Zöldség-Gyümölcs
Zöldség-Gyümölcs

A fűszerpaprika-termesztés tapasztalatai a 2015. évben

A fűszerpaprika-termesztés tapasztalatai a 2015. évben

Agrofórum Online

A morfológiai változások legfeltűnőbben a rövid, „kényszerérő” termések nagy arányában mutatkoztak meg.

A magyar fűszerpaprikát a Dél-alföldi régióra jellemző klíma- és talajadottságok, a Capsicum annuum L. var. annuum „longum” csoportjából kinemesített hazai fajták és a hozzájuk kidolgozott termesztés- és feldolgozástechnológia alkalmazásával előállított magas színező és fűszerező hatású termék (őrlemény) tette világhírűvé a XX. században.

Országosan a termőterület az 1950-es évek második felében 6900 ha körül alakult, az 1960-as években meghaladta a 8000 ha-t és kb. ennyi maradt az 1980-as évek végéig. A 90-es években 3000 és 6000 ha között ingadozott. Az ezredforduló utáni években azonban a hazai fogyasztást és a külkereslet ellátását biztosító nyersanyagmennyiség és -minőség előállításának biztonsága is veszélybe került (1. ábra). Az árérzékeny piacokon a kiváló minőségű magyar fűszerpaprika-őrlemény az árversenyben rendre alul maradt az európai piacról szabadon beáramló alacsony árú – de esetenként vitatható minőségű – Európai Unió határain túli országokban megtermelt féltermékből készült őrlemény keverékekkel szemben. 2015-ben, a Terméktanács becslése szerint közel 1200 ha-on termeltek fűszerpaprikát. Ez a terület arányosan oszlik meg a két körzet között (Szeged és Kalocsa). Ezzel párhuzamosan továbbra is áramlik import féltermék hazánkba, melynek aránya mára elérte a hazai fogyasztás kétharmadát, tovább nehezítve ezzel az itthoni fűszerpaprika-termelést.

A termesztő körzetek ágazati szereplőinek összefogásával és a szakminisztérium támogatásával benyújtott pályázatok eredményeként az Európai Unió eredetvédelmi rendszere földrajzi oltalommal ismerte el a szegedi (2010), illetve a kalocsai (2012) fűszerpaprika-őrleményt. A termék védelmének érdekében 2014-től a kalocsai, 2015-től a szegedi fűszerpaprika őrlemény a Hungarikumok Gyűjteményének államilag elismert nemzeti értéke. A magyar fűszerpaprika termelési és feldolgozási ágazat évtizede elhúzódó válsága azonban az őrlemény jogszabályban rögzített eredetvédelmével nem oldódott meg.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztályának kalocsai és szegedi kutatói a jogelődök által közel 100 évvel ezelőtt megkezdett nemesítési és termesztéstechnológia fejlesztési tevékenység folytatásával járulnak hozzá a fűszerpaprika-ágazat versenyképességének növeléséhez.

Kiegyenlítetlen klíma – termesztéstechnológiai kihívások

Az utóbbi évek során egyre jobban érezhetjük a klímaváltozással járó szélsőségeket, a nagy hőingadozásokat, aszályt vagy a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a gazdáknak. Napjainkban elképzelhetetlenné vált az öntözés és tápanyag-utánpótlás nélküli termesztés. A hagyományos extenzív körülmények között nagyon hektikusak a hozamok, kiszámíthatatlan jövedelem. A 2015. év időjárása több szélsőséges eseményt hozott, nehezítve a fűszerpaprika sikeres szabadföldi termesztését (2. ábra).

Az átlagostól hűvösebb, aszályos tavaszt gyors felmelegedés követte. Májusban és júniusban helyi jégesők, hőhullámok és hirtelen lehűlések, júniusi és júliusi aszály, majd augusztus közepén rendkívül intenzív esőzés (1. kép) nehezítette a termelők dolgát.



1. kép: Aszály és víznyomás egy tenyészidőszakon belül (Fotó: Bráj Róbert és Pék Miklós)

A magas páratartalom és a lehűlés kedvezett a baktériumos levélfoltosság (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria) kialakulásának, jelentős gazdasági kárt okozva a betegséggel szemben fogékony fajtáknál. Október első hétvégéjén a Duna–Tisza közén helyenként talajmenti fagy is előfordult, amely lezárta a tenyészidőszakot.

NAIK ZÖKO Kalocsai és Szegedi Kutatóállomás kutatási eredményei

A kedvezőtlen környezeti hatások miatt a féldeterminált fajtáknál a növényállomány habitusa a fajta jellegéhez képest korlátozottan fejlődött. A morfológiai változások legfeltűnőbben a rövid, „kényszerérő” termések nagy arányában mutatkoztak meg.

A felálló fajtáknál az öntözés és a tápanyag-utánpótlás ellenére is gyakran fordult elő „napégett” termés. A jelenség a magas talajhőmérséklet által okozott kalcium felvételi rendellenesség következménye. A kórokozó vektorok (levéltetvek, kabócák) és kártevők (vetési és gyapottok-bagolylepke) okszerű gyérítése ebben az évben is jelentős költséget jelentettek.


2. kép: Hibrid fűszerpaprika bakhátas termesztése (Fotó: Pék Miklós)

Ezen problémák az extenzív szabadföldi termesztés esetén a jövedelmezőségi határ alá csökkentették a betakarítható terméshozamot.

