A napraforgó esetében a tavalyi kiemelkedően rossz vetőmagos évet egy minőség és mennység tekintetében közepesnek mondható szezon követte.
Az idei év vetőmagágazati értékelésében első helyen kell említeni a vetőmag-előállítások területi alakulását. A szaporító területek nagyságát 2015-ben elsődlegesen a gabonanövények drasztikus csökkenése jellemezte. Az őszi búza vetőmagtermelés soha nem látott szintre zuhant, a hibridkukorica területe pedig több mint 50 %-os csökkenést szenvedett el. A napraforgó és őszi káposztarepce vetőmag-szaporítások 1000 hektár körüli volumene is messze elmarad a többéves átlagtól. A negatív irányú változások mögött minden növényfaj esetén más és más okokat kell keresni.
Az őszi kalászos vetőmag-előállításokban akut probléma az alacsony felújítás, és a magas fekete vetőmag-forgalmazási részarány. Magas fajtaszám jellemzi a piacot, de még így is az első 12 fajta területi részesedése 50 % körüli. Továbbra is a kiegyenlítetten jó malmi minőséget elérő fajták keresettek, de egyre nő az érdeklődés a bőtermő típusok iránt. A választék rendkívül széles, ahol a vásárló kedvére válogathat a hazai és külföldi nemesítők ajánlataiban. A fajtatulajdonosok eltérő termeltetési és értékesítési struktúrában látják el a piacot. Remélhetőleg az idei év a mélypontot jelentette, és a következő évben az országos szaporító terület nagysága emelkedésnek indulhat.
Az őszi káposztarepce piacán a neonikotinoid hatóanyagú csávázószer betiltása minden bizonnyal kihatott a termelési biztonságra, valamint a költségekre és nyereségességre. A nagyobbrészt külföldi nemesítésű fajták hazai előállítása szinte teljesen megszűnt, így a termelők meghatározóan import vetőmagot vetnek. A kialakult helyzet tartósnak tekinthető mindaddig, amíg hazai vetőmag-szaporítások termelési biztonsága és eredményessége nem javul jelentősen.
A napraforgó esetében a tavalyi kiemelkedően rossz vetőmagos évet egy minőség és mennység tekintetében közepesnek mondható szezon követte. Az országos szaporító terület alig haladta meg az 1000 hektárt, mely történelmi mélypont. A napraforgó és kukorica vetőmaghelyzetre hasonló tényezők hatnak, mindkét növényfaj termelési viszonyait erősen befolyásolják a megelőző évek készletei és az exportpiacokon, különösen a keleti relációban kialakult értékesítési visszalépések. A belpiaci vonatkozásokat nézve a napraforgónál idén jelentős mértékben növekedett a magas olajsavas típusok forgalma, és megtartotta magas részesedését a gyomirtószer-rezisztens változatok értékesítése.
A kukorica vetőmag-előállítások legnagyobb kihívását a tavaszi belvizek levonulása, a száraz és esőmentes tavasz, valamint a nyári rendkívüli hőhullámok jelentették. A légköri aszály és a korábban nem tapasztalt rekordokat döntögető hőmérsékleti csúcsok felhívták a figyelmet az öntözés fontosságára. Állandósulni látszik a szezonon belüli időjárási szélsőségek nagy száma, melybe egyaránt beletartoznak a rekord csúcshőmérsékletetek és a monszunszerű felhőszakadások. Az öntözés megkerülhetetlen alapfeltétele a nagy értékű hibridnövény vetőmag-szaporításoknak, de még azok használata sem jelent teljes garanciát a jó termések elérésére. Az idei év közepes termésszint átlagában nagy szórásokat mutattak a hibridkukorica vetőmag-előállítások eredményei, annak függvényében, hogy a hőhullámok milyen fenológiai állapotban érték az állományokat. Az árutermelésben bizonyosan fel fog értékelődni a korai éréscsoportok szerepe, hiszen ezek a fejlődésük kritikus szakaszaiban nagyrészt elkerülték a nyári hőhullámok rendkívüli hőségét.
A kukorica vetőmag eladásokra év elején erőteljes kínálati helyzet volt jellemző. Minden éréscsoport vonatkozásában magas fajtaszám és széles választék, kedvező árszint volt tapasztalható. A keresett fajtákból is kellő mennyiségű vetőmag állt a termelők rendelkezésére. Ez a piaci helyzet előreláthatóan nem fog változni a következő szezonban sem. A vetőmagellátás termelési oldaláról vizsgálva, jövőre mindkét hibridnövény esetén bizonyosan területnövekedéssel lehet majd számolni, így várhatóan a kukorica és napraforgó szaporító területe elmozdul a mélypontról.
