A Dobosi család pincészetének két fiatal, ambiciózus tagjával, Dobosi Győzővel és testvérével, Dobosi Bálinttal.
A Balatonfüred-Csopaki borvidéken, a festői Nivegy-völgyben található Szentantalfa, ahol a Dobosi család pincészetének két fiatal, ambiciózus tagjával, Dobosi Győzővel és testvérével, Dobosi Bálinttal az elmúlt évek során már bioművelésre átállt gazdaságuk szőlészeti és borászati tapasztalatairól beszélgettünk.
Kérem, egyfajta felvezetésként, néhány mondatban mutassátok be, hol, merre található a pincészetetek, ill. azt, hogy mióta foglalkoztok a szőlővel és a borral!
Borászatunk Szentantalfán, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken a Nivegy-völgyben – mely Zánkától Óbudavárig 5 falut foglal magában – található, ahol a talajadottságokból eredően több száz évre visszamenően is a helyi emberek fő megélhetése a szőlőtermelés és borkészítés volt.
Bővebb információ az AGRO.bio termékéről a képre kattintva!
Felmenőink 1721 óta foglalkoztak településünkön szőlőtermesztéssel és borászattal, melynek hagyományai családunkban csaknem három évszázad óta apáról fiúra szálltak/szállnak. Mindez a szocializmus évtizedei alatt sajnos átmenetileg megszakadt, amikor is földjeink a helyi tsz-hez kerültek. A szőlőtermelési és borászati hagyományainkat családunkban 1989-ben édesapánk, Dobosi Dániel élesztette újjá, aki kilépve a tsz-ből a család egykori földterületeinek visszavásárlásába kezdett. Az újraindulás kezdeti évei alatt, kb. 1995-ig, pincészetünkben főként a kannás kiszerelésű borértékesítés dominált.
Napjainkra már 20 hektáros gazdaságot mondhatunk magunkénak, mely teljesen a családunk tulajdona. Fő profilunk a borászkodás, de emellett 100 %-os szőlőlé, szőlőmag-őrlemény, szőlőmag-olaj előállítással, valamint a borászatra épülő „pinceturizmussal, borkóstoltatással” is foglalkozunk.
A szőlészkedést és a borászkodást, mára már „bio körülmények” között teszitek. Mikor, honnan és miért jött az indíttatás, hogy biotermesztésbe vágjatok?
Édesapánk döntése volt, ha minden igaz, egy bioméhész indíttatására. Mindezt egy ún. „útkeresési időszak” előzte meg, ugyanis mint termelő, az önbecsülésünknek nem igazán tett jót, hogy a kilencvenes évek elején az Alföldről érkező bizonytalan eredetű borok mellett a kocsmárosoknak csak azért kellettek a helyi pincészetek jó minőségű borai, hogy a kiméréseikről papírjuk is legyen. Először tehát a kilencvenes évek közepén, 1996-ban a palackos borok irányába nyitottunk, teljesen nulláról, új vásárlói kört építve fel. Ezzel párhuzamosan már „kacsingatni kezdtünk” a biotermesztés irányába is, mert úgy láttuk, így egy új piaci szegmens nyílhat meg számunkra. Sokáig azonban csak „kerülgetett”minket ez a lehetőség, és nem mertünk belevágni. Végül, 2001 végén született meg az ez irányú döntés, és 2002 tavaszán kezdtük meg ültetvényeink átállítását – akkor még nem teljes területen – a biotermesztésre. 2005-től, a kezdeti tanuló évek után, a teljes területünkön a konvencionális szőlőművelést a biotermesztés váltotta fel.
Manapság elég sok kihívásnak kell az embereknek az élet minden terén megfelelnie. Nem éreztétek úgy, hogy a biotermesztésre átállással, a kötöttségei révén, egy újabb koloncot – mégpedig egy önként vállaltat – vesztek a nyakatokba?