A NAIK ZÖKO Kalocsa és Szeged Kutató Állomásain (jogelőd: Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft.) folyó kutatások alternatívákat kínálnak a gazdák számára. Kalocsán az intenzív bakhátas, fóliatakarásos szabadföldi termesztés technológia kidolgozása Dr. Kapitány József és Tímár Zoltán vezetésével kezdődött meg. Az intenzív technológia fejlesztése és a megfelelő hibrid fűszerpaprika fajták kinemesítése folyamatban van (2. kép, 1. táblázat).

A szabadföldi, bakhátas, fóliatakarásos technológia előnyei:
• az öntözővíz és a kijuttatott tápanyag jobban hasznosul,
• csökken a gyomirtás költsége,
• megelőzhető az intenzív csapadék által okozott „víznyomás”,
• a bakhátas termesztéssel növelhető a korai érés és csökkenthető a kalcium felvételi rendellenesség,
• az így megtermelt nyersanyag alkalmas jó minőségű őrlemény, paprikakrém, csípős szósz stb. feldolgozóipari előállítására,
• a hagyományos – extenzív – termesztéshez képest nagyobb terméshozam, jobb jövedelmezőség érhető el a konstans fajtáknál is.

Szegeden a hibrid fűszerpaprika fólia alatti termeszthetőségével kapcsolatos kutatások és nemesítések folynak (3. kép, 2. táblázat). A nemesítési munkák több mint 10 évvel ezelőtt kezdődtek Dr. Somogyi György és Dr. Somogyi Norbert vezetésével, együttműködésben spanyol kollégákkal, illetve Dr. Pauk János, Dr. Lantos Csaba és Dr. Mihály Róbert (Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., Biotechnológia Kutatási Osztály) közreműködésével.


3. kép: Hibrid fűszerpaprika termesztése fólia alatt (Fotó: Bráj Róbert)

A fólia alatti technológia előnyei:
• a szántóföldi termesztésnél nagyobb termésbiztonságot, jobb minőséget,
• magasabb színanyag-tartalmat jelent,
• biztosítja a tenyészidő megnyújtását, kiszámítható, magas hozamot eredményez,
• használatával csökken az egységnyi végtermékre vetített önköltség,
• ösztönzi a technológiai fegyelem betartását és az információs visszacsatolást,
• megfelel a társadalom egyre növekvő környezetvédelmi elvárásainak,
• a megtermelt alapanyag bármilyen későbbi felhasználási célra alkalmas (őrlemény, paprikakrém, csípős szósz stb.).

A NAIK ZÖKO Kalocsai és Szegedi Kutató Állomása tovább folytatja az intenzív technológiák fejlesztését és az intenzív termesztésre alkalmas fajták nemesítését annak érdekében, hogy a világhírű magyar fűszerpaprika újra növekvő piaci részesedést érjen el az igényes hazai és export piacokon.

Dr. Pék Miklós
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály, Kalocsai Kutatóállomás

Dr. Bráj Róbert
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály, Szegedi Kutatóállomás

(Agrofórum Online)

Csökkent az európai almakészlet

2020. január 15. 09:02

Ez aggasztó csökkenésnek tűnhet, de a tavalyi év rendkívüli volt, hatalmas lengyelországi és olaszországi terméssel, és valójában a jelenlegi készlet magasabb, mint az elmúlt 14 év átlaga, ami 4,21 millió tonna volt.

Növekedett a chilei fagyasztott szamóca ára

2020. január 7. 10:17

Kína a negyedik legnagyobb piaca a chilei fagyasztott szamócának az Egyesült Államok, Kanada és Japán után. A belföldi magas árak Egyiptom és Chile felé irányították a kínai vevőket, így Chile megduplázta a szállítmányait.

2021: a Gyümölcsök és Zöldségek Nemzetközi Éve lesz

2020. január 7. 06:38

Az élelmiszer-biztonság nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő összetételű táplálékot jelent, amiben nagy szerepük kellene, hogy legyen a zöldségeknek és gyümölcsöknek.

Módosult a zöldség-gyümölcs termelői szervezeteket érintő szabályozás

2020. január 3. 11:47

Megjelent a Magyar Államkincstár 55./2019. (XII.23.) számú közleménye a TÉSZ-ek és társulásaik operatív programjának éves és részleges kifizetése iránti kérelmek, valamint az operatív programok keretében megvalósított piacról történő árukivonás, be nem takarítás műveletek támogatása iránti kérelmek benyújtásáról.

Akár duplájára is növelhető a magyar kertészeti ágazat kibocsátása

2018. március 5. 08:16

Az évi közel 2,5 millió tonna átlagos zöldség-, gyümölcstermés akár 1 millió tonnával lenne növelhető az agrárkamara országos osztályvezetője szerint.

Módosult a kertészeti gépbeszerzési pályázat

2019. január 16. 12:33

Több ponton változott a „Kertészet korszerűsítése- Kertészeti gépbeszerzés támogatása” című felhívás.

Soha ne legyen rosszabb évünk! - A magyar mezőgazdaság 2018. évi teljesítményének elemzése

2019. március 29. 13:46

Előzetes adatok alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene a 2017. évi 4 százalékos csökkenés után 2018-ban 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a növényi termékek kibocsátásának volumene 2, az állatok és állati termékeké pedig 6 százalékkal bővült.

Milyen kártevő "fogta össze" a rózsa levelét?

2019. augusztus 31. 04:37

G. Nándor kérdése: Kertemben a rózsa levelét valamilyen kártevő félbehajtva károsítja. Mi okozhatja az érdekes jelenséget? Hogyan védekezhetek a kártevő ellen?