Augusztus 30-án tartották Szegeden azt a szakmai rendezvényt, ahol a Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos, repce- és napraforgófajtáit mutatták be.
Augusztus 30-án került sor Szegeden arra a szakmai rendezvényre, ahol a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a vele együttműködő szakmai partnerek tartottak szezonnyitó tájékoztatót a kft. kalászos, repce- és napraforgófajtáit termelő gazdálkodók, agrárvállalkozók számára.
Dr. Bóna Lajos, a Gabonakutató Nonprofit Kft. igazgatója köszöntőjében azt emelte ki, hogy a cég mind nagyobb erőfeszítéseket tesz a termelőkkel való kapcsolattartás erősítése érdekében és igyekszik a lehető legszélesebb gazdálkodói igényeket kielégíteni, az extenzív, sérülékeny ökológiai környezetben gazdálkodóktól az intenzív gazdaságokig, mindezt kedvező árak mellett, legyen szó bármilyen kalászosról. Dr. Beke Béla, a Gabonakutató búzanemesítője arra hívta föl a figyelmet, hogy a fajta csak egy elem a termelési rendszerben, ahhoz, hogy a fajtában rejlő potenciált minél jobban ki lehessen használni, nagyon fontos az agrotechnika. Ezt fejtette ki részletesen Dr. Petróczi István is, aki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Növénynemesítési Önálló Osztályának (NAIK NÖKO) vezetője és 34 éve foglalkozik ezzel a témával, többek között tartamkísérleteket folytatva évtizedek óta. Tapasztalatai szerint a klímaváltozás velünk élő jelenség, ahogy fogalmazott, „az elmúlt tíz évben teljesen fölborult minden”, olyan járványok fordultak elő szinte minden évben, amiket korábban legföljebb elvétve lehetett látni. Az elmúlt tél gyakorlatilag elmaradt, az állományok emiatt sokkal gyengébben fejlődtek, miközben vízből túl sok is volt, ami viszont az ásványosodást és a mikrobiológiai folyamatokat akadályozta. Aztán mégis egészen jó termés lett, viszont a piac mélyrepülésbe kezdett.
A tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi kísérleteket elemezve Dr. Petróczi István érzékeltette: igazán jó termés eléréséhez nem szabad takarékoskodni a tápanyaggal és a kezelésekkel, viszont az minden gazda saját döntése, hogy milyen célt tűz ki maga elé és ennek érdekében milyen áldozatokra hajlandó. Megjegyezte, hogy az elmúlt években a szeptória és sárgarozsda a korábbiaknál sokkal nagyobb erővel támadt, ami a termelőket is új kihívások elé állította legyen szó védekezési stratégiáról és/vagy fajtaválasztásról. Egy dolog biztos: adott termelési célhoz és technológiához tudni kell jól fajtát választani, az viszont egyértelmű, hogy jó gombaölőszer-kombinációval bármelyik fajta esetében érdemi szemtermés-többletet lehet elérni annak figyelembe vételével, hogy minden fajta más és más hozamra képes.
Kalászosok és olajnövények – versenytársak vagy egymást kiegészítő kultúrák?
Ami az eljövendő évek kalászosgabona-termését illeti, Dr. Beke Béla megjegyezte, az országosan hatszázezer hektárt elérő napraforgó erre mindenképpen hatással lesz, mennyiségben és minőségben egyaránt. A nagyon közeli jövőt viszont elsősorban az elővetemény határozza meg, ezek között első helyen van a perce, amiről Virágné Pintér Gabriella beszélt. Aláhúzta: a repcét az európai biodízel-ipar generálta kereslet előtérbe helyezte, vetésterülete többek között emiatt hazánkban is jelentősen nőtt. Ezzel párhuzamosan a korábbi 1,5-2 tonnás hazai termésátlag mára 3 tonna körül stabilizálódott, a 2013-as félmillió tonnáról mostanra 800 ezer tonna fölé nőtt a betakarított összes termés, a legnagyobb repcetermelő megye pedig Jász-Nagykun-Szolnok lett közel 20 ezer hektárral. Ebben a megyében egyébként is kalászos-olajnövény vetésforgót használnak, de az olajnövények mind jelentősebb, a kalászosok rovására történő területnövekedése egyre több helyen járhat azzal a veszéllyel, hogy a hagyományos kalászos-repce vetésforgó nem tartható.
