Mivel rendszeresen jelennek meg a piacon új kukoricahibridek és szójafajták, a régiek pedig eltűnnek, az új vetőmagok kiválasztása számos kérdést vet fel. Mi fog a legjobban működni az Ön termesztési körülményei között? Hogyan befolyásolja majd a teljesítményüket az, ahogy Ön gazdálkodik? Hol találja meg a legfontosabb információkat az új fajtáról?
A Successful Farming amerikai szakportálon jelent meg egy cikk, amelyben három tapasztalt termelő osztotta meg, hogyan választ vetőmagot a zavarba ejtően széles termékpalettáról. Ötleteik a magyar termesztők számára is érdekesek lehetnek.
A legfontosabb: a termőképesség
A csaknem 4900 hektáron kukoricával, szójával, de kisebb kultúrákkal és takarónövénnyel is foglalkozó Bryan Jorgensen azokat a hibrideket választja, amelyek a legnagyobb terméshozamúak, függetlenül a nemesítő által felsorolt tulajdonságoktól. Nem tulajdonít nagy jelentőséget más gazdaságok tesztparcellái eredményeinek, különösen, ha azok nem a környékbeliek. Látni akarja, hogy a hibridek hogyan teljesítenek a saját gazdálkodási körülményei között. Olyan új vetőmagokat akar, amelyek az ő területein teljesítenek jól, és ezt a teljesítményt évről évre következetesen megismétlik.
Szárszilárdság, aszálytűrés, betegség-ellenállás
A 65 hektáron gazdálkodó Jim Stute, aki kukoricát, szóját és takarónövényeket termeszt, szintén a magas terméshozam-potenciált keresi a kukoricahibridekben, de az állóképességet és a betegségekkel szembeni ellenálló képességet is vizsgálja. Különösen az erős szárú kukoricahibrideket keresi, mert egy betakarítógépe van, és néha a kukorica betakarításával késik. Az állóképesség biztosítja, hogy a kukorica a szezon végéig lábon maradjon.
A szója esetében Stute a terméspotenciált, valamint a betegségekkel és a megdőléssel szembeni ellenálló képességet vizsgálja. Összefoglalva, mind a szója, mind a kukorica esetében Stute olyan vetőmagokat keres, amelyek különböző körülmények között is megbízhatóan teljesítenek.
A genetikai tulajdonságok közül leginkább a szárazságtűrés érdekli, mivel gyakorivá váltak a száraz, aszályos évek. Az ilyen években a szárazságtűrő hibridek jelentősen nagyobb termést biztosítottak neki, mint az ezzel a tulajdonsággal nem rendelkező hibridek.
A 2024-es GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletek legfontosabb éréscsoportjában (a korai csoport – FAO 300-399) első helyezett a KWS OLTENIO! Egy igazi vezérhibrid, melyre bátran alapozhatjuk az éves kukoricatermesztésünk sikerét. További részletekért KATTINTSON A KÉPRE!
Csőtípus, bokrosodás
A terméspotenciálon túl a genetikailag nem módosított kukoricát és szóját termesztő Grant Breitkreutz a flexibilis csőtípusú kukoricahibrideket keresi.
Breitkreutz, aki 385 hektáron no-till módszerrel dolgozik, valamint kisméretű gabonaféléket és takarónövényeket is termeszt, azt mondja, hogy a flexibilis csőtípusú kukoricát alacsonyabb tőszámmal tudják elvetni. Ha sok nedvességet kapnak, a csövek nagyra nőnek. Ha szárazság van, akkor a csövek kisebbek lesznek.
Szójában Breitkreutz a terméshozamra és a bokrosodóképességre is szelektál. Így ha jégeső éri vagy rosszul kelnek a növények, a bokrosodás kárpótolja a kisebb állományért. Ráadásul a növények gyorsan lombosodnak, és jobb a gyomelnyomó képességük.
Információforrások
A gazdák az új hibridekről és fajtákról a helyi kereskedőknél is érdeklődnek, akik rendelkeznek információkkal egy-egy vetőmagos cég regionális kísérleti területeiről. Ezenfelül ellenőrzik a független kísérleti eredményeket is, főleg, ha a területükhöz közeli kísérletekre is sor került.
Vetőmagkísérletek saját területen
Jorgensen és Breitkreutz is az új vetőmagok kiválasztása után először kisebb területen termeszti őket, és összehasonlítja teljesítményüket a már bevált hibridekkel és fajtákkal. Ennek érdekében egy-egy területen egymás mellé is vetik a régi és új vetőmagot. Már stabilan néhány tíz kilónyi termésmennyiség-többletért megéri az újat választani, de van, amikor ez a különbség eléri a több száz kilogrammot is.
A saját gazdaságában végzett tesztelésen túlmenően Jorgensen közvetve az új hibridekkel és fajtákkal kapcsolatos kutatásait is kiszélesíti azáltal, hogy megnyitja gazdaságát a vetőmagcégek előtt, amelyek tesztelni szeretnék a fajtáikat. Ez ugyan sok idő- és energiabefektetéssel jár, de megéri, mert nagyon sokat megtudhat arról, hogy az új fajták hogyan fognak teljesíteni.
Egészséges talajrendszer kialakítása
Első pillantásra úgy tűnhet, a talaj egészségének nincs köze a vetőmag kiválasztásához, de valójában rengeteg köze van. A gazdálkodók egyöntetű véleménye szerint talajegészség kulcsfontosságú ahhoz, hogy szinte kizárólag a terméshozam-potenciálra tudjanak összpontosítani, figyelmen kívül hagyva más tulajdonságokat, például a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
A talajegészségre való fokozott koncentrálással kiiktathatók vagy legalábbis mérsékelhetők a külső hatások. Az egészséges talaj például ellenállóbb és kevésbé reagál az aszályra. A talaj szervesanyag-tartalmának növelése elősegíti a víz beszivárgását és fokozza a növények egészségét. Ennek eredményeképpen csökkennek a vetőmagköltségek, és árprémiumot kapnak például a nem génmódosított növényekért.
A talajegészség hatását így foglalták össze a gazdák: mivel kevesebb a betegség és a rovarkártevő, ezért az új hibridek vagy fajták terméshozam-potenciáljára és a helyi körülmények közötti teljesítőképességére tudnak összpontosítani.
Fotó: Pixabay