A tavalyi év slágernövénye a szója volt, hiszen az árutermő terület nagysága meghaladta a 77 ezer hektárt. A közvetlen támogatások a szemes és szálas takarmánynövények, valamint a zöldség és ipari zöldség termesztésének hatalmas lendületet adtak. A támogatások igénybevételének feltételei között szereplő minősített vetőmaghasználati kötelezettség felélénkítette a vetőmagpiacot. Az igények növekedésével párhuzamosan a szaporító területek nagysága is emelkedésnek indult. A szálas takarmánynövényeknél várható a vetőmag-előállítói kör bővülése. A termelésdiverzifikáció követelményrendszerének hatása igazán nem mozdította meg sem az egyéb kalászosok, sem pedig a kisebb területen termelt egyéb növények vetőmag piacát. A zöldítés következtében jelentősen nőtt a zöldtrágyanövény-keverékek forgalma, melyek alapanyagának vetőmag termelése eddig is nagy jelentőséggel bírt a hagyományos nyugat-európai export miatt. A támogatások igénybevételének feltételeként meghatározott minősített vetőmag-felhasználás az eddig szürke és fekete zónában levő kereskedelmi folyamatokat átkényszeríti jogszerű törvényes pályára. A vetőmag-értékesítésekhez kapcsolódó számlán amennyiben szerepel a tétel fémzárolási száma, úgy az bizonyítja a minősített vetőmagvásárlást és az esetleges minőségi reklamációk érvényesítése is sokkal egyszerűbb. Az elmúlt egy évben a fajtatulajdonosok és forgalmazók fel tudták mérni a támogatott növények többletvetőmag-igényét, és az elkövetkező szezonban felkészültek a pozitív változásokra.
A nemesítés alapját jelentő természeti erőforrások felhasználásának jogi szabályozása
Az év hátralévő részében várható a növénygenetikai erőforrások hozzáféréséhez és a keletkező hasznok megosztására vonatkozó közösségi jogszabály előírásait részletező hazai rendelet megjelenése. A vetőmagszakma szerte Európában nagy várakozásokkal tekint az új eljárások és szabályozások kialakítása felé. Minden ország érdeke, hogy nemzeti kincsként és megőrzendő értékként kezelje és ápolja a területén fellelhető összes termesztett és vadon termő növényt. A kialakítandó joganyag ennek a közös kincsnek természetes élőhelyen, ill. mesterséges körülmények közötti megőrzését célozza úgy, hogy ellenőrzött rendszerben valósuljon meg ezen erőforrások felhasználása. A vetőmagágazat egyik fontos pillére a nemesítés, mely számos, ebbe a körbe tartozó növényi anyagot használ fel az új fajták előállításához.
A klasszikus növénynemesítés kialakulása óta él ezzel a lehetőséggel, hiszen a természetben fellelhető, a termesztett növényfajjal rokon növények mindig is fontos keresztezési alapanyagok voltak a különféle minőségi tulajdonságok javításában (pl. betegség-ellenálló képesség, beltartalmi, minőségi tulajdonságok stb.). A nemesítési munka kiinduló pontja, a növényi forrásokhoz való hozzáférés, mely egyaránt jelenti a hazai, illetve külföldi növényi források elérését. A hazai nemesítők rutinfeladatai közé tartozik a nemesítési programjukhoz szükséges különféle fajták és tájfajták termesztése és vetőmagjuk gyűjteményes megőrzése. A jogszabály kialakításánál fontos ágazati szempont, hogy az erőforrások hozzáférési és haszonmegosztási céljainak megvalósítása ne lehetetlenítse el a hazai nemesítést és ne korlátozza a nemesítők kutató, fejlesztő tevékenységét.
