Növényvédelem

Birkás Márta: A szántás nem hatásos a mezei pockok ellen

Agrofórum Online

A felszántott fészket a mezei pocok gyorsan újraépíti, sőt, a „puha szántást” és a mélyen laza állapotot nyújtó lazítást is kifejezetten kedveli a faj.

Az utóbbi időben sok helyen olvashattuk, hogy a szántás hatékony módszer a mezei pocok ellen, ám a kutatások azt igazolják, hogy a forgatásos talajművelés sem segít a helyzeten. Erről Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem tanszékvezetője tájékoztatta az Agrofórum Online-t.

Dr. Birkás Márta portálunknak elmondta: a fészket a mezei pocok gyorsan újraépíti, sőt, a „puha szántást” és a mélyen laza állapotot nyújtó lazítást is kifejezetten kedveli a faj.

„Ezt a nyári tartamkísérletben tapasztaltak is igazolják. Ugyanakkor az elmunkált szántás vagy lazítás a tömörebb állapot miatt a pocok számára kevésbé volt kedvező” – tájékoztatta portálunkat a professzorasszony.

Hozzátette: a gazdák elmondása szerint nyáron csak a lyukakat elárasztó eső volt hatásos, ám az is csak ideiglenesen. Amint szikkadni kezdett a talaj, máshonnan újra betelepültek. Az igazi megoldást a teljes körű, fasorokra, bolygatatlan területekre is kiterjedő kémiai vagy biológiai védekezés jelentené, hiszen e nélkül a mezei pocok gyorsan visszatér a művelt táblákra. A nagyobb hatás érdekében minden, a pocoknak életteret adó területet fel kellene szántani a zavarás érdekében (fasorokat, gyepeket, árokpartokat, stb.), amely természetesen lehetetlen.

Az ölyvek mellett egyébként a gólyák is ritkították a mezei pocok állományát, azok ugyanakkor szeptember elején elhagyták az országot. „Szerencsére sok az ölyv, de milliárdnyi pocoknál mégis kevés”.

„A károsodott gazdálkodók a pocok populáció összeomlását várják 2013 nyara óta. A 2014. május óta hullott 400-800 mm csapadék nem volt elég ehhez. Egyes helyeken gyérülést tapasztalnak, máshol, mint például Hatvan térségében, szaporodás következett be” – hangsúlyozta a tanszékvezető.

(Gribek Dániel – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új Uniós zárlati károsító jelent meg hazánkban, a pöttyös lámpahordó-kabóca

2026. szeptember 27. 16:10

Idén nyáron, az Unióban először nálunk jelent meg a pöttyös lámpahordó-kabóca. A kártevő komoly veszélyt jelent, főként a szőlő- és gyümölcsültetvényekre.

Meglepő gép érkezik a földekre: kiszívja a kártevőket a növények közül

2026. szeptember 10. 07:10

Tripszek, poloskák és muslicák ellen vetnék be a VENTURO rovarszívót. A módszernek már tudományosan vizsgált előzményei is vannak.

Gyanúsan olcsó növényvédő szert talált a neten? Erre figyelmeztet a Nébih

2026. szeptember 8. 07:10

Egyre több kétes növényvédő szer jelenik meg az interneten. Az olcsó ajánlat mögött hatástalan vagy veszélyes készítmény is állhat.

Szabályos félkörök hiányoznak a levelekből? Ez a méh lehet a tettes

2026. szeptember 2. 14:10

A levelek széléről kivágott szabályos darabok a szabóméh jelenlétéről árulkodhatnak. De miért van szüksége rájuk, és mely növényeket választja?

Egy év alatt benőheti a kertet ez az őshonos kúszónövény

2026. július 22. 07:10

Őshonos faj, mégis sok gondot okozhat a kertekben. Az erdei iszalag ellen a korai beavatkozás a leghatékonyabb.

Kutatás: növényvédő szerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei

2022. július 13. 12:40

Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki a kutatóik.

Mi lesz veled növényvédelem? A visszavont hatóanyagok tükrében

2020. január 9. 09:13

2019-ben 12 új növényvédő szer hatóanyag használatát engedélyezte az Európai Unió, ugyanakkor 45 forgalmazásának engedélyét visszavonta, vagy nem hosszabbította meg azt a lejártakor. Idénre is jut a lejárt engedélyű hatóanyagokból bőven, de vajon mennyi lesz, ami pótolni tudja ezeket?

Inváziós kártevők: a pettyesszárnyú muslica

2019. március 22. 05:36

A földrészek közötti személy- és áruforgalom ugrásszerű növekedése következtében folyamatosan telepednek meg korábban nem ismert idegenhonos károsítók Európában, újabb és újabb kihívást jelentve a növényvédelmi szakemberek számára.