A tudósok szerint ha tenni akarunk az éghajlatváltozás ellen, jobban járunk a laboratóriumokban előállított olajokkal és zsírokkal, mint a szója vagy a napraforgó termesztésével.
Manapság sok vitát gerjesztenek a laboratóriumokban tenyésztett húsfélék – de egy kutató szerint tévedés a húsalternatívák előállításával foglalkozni, amikor a monokultúrában, olaj előállítására termesztett szója-, kukorica- és pálmaolaj sokkal nagyobb károkat okoz az ökoszisztémának.
Főzésre alkalmas zsiradék szintetizálásával – ami már bevett gyakorlatnak számít a szappangyártás folyamatában – az emberiség több millió hektár termőföldet adhat vissza a természetnek, megspórolhat sok-sok millió liter vizet, megelőzheti, hogy a növényvédő szerek szennyezzék a környezetet és elkerülheti a nitrogén kimosódását a talajból, ami végeredményben a tengerek élővilágát pusztítja. A fennmaradó termőterületen pedig tápanyagokban sokkal gazdagabb terményekkel foglalkozhat.
Egy tanulmányban, amely a Nature Sustainability című szaklapban jelent meg, a Kaliforniai Egyetem (UCI) vezette kutatócsoport felmérte, előállíthatók-e vegyi és biológiai eljárásokkal ehető zsírsavak. Ehhez alapvetően ugyanazokra az alapanyagokra van szükség, mint amit a növények használnak: a vízből származó hidrogénre és a levegőben lévő szén-dioxidra.
Teljes mértékben lehetséges a mezőgazdaság mellőzésével ehető molekulák széles körét előállítani – mondta Steven Davis, az UCI professzora. A professzor és munkatársai az ily módon előállított élelmiszerek tovább előnyeiről is beszámoltak, ilyenek a vízhasználat és a vizek szennyezésének csökkenése, hogy bárhol elvégezhető a folyamat, nem függ az időjárástól, és elkerülhető a keveset fizető és megerőltető mezőgazdasági munka.
Ráadásul a már meglévő mezőgazdasági területek visszaalakíthatók lennének természetes állapotukba, amivel javulna a biodiverzitás és természetes szénmegkötés történne. Az Észak-Amerikában eredetileg 170 millió hektáros prérin például 1% kivételével most gazdálkodnak.
A gyepek több szén-dioxidot kötnek meg, mint az erdők, így ezek visszaalakítása Amerika teljes kibocsátását ellensúlyozhatná, miközben több ezer őshonos növény és állat élőhelye regenerálódna.
„Nekem tetszik az ötlet, hogy ne legyen szükség fotoszintetizálásra ahhoz, amit megeszünk” – mondta Steven Davis professzor. Szerinte bármilyen mértékben is állnánk át a mesterséges élelmiszerekre, az jót tenne az ökoszisztémának, és rengeteg költséget meg lehetne spórolni, amit most a mezőgazdaságra költünk.
Kiváló példa, hogy nagy területű őserdőket vágnak ki a pálmaolaj előállításához, amiből aztán a boltokban kapható ultrafeldolgozott élelmiszerek bőséggel tartalmaznak. Szerinte senki sem venné észre, ha ezekhez a zsiradékot a szomszédos finomítóból vásárolnák a gyártók, és nem mondjuk egy indonéziai ültetvényről.
(Fotó: Nikolett Emmert/Pixabay)