A környezeti károk kialakulását mérsékli a deflektor használata
Idén látványos előrehaladást sikerült elérni a deflektorok használatának elterjesztése területén. Számos alkalommal értesülhettek a gazdálkodók a porelvezető adapterek alkalmazásának kötelezettségéről. A szívólevegős pneumatikus vetőgépek esetén csávázószer hatóanyagától függetlenül minden esetben kötelező a használatuk. Az adapter a földre vagy barázdába vezeti a mag felületéről leporló csávázószert, megakadályozva, hogy az a levegőbe kerülve környezeti és humán egészségügyi károsodást idézzen elő. Az év első felében sikeresen zárult az a program, mely a pneumatikus vetőgépek deflektorral való ellátottságát volt hivatott felmérni. Az interneten is elérhető kérdőív első 750 kitöltője ingyenes porelvezető adaptert kapott. A válaszok összegzésének eredményeként megállapítható volt, hogy az új vetőgépek nagy része már vagy alaptartozékként rendelkezik ilyen berendezéssel, vagy opcionálisan elemként rendelhető hozzá. A régebbi típusú vetőgépeknél volt tetten érhető a legtöbb hiányosság. Az ilyen gépek üzemeltetőinek jelenthet segítséget a piacon kedvező áron elérhető univerzális adaptertípus. A precíziós növénytermesztés fontos elemének tekintett csávázott vetőmag használat környezeti veszélyességének csökkentésére kiemelt jelentőségű a deflektor használata. A vetőmagágazat célja, hogy jó minőségű termékkel szolgálja ki a termelőket, amelyek modern, hatékony növényvédő szeres védelemmel vannak ellátva. Kizárólag akkor lehet biztonságos a csávázott vetőmag felhasználása, ha ebben a vásárló, a termelő partner, és az előírásokkal összhangban a vetésekhez garantálja a pneumatikus vetőgépek technikai felkészítését, a porelvezetés biztosítását. Természeti környezetünk megóvása irányába tett felelős lépés és környezettudatos magatartás, a viszonylagosan alacsony költséggel elérhető adapterek felszerelése a vetőgépekre.
Folytatódnak a fajta-összehasonlító kísérletek
2015-ben folytattuk a nyolcadik évébe lépő őszi búza és kukorica posztregisztrációs kisparcellás fajtakísérleteket. A piaci visszajelzések azt mutatják, hogy folyamatos igény mutatkozik a termelők és a fajtatulajdonosok részéről a kísérletsorozat folytatására. Az újonnan elismert fajták teljesítményének objektív, pártatlan összehasonlítása és az ebből származó adatok fontos elemei a vetőmag-forgalmazás marketing eszköztárának. A posztregisztrációs kísérletek rendszerében a jövőre nézve alapvető változásokat nem tervezünk, de felmerült a fajkör kibővítésének kérdésköre, illetve a kísérleti helyek számának növelése.
Jövőre a vetőmagszakma Budapestre figyel
A vetőmagágazat eredményeinek bemutatására jó lehetőség nyílik a 2017-ben megrendezésre kerülő ISF Vetőmag Világ Kongresszuson, melynek szervezése hamarosan célegyenesbe fordul. Október végén szerződésben is rögzítésre kerültek a budapesti rendezvény fontosabb részletei. Nagy lehetőség ez a hazai fajtatulajdonosok, vetőmag-előállítók és -kereskedők számára, hogy a május végi egyhetes kongresszuson a világ vetőmagos vérkeringésének középpontjában új és meglévő üzleti kapcsolataikat tovább építsék.
A következő szezont érintő főbb feladatok, változások
A jövő évi termelési és értékesítési feladatok tervezése már folyamatban van, és már lassan beindul a tavaszi forgalmazási szezon is. Nagy feladatként áll az ágazat előtt a támogatási rendszerekhez kapcsolódó követelményekből adódó minősített vetőmagok teljes körű hozzáférhetőségének biztosítása. A termelők és vetőmag-előállítók várakozással tekintenek a neonikotinoid hatóanyagok felfüggesztésével kapcsolatos közösségi és hazai rendeleti előírásokra, hiszen végéhez közeledik az intézkedéshez kapcsolódó adatok és információk összegzésére és értékelésére eredetileg meghatározott kétéves időszak. A vetőmag forgalomba hozatalra vonatkozó hazai miniszteri rendelet is néhány ponton módosulhat, elsődlegesen a burgonya részletes előírásainak uniós változása miatt. A vetőmag-előállítók számára nyújthatnak hathatós segítséget a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztési fejezetének öntözéses gazdálkodást támogató pontjai. Minden olyan fejlesztési lehetőség, mely a termelésbiztonság és hatékonyság növelését célozza kardinális jelentőségű a magas hozzáadott értéket termelő, és magas kutatási és fejlesztési háttért igénylő vetőmagágazat számára. Az ágazati szereplők üdvözlik és várják a pályázatok és ezáltal a források megnyílásának lehetőségét.
Polgár Gábor
Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Budapest
