Szerbiában, akárcsak a Balkán nagy részén nagyon meleg volt a nyár, amelyet ismétlődő hőhullámok jellemeztek és sokszor 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérsékletet.
A hőség és a szárazság megterhelte a régió törékeny elektromos hálózatát, csökkentette a kulcsfontosságú vízkészleteket, és terméskieséshez vezetett. Aggodalmat okozott az éghajlatváltozás, beleértve a kiszámíthatatlan esőzéseket és a magasabb hőmérsékleteket, amelyek Dél-Európa nagy részén már évek óta tapasztalhatók.
A balkáni bortermelők szerint ritka nyertesei lehetnek ezeknek a folyamatoknak, mert a meleg időjárás miatt nőtt a szőlő cukortartalma. A kukorica, a szója, a napraforgó és egyes zöldségek azonban tönkre mehettek, mondták a gazdák.
Ötödével kevesebb kukorica
Szerbia GDP-jének körülbelül 6%-át a mezőgazdaság adja. A termelők előzetes adatai szerint a szerb kukoricatermés mintegy 20%-kal csökkenhet.
Az egyik probléma a vízhez való hozzáférés. A belgrádi Statisztikai Hivatal adatai szerint a történelmileg sok esőnek örvendő Szerbia csak mezőgazdasági területeinek 1,4%-át öntözi.
Több száz millió euróra lenne szükség ahhoz, hogy elérjék a globális átlagot, az öntözés alatt álló mezőgazdasági területek 17 százalékát – mondta Branislav Gulan belgrádi mezőgazdasági elemző. Idén mintegy 500 millió euró gazdálkodási bevételkiesésre számítanak az aszály miatt.
Feleződés
A szomszédos Boszniában a szárazság a felére, 4,5-5 tonnára csökkentheti a kukorica termését hektáronként – mondta Dragan Mandic, a Boszniai Szerb Köztársaság Mezőgazdasági Intézetének szakértője.
Dejan Jovanovic, a Bijeljina régió gazdálkodója azt mondta, hogy termése elpusztult. „A kukorica levelei papírfehérek és omlósak, a szemek aprók.”
Jobb minőség
A meleg időjárás drasztikusan megváltoztatta az idei szőlőtermést a Balkánon. A termelők korábban szüreteltek, mint arra bárki emlékezne. Néhány termés kisebb lesz, de a minőség jobb lesz – mondták a termelők.
Horvátország keleti Ilok vidékén a borászok éjszaka kezdték a termést, mert a szőlő túl gyorsan erjed, amikor a nagy melegben szedik.
Koszovóban a szüret augusztusban kezdődött, egy hónappal korábban, mint tavaly – számolt be a nemzetközi mezőgazdasági szaksajtó a brit Thomson Reuters hírügynökségre hivatkozva.
Kiemelkedő évjárat
„Olyan ez, mint cukrot enni” – mondta egy hatvanas éveiben járó munkás, miközben fehér szőlőt evett.
Szakértők szerint a bor minősége idén minden eddiginél jobb lesz a rendkívül magas cukorfok miatt. Azt tanácsolják, hogy ha valaki bort keres a következő években, akkor majd a 2024-es évjáratot lesz érdemes kérni.
(Kép: Pixabay)