A repce termesztése iránti kedvet növeli, hogy az évjáratkockázat a technológiának és a korszerű fajtáknak köszönhetően folyamatosan csökken, az árbevétel kiszámítható, az árak stabilak. A repce vetőmagpiacon már hibrid fajtákkal jelen van a Gabonakutató is, belföldön és külföldön egyaránt, ezt utóbbi elsősorban keleti piacokat jelent, ideértve Iránt is, ami a közelmúltig nem számított a Gabonakutató hagyományos partnerének.
Visszatérve a kalászosokhoz Dr. Beke Béla az időjárás és a betakarítás viszonyát boncolgatta, amiben egyre komolyabb problémákat okoz az eső nemcsak a talajviszonyok miatt, hanem a minőségromlás okán is. Mert, ahogy fogalmazott, régebben csak egy-egy csendes, áztató eső fordult elő aratás körül, manapság nem ritka az özönvíz és a jégeső sem. A Gabonakutató ezért megpróbálja saját fajtái esetében modellezni, hogyan viselkednek azok a betakarítás körüli kedvezőtlen, esős időjárás esetén, mivel ez kihat az értékesítési árakra is, hiszen még a táblán megváltoztathatja például az esésszámot, Zeleny-értéket. A kísérleteikben ezért végeznek egy ideális körülmények közötti betakarítást, majd megvárják, hogy egyszer-kétszer megázzon a parcella másik fele, ezt követi csak annak betakarítása. Tapasztalataik szerint hektolitersúlyban 8, szemkeménységben 20, esésszámban akár 30, Zeleny-értékben pedig 15 % körüli veszteséget lehet kimutatni három év átlagában, nedves sikérben és fehérjében viszont csak pár százalékos veszteségre lehet/kell számítani. Többek között e tapasztalatokra utalva Dr. Beke Béla fölhívta a gazdák figyelmét a gyors fajtaváltásban rejlő nagyon komoly kockázatokra: azt tanácsolja mindenkinek, ha nagy területen termel kalászos gabonát és hall egy új fajtáról, akkor ne egyik napról a másikra az egész területén, csak egy kisebb darabon próbálja azt ki, hogy megismerje annak viselkedését, ne érjék kellemetlen meglepetések.
Egy gondolat a talajaink tápanyag-ellátottságáról…
A sok szakmai tanács mellett egy nagyon elgondolkodtató adat is elhangzott Gyuris Kálmántól, a Yara Hungária Kft. képviselőjétől (aki korábban maga is a Gabonakutató munkatársa volt) a hazai talajok foszfor-ellátottságáról. Míg 1960-ban még egy hektárnyi talaj sem volt, ami legalább jól, vagy igen jól ellátottnak volt mondható, 1987-re ez 83 %-ra nőtt és további 13 % a közepes ellátottságú kategóriába tartozott! Napjainkra viszont jelentősen visszaesett ez az érték és a jelenlegi trend egy további csökkentést vetít előre, most nagyjából egyharmad-egyharmad-egyharmad a jól, közepesen és gyengén ellátott talajok aránya, de félő, hogy a jól ellátottaké még tovább fog csökkenni, annak minden következményével együtt…
…és egy másik a klímáról
Pál Bertalan, a BASF Hungária régióvezetője a növényvédelmi tapasztalatokból kiindulva érzékeltette, hogy a klímaváltozás egyik legkézenfoghatóbb jeleként a telek mind enyhébbé és rövidebbé válását élik meg, amik jelentős változtatásokat tesznek szükségessé a növényvédelemben, a korábban használt, több évtizeden keresztül alkalmazott agrotechnika eddigi formájában már nem alkalmazható, legyen szó gombabetegségekről vagy rovarkártevőkről. Sőt, már a gyomirtási stratégia sem lehet a régi, az őszi gyomirtásnak ugyanis egyre nagyobb a szerepe, a tavaszi korábbi formájában már nem elég, mivel mind több az ősszel kelő és áttelelő, a kultúrnövényeknek konkurenciát jelentő gyomnövény.
Dr. Somogyi Norbert, NAIK
