Növényvédelem

Itt a bizonyíték, hogy a rózsaillóolaj hatékony a kártevők ellen

Agrofórum Online

Japán kutatók a gyakorlatban is bizonyították, hogy a rózsa illóolaja aktiválja a paradicsom védekezőgénjeit, másrészt vonzza a ragadozókat, amelyek a növény kártevőit fogyasztják.

A növényi illóolajokat számos területen, például mosó- és tisztítószerekben, kozmetikumokban, gyógyhatású készítményekben és élelmiszer-adalékanyagokban használják. És most megállapították, hogy a kártevők ellen is bevethetők.

Az illóolajok aktiválják a növény védekezőrendszerét

A terpenoidok másodlagos növényi anyagcseretermékek, melyek bőségesen megtalálhatók a növényi illóolajokban. Tudósok bizonyították, hogy a terpenoidok szabályozzák a növényi védekezőgének expresszióját, védekezőreakciót kiváltva.

Például ha szójababot vagy japán mustárspenótot menta közelében termesztenek, jelentősen javul a védekezőképességük, és ellenállóvá válnak a kártevőkkel szemben. A folyamat során a mentából illékony vegyületek szabadulnak fel, amelyek aktiválják a védekezést szolgáló géneket a növényeket fogyasztó kártevőkkel szemben.

Napjainkban mezőgazdasága a vegyi növényvédő szerek alkalmazásán alapul, ám ezeknek nagyon sok hátrányuk is ismert, hiszen bekerülve az ökoszisztémába vagy akár az emberi szervezetbe sok kárt okozhatnak.

Az illóolajok viszont természetes anyagok, amelyek a növények természetes védekezőrendszerét aktiválják, és biztonságos alternatívát jelenthetnek. Ennek bizonyítására a Tokiói Tudományegyetem Biológiai Tudományok és Technológia Tanszékének Arimura Genicsiro professzor által vezetett kutatócsoportja 11 illóolaj hatékonyságát vizsgálta a paradicsom védelmi válaszainak aktiválásában.

Távol tartják a kártevőket, vonzzák a hasznos ragadozókat

Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk ezeknek az illóolajoknak a növények rovarkártevőkkel szembeni ellenálló képességére gyakorolt hatását

– mondta Arimura. A kutatócsoport eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban tették közzé 2024. március 18-án.

A csapat a terpenoidokkal dúsított illóolajok paradicsomra gyakorolt hatásait vizsgálta. 11 különböző illóolaj etanolban hígított oldatát juttatták cserepes paradicsomnövények talajába, majd molekuláris elemzéseket végeztek a levélszöveten belüli génexpresszió tanulmányozására. Megfigyelték, hogy a rózsaillóolaj fokozta a növények védelmében részt vevő gének aktivitását.

A rózsaillóolajjal kezelt paradicsomnövényeken csökkent a Spodoptera litura molyfaj lárvái és a Tetranychus urticae atkakártevő által okozott levélkárosodás. Szabadföldi kísérleteket is végeztek, amelyek szerint a paradicsomkártevők károsításának mértéke 45,5%-kal csökkent a kontrollcsoporthoz képest.

A kutatók úgy vélik, hogy a rózsaillóolaj télen és kora tavasszal, amikor a kártevőfertőzés kevésbé súlyos, kiválthatja a növényvédő szereket, nyáron pedig közel 50%-kal csökkentheti a növényvédő szerek használatát.

A kutatási eredményeket Arimura professzor így magyarázza:

A rózsaillóolaj gazdag β-citronellolban, ami ismert rovarriasztó anyag, és fokozza a rózsaillóolaj hatékonyságát. Ennek köszönhetően a molylárvák és atkák által okozott károkat jelentősen minimalizáltuk, ami megerősíti, hogy a rózsaillóolaj hatékony biostimuláns. Az eredmények szerint a rózsaillóolaj alacsony koncentrációja ugyan nem tartotta távol a T. urticae-t, viszont vonzotta a Phytoseiulus persimilist, az atkák ragadozóját, így a rózsaillóolaj kettős hatású.

Új lehetőség a biológiai védelemben

Összességében a tanulmány kiemeli a β-citronellollal dúsított illóolaj szerepét a védelmi gének aktiválásában a paradicsomlevelekben. Emellett bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a rózsaillóolaj hatékony biostimuláns a kártevők elleni növényi védekezés fokozására, ráadásul biztonságos, mivel nem vált ki fitotoxicitást és nincsenek mérgező bomlástermékei.

Tanulmányunk gyakorlati felhasználást tesz lehetővé a bioparadicsom-termesztésben, és elősegíti a környezetbarát és fenntartható gyakorlatokat. Ez a kutatás új ökológiai gazdálkodási rendszerek előtt nyithat kapukat. Elérkezett a hatékony, környezetbarát és természetes növényvédő szerek ideje

– zárta gondolatait a professzor.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Meghallgatta a növényeket a mesterséges intelligencia, elképesztő dolgokat fedezett fel

2026. október 14. 09:10

A rovarkártevők elleni védekezésben óriási előnyt jelentene, ha a rágcsáló, szívogató károsítókat már a látható tünetek megjelenése előtt észlelhetnénk. Erre mostantól van is mód.

Skorpiónak néz ki, de a kertünkben vadászik! Ne bántsuk ezt a bogarat!

2026. október 9. 07:10

Skorpióként fenyeget, kellemetlen szagot áraszt, mégis hasznos lakója lehet kertünknek. Ismerjük meg a bűzös holyvát!

Új Uniós zárlati károsító jelent meg hazánkban, a pöttyös lámpahordó-kabóca

2026. szeptember 27. 16:10

Idén nyáron, az Unióban először nálunk jelent meg a pöttyös lámpahordó-kabóca. A kártevő komoly veszélyt jelent, főként a szőlő- és gyümölcsültetvényekre.

Meglepő gép érkezik a földekre: kiszívja a kártevőket a növények közül

2026. szeptember 10. 07:10

Tripszek, poloskák és muslicák ellen vetnék be a VENTURO rovarszívót. A módszernek már tudományosan vizsgált előzményei is vannak.

10 éve Magyarországon: az aukubaliszteske – Aleuroclava aucubae Kuwana, 1911 – II. rész

2024. szeptember 19. 13:10

A II. részben az aukubaliszteske megismerését megalapozó, helyszíni és „házi-laboratóriumi” megfigyeléseinkről számolunk be.

Csigák télen a kertünkben? Igen, lehetséges!

2025. január 13. 14:40

A növényevő csigák, például a meztelencsigák kárt tehetnek a zöldségekben, virágokban és egyéb haszonnövényekben.

Újabb sorscsapás érkezik: terjed Európában a japán cserebogár

2024. augusztus 3. 10:10

A polifág kártevő japán cserebogár Észak-Amerikában óriási károkat okozott, és már Európában is jelen van. Lehetetlennek tűnik a megállítása.

Könyvajánló – Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire

2018. november 16. 09:37

2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.