Kényelmes megoldás Észak-Afrikába „delegálni” az európai paradicsomtermesztést, de a marokkói mintáknak a fele peszticidekkel való fertőzöttséget mutat.
A DDT fél évszázada számít „rémségnek” a növénytermesztésben. A diklór-difenil-triklóretán ugyanis egy ultrahatékony rovarméreg, amely nehezen bomlik le, ezáltal felhalmozódik az élő szervezetekben, károsítva az élővilágot, és azzal együtt természetesen az emberi egészséget is.
A világon elsőként Magyarországon tiltották be a forgalmazását és felhasználását 1967-ben, majd a fejlett országok sorra követték a példát. A DDT-ről biztosan tudjuk, hogy rákkeltő és spermiumgátló hatású, éppen ezért ijesztő, hogy a kevésbé fejlett térségekben még ma is használják.
Malária ellen
Afrika mindenképpen a sötét foltok közé tartozik a térképen ezen a téren, hiszen ki tudja, hány kistermelő használja ezt a veszélyes anyagot még mindig kártevőirtásra. Ráadásul az utóbbi években egyre szélesebb körben terjed a kontinensen a maláriaszúnyogok populációinak kordában tartására is, ami kétélű fegyver.
Egyrészt a betegség látványosan visszaszorul, ugyanakkor ezzel párhuzamosan súlyos egészégügyi problémák ütik fel a fejüket a DDT miatt. A totális tiltás felvetése élénk vitákat gerjesztett Afrikában, pedig a probléma nemcsak őket érinti, hiszen a DDT a talaj, a vizek, a levegő és persze a különféle termények révén szerte a világba „exportálódik”, még az anyatejben is kimutatták.
Az EU éléskamrája
Ez számunkra azért is nyugtalanító, mert egyre többször hangzik el, hogy Marokkóban minden adott ahhoz, hogy az Európai Unió első számú paradicsomtermesztője legyen. Egyedül a Souss Massa régióban 21 ezer hektárnyi üvegházban termesztik a zöldséget, és az észak-afrikai országot már csak a spanyolok előzik meg kapacitásban.
Marokkóban a munkaerőköltség csupán a nyolcada annak, amit például Almeríában kapnak a dolgozók, így a spanyolok előnye gyorsan elfogyhat. De mi a helyzet az Afrikában termesztett áru minőségével?
A közelmúltban 432 potenciális peszticidre vizsgálták meg a marokkói Souss Massa régióban termesztett 39-féle paradicsomot, és ebből 22 mintánál (56%) pozitív eset született, míg a buprofezin nevű fejlődésgátló anyagnál kifejezetten veszélyes mértéket (0,095 mg/kg) mutattak ki az EU-szabványok szerint. Olyan tiltott peszticideket is találtak, mint a benalaxil, a spirodiclofen és az imidacloprid. DDT nem volt kimutatható.