Növényvédelem

Itt a bizonyíték, hogy a rózsaillóolaj hatékony a kártevők ellen

Agrofórum Online

Japán kutatók a gyakorlatban is bizonyították, hogy a rózsa illóolaja aktiválja a paradicsom védekezőgénjeit, másrészt vonzza a ragadozókat, amelyek a növény kártevőit fogyasztják.

A növényi illóolajokat számos területen, például mosó- és tisztítószerekben, kozmetikumokban, gyógyhatású készítményekben és élelmiszer-adalékanyagokban használják. És most megállapították, hogy a kártevők ellen is bevethetők.

Az illóolajok aktiválják a növény védekezőrendszerét

A terpenoidok másodlagos növényi anyagcseretermékek, melyek bőségesen megtalálhatók a növényi illóolajokban. Tudósok bizonyították, hogy a terpenoidok szabályozzák a növényi védekezőgének expresszióját, védekezőreakciót kiváltva.

Például ha szójababot vagy japán mustárspenótot menta közelében termesztenek, jelentősen javul a védekezőképességük, és ellenállóvá válnak a kártevőkkel szemben. A folyamat során a mentából illékony vegyületek szabadulnak fel, amelyek aktiválják a védekezést szolgáló géneket a növényeket fogyasztó kártevőkkel szemben.

Napjainkban mezőgazdasága a vegyi növényvédő szerek alkalmazásán alapul, ám ezeknek nagyon sok hátrányuk is ismert, hiszen bekerülve az ökoszisztémába vagy akár az emberi szervezetbe sok kárt okozhatnak.

Az illóolajok viszont természetes anyagok, amelyek a növények természetes védekezőrendszerét aktiválják, és biztonságos alternatívát jelenthetnek. Ennek bizonyítására a Tokiói Tudományegyetem Biológiai Tudományok és Technológia Tanszékének Arimura Genicsiro professzor által vezetett kutatócsoportja 11 illóolaj hatékonyságát vizsgálta a paradicsom védelmi válaszainak aktiválásában.

Távol tartják a kártevőket, vonzzák a hasznos ragadozókat

Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk ezeknek az illóolajoknak a növények rovarkártevőkkel szembeni ellenálló képességére gyakorolt hatását

– mondta Arimura. A kutatócsoport eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban tették közzé 2024. március 18-án.

A csapat a terpenoidokkal dúsított illóolajok paradicsomra gyakorolt hatásait vizsgálta. 11 különböző illóolaj etanolban hígított oldatát juttatták cserepes paradicsomnövények talajába, majd molekuláris elemzéseket végeztek a levélszöveten belüli génexpresszió tanulmányozására. Megfigyelték, hogy a rózsaillóolaj fokozta a növények védelmében részt vevő gének aktivitását.

A rózsaillóolajjal kezelt paradicsomnövényeken csökkent a Spodoptera litura molyfaj lárvái és a Tetranychus urticae atkakártevő által okozott levélkárosodás. Szabadföldi kísérleteket is végeztek, amelyek szerint a paradicsomkártevők károsításának mértéke 45,5%-kal csökkent a kontrollcsoporthoz képest.

A kutatók úgy vélik, hogy a rózsaillóolaj télen és kora tavasszal, amikor a kártevőfertőzés kevésbé súlyos, kiválthatja a növényvédő szereket, nyáron pedig közel 50%-kal csökkentheti a növényvédő szerek használatát.

A kutatási eredményeket Arimura professzor így magyarázza:

A rózsaillóolaj gazdag β-citronellolban, ami ismert rovarriasztó anyag, és fokozza a rózsaillóolaj hatékonyságát. Ennek köszönhetően a molylárvák és atkák által okozott károkat jelentősen minimalizáltuk, ami megerősíti, hogy a rózsaillóolaj hatékony biostimuláns. Az eredmények szerint a rózsaillóolaj alacsony koncentrációja ugyan nem tartotta távol a T. urticae-t, viszont vonzotta a Phytoseiulus persimilist, az atkák ragadozóját, így a rózsaillóolaj kettős hatású.

Új lehetőség a biológiai védelemben

Összességében a tanulmány kiemeli a β-citronellollal dúsított illóolaj szerepét a védelmi gének aktiválásában a paradicsomlevelekben. Emellett bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a rózsaillóolaj hatékony biostimuláns a kártevők elleni növényi védekezés fokozására, ráadásul biztonságos, mivel nem vált ki fitotoxicitást és nincsenek mérgező bomlástermékei.

Tanulmányunk gyakorlati felhasználást tesz lehetővé a bioparadicsom-termesztésben, és elősegíti a környezetbarát és fenntartható gyakorlatokat. Ez a kutatás új ökológiai gazdálkodási rendszerek előtt nyithat kapukat. Elérkezett a hatékony, környezetbarát és természetes növényvédő szerek ideje

– zárta gondolatait a professzor.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Meglepő gép érkezik a földekre: kiszívja a kártevőket a növények közül

2026. szeptember 10. 07:10

Tripszek, poloskák és muslicák ellen vetnék be a VENTURO rovarszívót. A módszernek már tudományosan vizsgált előzményei is vannak.

Gyanúsan olcsó növényvédő szert talált a neten? Erre figyelmeztet a Nébih

2026. szeptember 8. 07:10

Egyre több kétes növényvédő szer jelenik meg az interneten. Az olcsó ajánlat mögött hatástalan vagy veszélyes készítmény is állhat.

Szabályos félkörök hiányoznak a levelekből? Ez a méh lehet a tettes

2026. szeptember 2. 14:10

A levelek széléről kivágott szabályos darabok a szabóméh jelenlétéről árulkodhatnak. De miért van szüksége rájuk, és mely növényeket választja?

Bársonyvirág a veteményesben: nemcsak díszít, a talajon is segíthet

2026. augusztus 21. 07:10

A bársonyvirág nemcsak dísze lehet a veteményesnek: megfelelően alkalmazva egyes növényparazita fonálférgek gyérítésében is szerepet kaphat.

A repce egyik legveszélyesebb ellensége: milliárdos kárt okozhat egy apró bogár

2026. április 21. 07:10

A repce egyik fő ellensége már a becőkben támad, ezért a védekezés időzítése kulcsfontosságú a sikerhez.

Az ázsiai kajszilevéltetű (Myzus mumecola)

2023. november 14. 09:10

A népszerű kajszibarack származásáról, fajtáiról, telepítéséről, környezeti igényéről, fagyérzékenységéről, termesztéséről, a növényvédeleméről, a gyümölcs felhasználásáról, stb. szóló internetes és nyomtatott források könyvtárnyi mennyiségben állnak az érdeklődők rendelkezésére. Ennek okán ebben a rövid tanulmányban csak egy szűkebb témakörrel, a kajszin nemrég megjelent ázsiai kajszilevéltetű (Myzus mumecola) fajjal foglalkozunk.

Könyvajánló – Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire

2018. november 16. 09:37

2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.

Milyen lárva károsít a tulipánfa vesszőjében?

2022. november 22. 04:36

Nyáron vásárolt tulipánfám csúcsa elhalt. Visszavágtam, és a vesszőben járatot találtam, barna színű morzsalékos anyagot, az alján egy lárvát is, ami a vágás során kissé megsérült. Megállapítható, hogy mi volt az? Mit tudok tenni, védekezhetek-e ellene?