Szélessávú internet, digitális megoldások, tudatos vidéképítés az Európai Unió célja a magyar kistelepüléseken is.
Megállítaná a vidékről való elvándorlást, valamint átalakíthatja a regionális és a vidékfejlesztési politikát az Európai Unió Okosfalu kezdeményezése. A program egyik célja, hogy a kisebb településeknek jóval több uniós forrás juthasson a jövőben. Ezzel pedig összekovácsolná a vidéki közösségeket, szélessávú internettel és hasznos okostelefonos alkalmazásokkal, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatásokkal könnyítené értékelné fel a kisebb települések életét.
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Okosfalvak címmel rendezett szakmai konferenciát Gödöllőn. Gémesi György polgármester köszöntőjében bemutatta a város kulturális jelentőségét, valamint elmesélte, hogy a település legutóbb 2011-ben látott vendégül az Európai Uniót ilyen magas szinten képviselő politikusokat, amikor is hazánk látta el az Európai Unió Tanácsának elnöki feladatait.
Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottság tagja elmondta, hogy pénz van, akarat van, már csak csinálni kell, amiért mindent megtesz majd. Phil Hogan a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos pedig a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Dél-Kelet-Írországban ő maga is egy apró faluban nőtt fel, ahol sokat segítettek nekik az innovatív, okos megoldások, mert a kis közösségekben az erőforrásokat jobban ki kellett használniuk.
A biztos úgy látja, hogy egész Európára jellemző gond az, hogy a falvakból elvándorolnak a lakók, a források elosztásánál pedig nincs meg az egyensúly a nagyvárosok és a kisebb települések között. Emiatt új megoldásokra van szükség az infrastruktúra fejlesztésében, valamint a digitális és a technológiai területeken egyaránt. Ilyen lehet az interneten elérhető egészségprogram, az online tanulás lehetővé tétele, az erőforrás-hatékonyság, az új nyersanyagok és a bioenergia előállítása, valamint az új termékvonalak kialakítása.
Fontos üzenet, hogy az EU-s Agrárpolitikában kezdünk elszakadni a literektől, a tonnáktól és a hektároktól, inkább az életminőséget helyezzük az első helyre
– folytatta Szanyi Tibor.
Működési kereteket alkotunk, aztán teljesen a tagországokra és a régiókra bízzuk azt, hogy ezt hogyan és miképpen töltik meg tartalommal. Gyakorlatilag az okosfalvak program (SmartVillage) ehhez kínál elveket, platformokat, segítséget és anyagi forrásokat. A lényeg az, hogy vidéken is munkába lendítsük a mai modern technológiai vívmányok mindegyikét, legyen a kis falvakban is munkaeszköz a mobiltelefon – mondta a szocialista európai parlamenti képviselő.
Szanyi Tibor a pénzügyekre is kitért: az előkészítésre az Európai Parlament eddig 800 ezer eurót biztosított a bizottságnak, a kivitelezés pedig Phil Hogan ellenőrzése alatt történik. Később pedig 3,3 millió eurót biztosít az EP a saját költségvetéséből, hogy az alapozó munkát el lehessen végezni. Ezen kívül az ősszel a tervek szerint további 8 millió eurós segítséget nyújt a parlament a fejlesztésre és kidolgozásra. De ennél sokkal több pénzről van szó, mert ott van a regionális kassza, az agrár- és vidékfejlesztési büdzsé, valamint már a láthatáron van a következő évtized költségvetéséből egy 10 milliárd eurós agrárinnovációs keret is – mondta a magyar EP-képviselő.
Okosfalvak Program
Az Okosfalvak Program a nagyvároson kívüli települések életminőségét igyekszik javítani elsősorban a gazdaság, az oktatás, az energiagazdálkodás, a digitalizáció, a mobilitás és az egészségügy területein. Mindezt azáltal, hogy a vidéki lakosságnak magas szintű technológiai és szociális környezetet teremtsenek. Ez a szemlélet segíthet megállítani a vidék elöregedését és ezzel együtt az elvándorlást, illetve javíthatja a falvak szolgáltatásainak színvonalát, valamint újraértelmezheti a vidékfejlesztést.
Phil Hogan, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos elmondta, hogy jelentős anyagi forrásokat szeretnének a kisvárosoknak és falvaknak juttatni, amihez új szakpolitikai kezdeményezéseket vezetnének be. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar lehet az a két ágazat, ami a vidéki emberek elsődleges termelését fejlesztheti, javíthatja az életminőségüket, és ezekkel hozzáadott értéket tudnak teremteni az Európai Unió piacán is. Ezeknek köszönhetően az embereknek érdemes lenne vidéken maradniuk. Fontos, hogy az új KAP kialakításakor minél nagyobb forrásokat tudjunk biztosítani a kistelepüléseknek – mondta az ír biztos.
