Növényvédelem

Syngenta: a szüretig továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a betegségekre és kártevőkre

Agrofórum Online

Heteken belül elkezdődik a szüret, az időjárási szélsőségek ellenére a termőterületek többségén bíztató állapotban van a szőlő, derül ki a Syngenta helyzetképéből. A szakemberek szerint a szüretig továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a betegségekre és kártevőkre, elsősorban a szürkepenészre, valamint az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabócára.

A művelt borvidéki szőlőterület nagysága Magyarországon megközelíti a 60 ezer hektárt. A leszüretelt szőlő mennyisége 2014-ben 348 ezer tonna volt, 2015-ban a termés mennyisége meghaladta a 398 ezer tonnát. 2016-ban 400 ezer tonnányi szőlőtermés jobb, mint az elmúlt évek átlaga, ám több borvidéken fagyok, jégverések, kártevők miatt jelentősen csökkent a termésmennyiség. Az elmúlt esztendőben 2,8 millió hektoliter bort készítettek országszerte a borászatok.

Az idei szezonban a szélsőségesen hideg tél rontotta a szőlőültetvények áttelelését, majd a szárazság és a hektikus tavasz erőteljesen befolyásolta a virágzást és kötődést, hangsúlyozta Varga Zoltán, a Syngenta fejlesztőmérnöke.

–  A 2017-es év a szőlő növényvédelme szempontjából nem hozott kiugró szélsőségeket eddig, viszont a szezon aszályos – viharos – jégveréses időjárására a szélsőséges a legenyhébb jelző, amit használhatunk – mondta Varga Zoltán.  – Ez még a legfelkészültebb gazdálkodókat is nehéz helyzet elé állítja. Növényvédelmi szempontból továbbra is a lisztharmat jelenti a legnagyobb kihívást, de regionálisan egyéb kórokozók és kártevők is okozhatnak kisebb-nagyobb problémát. A súlyos károkra képes szürkepenész ellen pedig a megelőzés a leghatásosabb fegyver. Ezen kívül több területen tapasztaltunk az erőteljes UV sugárzás káros hatásaként fellépő napégést. A szüretig hátralévő idő legfontosabb tényezője az időjárás, amely az előrejelzés alapján jelenleg kedvez a szőlőnek. Ha ez idő alatt nem érik szélsőséges hatások a termést, akkor jó alapanyagot adhatnak a szőlőtermesztők a borászoknak.

A Syngenta szőlőbetegség-előrejelzéseiben évek óta hangsúlyozza egy rendkívül súlyos szőlőbetegség, az aranyszínű sárgaság elleni védekezést, amely komoly kihívást jelent a termelőknek. Magyarországon először 2013 augusztusában, a zalai Lentiben begyűjtött levélmintákból és befogott szőlőkabócákból mutatták ki az aranyszínű sárgaságot. A rendkívüli pusztításra képes kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony. Az ellene történő védekezésben nagy jelentősége van a rovarölő szeres kezeléseknek, amelyek célzottan nem a kórokozó, hanem a terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen irányulnak. A betegség és a kártevő terjedése rohamosan zajlik, most már az ország szinte valamennyi területen tapasztalják a tünetek megjelenését, és a hatékony készítmények mellett csak a szoros összefogás segíthet a probléma visszaszorításában.

A Syngenta ajánlatában a rovarkártevők elleni védelemnek az egyik legkiemelkedőbb készítménye a Luzindo. A Luzindo alkalmazásával az aranyszínű sárgaság terjedését elősegítő kabócák mellett a molykártevők elleni védekezéshez is ideális választás. A vállalat lisztharmat elleni készítményei a Dynali és a Topas. A peronoszpóra elleni technológia vázát továbbra is a Pergado F készítmény képezi. Hatóanyagának köszönhetően az egyik leghatékonyabb a peronoszpóra ellen. Emellett továbbra is kiemelten fontosak a Ridomil család tagjai, illetve a Quadris Max. A szürkepenész elleni védekezési stratégiai a folyamatos védekezéssel lesz hatékony. A Syngenta specifikus szürkepenész elleni készítményei a Chorus és a Switch. Utóbbi két hatóanyaga egyedülálló hatással bír a szürkepenész ellen. A szakemberek fürtzáródás idején javasolják utoljára kijuttatni, amikor a permetlé még képes a fürt belsejébe is bejutni.

(Syngenta Sajtóközlemény)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megvizsgálták a gazdálkodók bőrét, nyugtalanító felfedezést tettek

2025. november 10. 14:10

Nem csak a mezőgazdasági termelők, hanem az átlagember bőrén is számos növényvédő szer megtapadhat, ami egészségügyi kockázatot rejt magában.

Ki és hogyan telel át – Túlélési praktikák a rovarvilágból

2025. november 8. 07:10

Poloskák, levéltetvek, kéregmolyok – mindnek megvan a maga túlélési stratégiája. Lássuk, ki hogyan telel át!

Furcsa módon bántak el a burgonyabogárral, de az ötlet működőképes

2025. november 3. 14:10

A második világháború után Magyarországon is megjelent burgonyabogár ellen végre egy működőképes mechanikai védekezési mód született.

Bővül a kiskultúrás növényvédelem eszköztára

2025. október 31. 10:10

Nyolc új készítmény és közel 300 kiterjesztés segíti a kisebb kultúrákat a fenntartható, biztonságos termesztésben.

Hogyan előzzük meg és kezeljük hatékonyan a lisztharmatot?

2023. július 12. 09:10

Tudjon meg mindent arról, hogyan ismerje fel, miként előzze meg és miképpen kezelje a növényeken előforduló lisztharmatot a már jól bevált, organikus és természetes módszerek segítségével.

Támadásba lendült a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska

2019. június 12. 10:37

A moníliás fertőzés mellett intenzíven rajzik a cseresznyelégy, ami még képes a zsendülésben levő gyümölcsöket megfertőzni, valamint megjelentek az első levéltetű kolóniák a cseresznye és meggyfák hajtásvégein.

Határidő-változásra kell figyelni a permetező drónok típusminősítése kapcsán

2022. május 16. 10:37

Az Agrárminisztérium új rendelete lehetővé teszi a permetező drónok típusminősítését, ezúttal a pótlási idő változására hívja fel a figyelmet a Nébih.

Inváziós kártevők: a keleti gyümölcsmoly

2019. március 19. 04:36

A karantén kártevőként számon tartott keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta BUSCK) magyarországi megjelenését az 1960-as években jelezték először. A gyümölcsültetvények egyik legveszélyesebb kártevőjének tartott faj napjainkban is komoly gondot jelenthet megfelelő növényvédelem hiányában.