Évek óta az egykor hírneves és márkaként emlegetett „magyar búza”, a Bánkuti 1201-es fajta nyitja a fajtasort a martonvásári bemutatókon. A program azonban szokás szerint – és most is – az MTA-ATK Mezőgazdasági Kutatóintézetének parkjában, a szigeten kezdődött. A Beethoven muzsikájához és a madárcsicseregéshez szokott szigetet ezúttal a szakemberek sokasága népesítette be június 15-én.
A rendezvényt Prof. Balázs Ervin akadémikus, az MTA-ATK főigazgatója nyitotta meg. Felhívta a figyelmet a legújabb kutatási eredményekre, illetve néhány szóban megemlítette, hogy a jövő évben indul az a nagyszabású beruházás, amelyik egy világszínvonalú kutatóbázisnak ad otthont itt, az intézmény területén.
Ebben a Martonvásáron jelenleg is működő kutatás mellett helyet kapnak a Budapestről kiköltöző növényvédelmi, illetve talajtani és agrokémiai kutatásokkal foglalkozó intézmények is.
*
Vancsura József, a GOSZ elnöke „A búzatermesztés versenyképességének alakulása” címmel tartott előadást. Az elmúlt héten, Szegeden elhangzottakkal szinkronban, az itt elmondottak során is a katasztrofálisan alacsony felvásárlási árak tarthatatlan volta ellen kelt ki.
(IDE kattintva elolvashatja ‘Magvas gondolatok Betidán’ című szegedi tudósításunkat!)
*
A fák hűvösében Vida Gyula, az MGI tudományos osztályvezetőjének előadásával folytatódott a program „A martonvásári kalászos gabonanemesítés legújabb eredményeinek” ismertetésével.
Az időjárási körülmények és az elmúlt évtizedek búzatermesztésének bemutatásával kezdte előadását, majd rátért azokra a kihívásokra, amelyeket a klímaváltozás és a mindenkori piaci környezet támaszt a kutatással szemben.
Ezután következett a fajtaismertetés, amelyet a résztvevők a martonvásári fajtakatalógusban bővebb formában is megtalálnak.
*
Dr. Árendás Tamás tudományos főmunkatárs az agrotechnikai kutatások eredményeiről számolt be, a precízebb búzatermesztésre fókuszálva. Előadásában végigvette azokat a legfontosabb technológiai elemeket, amelyek döntő hatással vannak a búzatermesztés eredményességére, kezdve az előveteménnyel és a talajműveléssel. A technológia három hangsúlyos elemét emelte ki: tápanyag-utánpótlás, vetésidő, vetőmag-mennyiség. A tavaszi növényápolásra és növényvédelemre is felhívta a figyelmet. (Előadását a gabonavetéseket megelőzően, majd a szeptemberi lapszámunkban olvashatják.)
*
Szokás szerint szó esett a kukoricákról is. Dr. Marton L. Csaba tudományos osztályvezető a 60 éves hibridkukorica nemesítés mérföldköveiről beszélt, visszaemlékezve az elmúlt évtizedekre, amikor a hibridkukorica előállításban világnagyhatalom volt.
Megemlítette – amire a magam korosztálya még visszaemlékszik -, hogy itt, Martonvásár-Erdőháton épült fel az első hibridüzem.
Előadását rövid fajtaismertetéssel zárta.
*
Dr. Oross Dénes ügyvezető igazgató a martonvásári kalászos gabonák vetőmagvainak hazai és külföldi értékesítéséről számolt be.
A Martonvásáron folyó nemesítési munka nemcsak itthon, de a határainkon túl is széles körben ismert – kezdte előadását -, mert vagy az itt tanuló egyetemisták, vagy a számos külföldi delegáció révén jutott el jó hírünk a világ számos országába.
Martonvásár központi szerepet lát el az agrárkutatásban, és ma Magyarországon nincs olyan szakember, aki ezt megkérdőjelezné.
A vetőmagpiacon erős a verseny, amelyben helyt kell állni. Ennek érdekében új struktúrában folytatják tevékenységüket a minél szélesebb piaci részesedés céljából. Ez az Elitmag, illetve a Bázismag közös ügyvezetése, a szaktanácsadói, és kereskedői hálózatának bővítése során valósul meg. (Előadását teljes terjedelmében augusztusi lapszámunkban ismertetjük.)
*
A szántóföldi bemutatókra buszokkal utaztak a gazdák.
A fajtákat Dr. Láng László tudományos tanácsadó mutatta be, kezdve a ma is minőségi etalonnak számító Bánkuti 1201-es fajtával. Ezt követték a már jelentős piaci részesedést maguknak tudható fajták, illetve a legújabb nemesítési irányzatokat és eredményeket bemutató kalászosok, kezdve a búzával és zárva a zabbal.
*
Az agrotechnikai kísérleteket Árendás Tamás ismertette a „kettészakadt” résztvevőket ideszállító autóbuszok utasainak. A szigeten elhangzott előadását gyakorlati példákkal egészítette ki, amit a kísérleti parcellák látványosan vissza is igazoltak.
*
Visszatérve a szigetre – nem fogják kitalálni – már a sóhajok hídján érezhettük a kiválóra vizsgázott pörkölt illatát.
*
A program a programon kívüli fakultatív programmal zárult. Nyitott kapunk címmel laboratóriumi, fitotroni látogatásra, illetve drón bemutatóra invitálták a résztvevőket a szervezők.
U.i.: Részletesebb beszámolót augusztusi lapszámunkban olvashatnak.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