Sokan a környezetünkben furcsán néztek ránk, de mi sohase a környékbeli borászok miatt termeltünk bort. Úgy véltük, egy közel 300 éves családi hagyomány ápolásába belefér, hogy igyekezzünk minél inkább úgy művelni szőlőinket, ahogy ezt őseink régen is tették. A döntésünkben az is szempont volt, hogy kiterjedt rokonságunk révén ültetvényeinkben családtagjaink, rokonaink, falubelijeink dolgoznak, és nem mindegy, hogy ezt milyen növényvédőszer-terhelés mellett teszik.
A több száz éves múltunk révén, bízunk a több száz éves jövőnkben is, ezért az sem mindegy számunkra, hogy milyen területeket hagyunk az utódainknak örökül.
Azon a véleményen voltunk, ha ezen, előbb ismertetett elvárások biztosítása a minőségi bor előállítása mellett nem okoz komoly mennyiségi veszteséget, visszaesést, akkor mindenképp a biotermesztés egy felvállalható irány.
Rozsdamentes bortároló tartályok
Meg kell jegyezni azt is, hogy édesapánk mindig is fogékony volt az újdonságok bevezetésére és alkalmazására. Példáként, ő volt az első, aki vörösbort (Cabernet sauvignon) kezdett készíteni a Nivegy-völgyben, amely azóta is fő fajtánk a vörösbort adó szőlők közül.
A biotermesztésben a szigorú előírások miatt természetesen sokkal jobban meg van kötve a kezünk, kevesebb a növényvédelmi védekezési lehetőségünk, eszközünk (kontakt réz és kén hatóanyag, valamint egyéb biokészítmények használhatók csak fel) a szőlőt veszélyeztető kórokozók ellen. Így a növényvédelem területén nálunk abszolút a megelőzésen van a hangsúly, ami az ültetvényét jól ismerő, abban napi szinten benne elő gazdát követel meg tőlünk.
Az előbb már utalást tettetek rá, de azért, jobb, ha a tisztánlátás végett megkérdezem: A biotermesztés a termésmennyiség tekintetében is felveszi nálatok a versenyt a korábbi konvencionális szőlőtermesztéssel?
Körülbelül ugyanazt a mennyiséget termeljük meg szőlőből biogazdaságként is, mint korábban. Hektáronként 60-90 mázsa a termésátlagunk. Édesapánk a szőlőtelepítéseinknél a melegebb, köves talajokat részesítette előnyben. Így nem igazán kell terméskorlátozással „bajlódnunk”, a metszéssel be tudjuk állítani a kívánt körülbelüli termésmennyiséget.
Biológiai oldalról megközelítve a kérdést, mit hozott a konyhára az átállás a konvencionális termesztésről?
Amint eltűntek az „erős” kemikáliák, növényvédő szerek területeinkről, megjelentek a hasznos élő szervezetek (katicák, ragadozó atkák) helyreállítva, fenntartva ezzel egyfajta természeti egyensúlyt.
Mely szőlőfajtákból állítotok elő bort?
Tíz szőlőfajtából, 13-15 féle bort készítünk. Révén, hogy pincészetünk a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található, a legtöbb pincészethez hasonlóan, nálunk is a fő fajta az Olaszrizling (ültetvényeink 40 %-a). Tudomásunk szerint a teljes borvidék területeinek több mint felén is e fajta az uralkodó.
Palack-kész bortételek a raktárban értékesítésre várva
Mivel az elmúlt években a rozéborok nagyon „trendivé” váltak, fontos fajtáink a Kékfrankos és Cabernet sauvignon is. A „zászlósborunkat” egy igazi ősi magyar fajtából, a Kéknyelűből állítjuk elő. Továbbá Chardonnay, Sauvignon blanc, Szürkebarát és Muskotály, valamint Merlot szőlőfajták is megtalálhatóak az ültetvényeinkben.
Pár évvel ezelőtt kevés Shiraz-t (Syrah) is telepítettünk, azonban az idei és az elmúlt év sem úgy alakult, hogy e szőlőfajta megmutassa „igazi önmagát”.
Drágább-e biobort előállítani a konvencionálisnál? Vagy ez csak egy tévhit?
Mivel nálunk az alapanyag, a szőlő esetében – mint már elhangzott – nem csökkent a termésmennyiségünk, ezért önköltség tekintetében összességében csupán 5-10 %-kal állítjuk drágábban elő bioborainkat a korábbi konvencionálisakhoz képest. Mindez azt is jelenti, hogy jelentős áremelés kényszere nélkül, versenyképes áron tudtuk és tudjuk borainkat továbbra is értékesíteni.
