés mértéke a 10%-ot meghaladja, valamilyen sűrűsoros vetést alkalmazunk, általában füvesített sávok formájában. Ugyanezt alkalmazzák a táblaszéleken, és a vízfolyásoknak jobban kitett vízelvezetőknél is. Ezzel csökkenthető az erózió mértéke, a tápanyag és növényvédőszer lefolyása, ugyanakkor növelhető a talaj vízelnyelő képessége is.
– De ez egyúttal terület kiesést is jelent – vetették közbe néhányan.
– Természetesen – volt a KITE szakemberének válasza, – viszont beszámít a „zöldítésbe”. Aki többet szeretne tudni a témáról, lapozza fel az Agrofórum júniusi lapszámát (86-89. oldal) ahol Dr. Demes György kollégánk részletesen beszámol az itt, Tevelen május 7-én tartott bemutatóról, amelynek keretében a KITE szakemberei részletesen ismertették az erózió elleni védekezés technológiáját. (Az említett cikk IDE kattintva is megtekinthető >>>)
A szemle során néhány búzatábla is utunkba akadt, sőt, még egy saját célra történő vetőmag-szaporítás is, ahol a Csillag, a Karéj, a Nádor és a Géniusz fajtákat tekintettük meg, amelyeket vendéglátónk, Guth István a Teveli Mg. Zrt. vezérigazgatója mutatott be. (A terméseredményekről majd szeptemberben fogunk beszámolni).
Azért néhány eredménnyel így sem szeretnénk adósok maradni.
Az őszi árpát már mindenütt betakarították, a legalacsonyabb termésátlag: 5,5 t/ha volt, a legmagasabb: 10,1 t/ha. Az átlag 6,5-7,5 között volt.
A repce okozott ugyan némi csalódást, de nem akkorát, mint ahogy azt előre gondolni lehetett: 2,6-4,4 t/ha termésátlagokról számoltak be a kollégák. Átlagban nagyjából 3,2-3,5 tonnát teljesített a repce.
Ha ezek után a gazdák egy része túlzónak tartja az eredményeket, kérem, vegyék figyelembe, hogy a TERKA tagjai igényes, magas technológiai szinten gazdálkodó, és kiemelkedett szaktudással rendelkező agrármérnökök.
Érdemes tanulni Tőlük – magam is ezt teszem.
Az árakról. Nem lenne szerencsés, ha a fenti termésátlagokat látva a kereskedők fantáziája az árak lenyomásának irányába indulna el. Sajnos, országos viszonylatban nem ezek a jellemző termésátlagok.
Árpáért 42-44.000 Ft-ot adnának a kereskedők, a repce ára mintegy 115-118.000 Ft. A napraforgó ára is valahol itt áll meg. A búza árával még kivárnak a kereskedők, de úgy tűnik, 55.000 Ft/tonna lesz.
Ezeket a számokat tekintsék irányadónak, amelyekből, ha tehetik, ne engedjenek.
(Bódis László – Agrofórum Online)