Solymár Károly Balázs, az infokommunikációért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a szupergyors internet programmal Magyarország legapróbb falvaiban is kiépülhet az az optikai adatátvitelihálózat, amivel elérhetővé válnak a fent említett online lehetőségek. 2018 végéig minden magyar háztartásba 30Mbit/sec sebességű internetet terveznek eljuttatni.
Csatári Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia emeritus kutatója, geográfus a magyar vidék jövőbeli lehetőségei és az okos falu tervek című előadásához 10 fiatal kutatót kért meg arra, hogy vizsgálják meg az okosfalu kérdést. Szerinte azt ki kellene egészíteni okos vidék programra, hogy az fenntartható lehessen. A KAP-on belül szeretné, ha a rövid ellátási láncok létrehozását és a helyi szövetkezeteket is támogatnák a jövőben. Az okosfalunak együttműködőképesnek kell lennie, erős közösségekkel, önkormányzatokkal és civil szervezetekkel. Javaslatot tett arra, hogy az integrált közösségi szolgáltató terek fejlesztési programját folytassák az okosfalu projektben, mert szerinte a 1,5 ezer településre eljutó könyvtári kezdeményezés, és a velük mozgó fejlesztő személyek kiválóan kapcsolhatók a célkitűzésekhez.
A kutató szerint a vidék átalakul, mégpedig rossz irányba. Ha pedig az okosfalu programnak nem sikerül a népességet a falvakban tartani, akkor Magyarország nagyon kétarcú ország lesz, bizonyos kistérségek teljesen lakatlanná, a hozzájuk tartozó földterületek pedig műveletlenné válhatnak, míg a lakosság nagy része a jobb lehetőségek miatt külföldre, vagy a nagyvárosokba költözik.
Lelket kell építeni, mert a falusi társadalom fejlesztése nélkül nem működhet a rendszer – mondta a kutató.
A szakmai konferencia panelbeszélgetéssel folytatódott. Ezen részt vett Franc Bogovic szlovén EP-képviselő, a regionális fejlesztési bizottság tagja, valamint Navracsics Tibor, oktatásért kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos is, valamint később a közönség is kérdezhetett.
Felszólalt a korábbi földművelésügyi miniszter, Nagy Ferenc József is, aki üdvözölte a kezdeményezést, továbbá több önkormányzat és civil szervezet képviselője is megragadta az alkalmat arra, hogy kérdéseket tegyen fel a meghívott szakembereknek. Akiknek válaszából kiderült, hogy az okosfalvak program egy olyan kezdeményezés, amit nem Brüsszelből kívánnak egységesen megalkotni. Ehelyett a helyi, érintett emberek találhatják ki, mi a legjobb az ő településükön, az ő régiójukban. Ezen belül is nagy szerepük lesz a döntéshozóknak, az önkormányzati munkatársaknak és a közösséget összetartó személyeknek.
Abasár polgármestere, Lénártné Benei Anikó szerint nem lehet csak okosfalvakban gondolkodni, hanem érdemes inkább kistérségek szintjén kezelni a kérdést. A polgármester asszony vállalkozott arra is, hogy akár egy kísérleti programban is részt vegyenek. Olyan javaslat is elhangzott, hogy az önkormányzatok vásároljanak meg 4-5 üres házat és földet, így ki lehetne alakítani működőképes, profittermelő egységeket mind az állattenyésztésre, mind a növénytermesztésre.
Megfelelő képzésre, digitalizációra, agrárturizmusra és jó infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy vidéken maradjon a lakosság – ehhez pedig megoldás lehet a vidéki közösségek munkahelyteremtő ereje. Ez lehet kiváló minőségű bor, sajt, hús előállítása is, amit a földrajzi jelölésekre lehetne alapozni, így pedig prémium termékek cserélhetnének gazdát prémium áron, ráadásul a környék európai ismertségét is növelnék – adott ötletet a fejlesztésre Phil Hogan.
Navracsics Tibor elmondta, hogy sokan csak az életminőség miatt költöznek faluról városokba. De ha vidéken is megvan az iskola, a közösségi tér, a sportközpont, akkor ez a jó levegővel a tiszta vízzel és a helyi termékek biztosította élelmiszerbiztonsággal együtt jóval vonzóbbá teheti a falusi életet. Ha pedig ezt is be tudják vonni a programba, többen döntenének akár a vidéken maradás, akár a vidékre költözés mellett.