Ha már a költségek szóba kerültek. A szőlőtermesztés során egyik oldalról gondolom jelentős mennyiségű növényvédő szert, műtrágyát „takarítotok meg”, a másik oldalról mi növeli az önköltségeteket?
Azt az összeget, amit a növényvédő szereken, műtrágyákon megspórolunk, a sokkal több kézimunka, pl. a levelezés, a szőlő lombozatának szellősen tartása „viszi el”. Mindez a biotermesztésben nagyon fontos szerepet játszik a betegségek elleni megelőzésben, ugyanis a szellősebb lombozat révén jobban éri a napfény a fürtöket, sokkal jobban megerősítve a bogyók héját, amelyek így ellenállóbbak lesznek. Továbbá a felszívódó növényvédő szerekkel szemben a biotermesztésben engedélyezett kontakt készítményeknél a megfelelő hatáskifejtés érdekében elengedhetetlen az is, hogy azok kellő fedettségben kerüljenek a célfelületre, a szőlőfürtökre.
Térjünk át annak bemutatására, hogyan épül fel nálatok egy adott év termesztéstechnológiája!
Mivel nagy a területünk, a metszési munkákat időben, már decemberben elkezdjük, melyet általában január végére, február közepére fejezünk be. Gépi metszéssel előmetsszük a szőlőt, általában fajtától és területtől függően egy-két szálvesszőt hagyunk meg.
A vadveszélyes területeinken többféle művelésmóddal próbálkozunk, de a területeink legnagyobb részén ernyőművelést, valamint az egyes függönyt alkalmazzuk.
Borkóstoló helységben kiállított borok
Az ernyőművelésű ültetvényeink zöldmunkára még nincsenek gépesítve, minden munkaműveletet (befűzés, csonkázás, lombvágás) kézzel végzünk, mely a szőlőben dolgozó 6 fő jelentős energiáját és idejét köti le.
Tavasszal, amint a hajtások növekedésnek indulnak, fontosnak tartjuk a befűzések minél gyorsabb elvégzését. Ezzel már a fiatal, kicsi vesszőket megfelelő irányba állítjuk be, megkönnyítve az év közbeni további munkaműveleteket.
Az igazi zöldmunka, május vége felé, párhuzamosan a szőlő növekedésének beindulásával, a hajtásválogatással, a törzstisztítással, a törzsön megjelenő felesleges hajtások eltávolításával kezdődik meg. Ez nagyon fontos munkafolyamat, mivel többnyire köves, nem olyan jó vízgazdálkodású területeink vannak, így figyelni kell arra, hogy a tápanyagok megfelelő helyre összpontosuljanak. Csak azokat a hajtásokat hagyjuk meg, amelyeken termés lesz.
Nagyon fontosnak tartjuk a levélválogatást, a szellős lombozat kialakítását is, hogy a fürtzónánál a fürtöket a permetlé minél jobban át tudja járni, ill. a légmozgás is megfelelő legyen, a reggeli harmat mielőbbi felszárítása érdekében.
A sorművelést saját tervezésű kultivátorunkkal és soraljművelőnkkel végezzük. Idén, a csapadékos időjárás miatt ezzel a munkaművelettel is több helyütt megcsúsztunk.
Az elmúlt három évben több kísérletet is beállítottunk különböző talajbaktérium készítményekkel, melyek közül igen kedvező eredményeket kaptunk az AGRO.bio BactoFil termékeivel. Talajvizsgálataink is igazolták, területeink átlagban 10, de akár 20 évre is ellátottak a szőlőinknek szükséges tápanyagokkal. Abban azonban, hogy ezek a szőlő számára felvehető, szerves formában álljanak rendelkezésre, nagyon sokat segíthetnek az előbb említett cég készítményei.
Összességében két éve már a teljes területünkön a technológiánk szerves részét képezi a tavaszi kultivátorozással egy menetben talajbaktériumok kijuttatása is.
A biotermesztésben felhasználható kontakt kén- és réztartalmú növényvédő szerekkel az idei évben áltagosan nyolcszor permeteztünk, de voltak olyan lisztharmat-veszélyesebb területeink, ahová virágzás után külön menetben, csak kéntartalmú készítménnyel egy plusz permetezést is beiktattunk.
Az idei év – gondolom – a kézimunka terén is jelentős többlet-erőfeszítéseket követelt meg!?
Az idei e téren is egy elég kritikus év volt, ugyanis a folyamatos csapadékbőség következtében nagyon intenzíven nőtt a szőlő, ezzel folyamatos kézimunkára sarkallva minket. Tavaly, fele ennyi zöldmunkával, tökéletes állapotban lehetett tartani az ültetvényeinket.
Idei tapasztalatunk, ott, ahol valami oknál fogva megkéstünk a levelezéssel, jelentős volt a lisztharmat-fertőzés, viszont, azokon a területeken, ahová időben odaértünk, teljesen egészségesen sikerült megőrizni a szőlőt a szüretig. Tehát kellő odafigyeléssel, virágzás utáni azonnali permetezéssel (kén) és a megfelelő zöldmunkával, még egy ilyen évjáratban is 5 % alatt lehetett a lisztharmat okozta kárt tartani.
Automata vörösborerjesztő tartályok
Összességében az idei évjárat arra is rámutatott, hogy célul kell kitűzni magunk elé a zöldmunkák minél nagyobb fokú gépesítését, mellyel csapadékos évjárat esetén is kordában tartható az erősen növekedő szőlő.
Kanyarodjunk vissza a növényvédelmi kezelésekhez! Hogyan történik a kijuttatás?
E területen a kijuttató permetezőnket a saját tapasztalataink alapján pár évvel ezelőtt átalakítottuk. Számunkra nem a félkör alakú, hanem a függőleges oszlopú permetezőkeret vált be jobban. A permetlé kijuttatásra egy olyan speciális szórófejet használunk, amely „buborékosítja” is a permetcseppeket. Ezzel csökken az elszóródásuk veszélye és jobb fedettséget is biztosítanak.
Kontakt készítmények kijuttatása során az is nagyon fontos elvárás, hogy a permetszer minél vékonyabb réteget képezzen a növényen, ezzel is gyorsítva száradást, csökkentve egy esetleges eső esetén a lemosódást.
A folyamatos területbejárások révén igyekszünk kerülni a felesleges, pazarló, bizonyos naptári napokra előre betervezett permetezést, viszont, ahol, és amikor szükséges, ott azonnal beavatkozunk.
Kísérleteket folytatunk abba az irányba is, hogy levéltrágya, ill. növényi komposzt anyagokkal csökkenteni tudjuk a felhasznált réz- és kéntartalmú növényvédő szereink mennyiségét is. Sajnos az idei év az ez irányú kísérletezéseinkhez sem volt kíméletes…
Két évvel ezelőtt nátrium-szilikát, hétköznapi nevén folyékony üveg, illetve vízüveg különböző formáinak növényvédelmi felhasználásával is kísérletezni kezdtünk.
E vegyületnek a kénnel kombinálva a lisztharmat elleni védekezésünkben szánunk jelentős szerepet, ugyanis a vízüveg a levelek pH-ját lúgosítva kedvezőtlen életteret teremt e kórokozó számára.
Dobosi Dánielné a fiai, Dobosi Bálint és Dobosi Győző társaságában
Amúgy egy nagyon széles körben használt, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által is engedélyezett vegyületről van szó, melynek növényvédelmi felhasználása nem igazán ismert, és elsősorban cement előállítás, tűzálló anyagok gyártása, textil- és fafeldolgozás során, valamint élelmiszeripari adalékanyagként alkalmazzák a nagyvilágban. Amit érdemes még tudni róla, hogy a többi alkálifémmel és alkáliföldfémmel alkotott szilikátokhoz hasonlóan, a nátrium-szilikát is sok formában fordul elő. Ezt mi is a saját bőrünkön tapasztalatuk, ugyanis a kísérletezés első évében kipróbált vízüveg kijuttatása nagyon sok nehézséget okozott, révén ragasztószerű anyag, mely a por alakú növényvédő szereket nagyon becsomósította, eldugítva ezzel a permetező fúvókáit.
Az idén kipróbált formával már kedvezőbb kijuttatási tapasztalataink vannak.
(A módszerről részletesen írt Dr. Zanathy Gábor A vízüveg és a szőlő című cikkében, amely az Agrofórum januári lapszámában olvasható. – a szerk.)
A szőlőfeldolgozásról is ejtenétek néhány szót, hogy megoszthassuk e téren szerzett tapasztalataitokat a borászat iránt érdeklődő olvasóinkkal is?
100 %-ban kézzel szüretelünk, melynél saját fejlesztésű, bogyózóval is felszerelt, szüretelő kocsikba kerülnek a fürtök. Így már kocsánytól elválasztott bogyók hagyják el az ültetvényeinket. A fehérbor-szőlőket általában egy két órát áztatjuk – idén ezt a munkaműveletet elhagytuk –, majd préseljük. A reduktív technológiával előállított fehérboraink igénylik, hogy a szőlőszemet a megbontása után minél gyorsabban elválasszuk a héjától, azaz préseljük. E munkaműveletnél mindig a kíméletesség elvét tartjuk szem előtt, ügyelve arra, hogy a szőlőmagok ne sérüljenek, mert azzal a keserű ízek dominálnának a borokban.
A fehérboroknál ezután duplafalú, akár mínusz 1 °C-ig is lehűthető tartályokban 7-8 °C-ra lehűtve, 12-16 órán át, az alapfokú derítést megadva, ülepítjük a mustot. Ezután erjesztőtartályba kerül a must, ahol élesztővel indítjuk el az irányított erjesztési folyamatot. A leülepedett részben a nem kívánatos, káros anyagokat vákuumdob-szűrővel választjuk el, annak érdekében, hogy az erjesztett must a lehető legtisztább állapotba kerüljön. Az erjesztés időtartama általában 10-16 nap, mely 16-18 °C-on zajlik. Ezután a bort a söprőről azonnal leszedjük, amely a borkőstabilitás érdekében 3-5 napot egy hidegkezelő tartályban, –1 °C-ra lehűtve tölt. Ezalatt a második derítést és a kénezést is megkapja. A szűrést követően már csak a palackozás a következő munkaművelet.
A vörösbor-szőlőket egy saját fejlesztésű, szabadalommal védett, saválló, automata erjesztőtartályban erjesztjük ki. E berendezés különlegessége, hogy az erjedésben keletkezett gáz felhasználásával és a mechanikai lazítás kombinálásával a lehető legkíméletesebben oldja meg a vörösbor-szőlők héjának belső öblítését. A tartályban elhelyezett forgatható kúp az erjedés közben keletkezett szén-dioxidot összegyűjti, s azt szabályozott formában hasznosítja a törkölykalap lazítására. A tartály az erjesztés befejeztével tárolótartályként használhatjuk tovább.
A beszélgetés lezárásaként térjünk ki a vásárlói szokások elemzésére is! Kül- vagy belföldön találnak gazdára boraitok, valamint a vevőitek kimondottan a bioborokat kereső, „tudatos” vásárlók közül kerülnek ki?
Boraink kb. 5 %-át exportáljuk, de nem is fő célunk a borexport fokozása. Szerencsénkre, minden évben idő előtt, általában már augusztusra 90 %-ban elfogynak a friss boraink. Az előállított boraink majd fele mennyiségben a pincészetünkben találnak gazdára, emellett Budapesten két biopiacon is jelen vagyunk. Továbbá saját webáruházat is üzemeltetünk, mely egy igen intenzíven fejlődő értékesítési szegmensünk.
A vásárlóink 15-20 %-a az, aki azért fogyasztja borainkat, mert az bio. A nagy többség, pedig inkább a nevünk, az általunk képviselt minőség miatt választ minket.
Köszönöm a beszélgetést! Sok napsütést, kevesebb csapadékot, kiváló évjáratot kívánok a következő évre!
Kosztolányi Attila
(Agrofórum Online)
