Zöldség-Gyümölcs

Drágul az idei cseresznye a kevesebb termés miatt

MTI

A sok eső miatt jelentősen kevesebb, ezért drágább is lehet idén a cseresznye - közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel.

Apáti Ferenc kifejtette, akár 10 ezer tonna alá is csökkenhet idén a cseresznyetermés az átlagos, éves 12-15 ezer tonnához képest, így annak fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20-30 százalékkal is magasabb lehet. Elsősorban a korai fajtáknál gyenge a termés, és a szélsőséges időjárás és egyéb tényezők miatt akár további terméskieséssel is számolni kell.

A gyenge termést több tényező okozza, köztük az, hogy a tavalyi nagy termést követően fajtától és régiótól függően csak közepes virágzást jeleztek előre, és az időjárási körülmények sem kedveztek a terméskötődésnek. Száraz volt az idő virágzáskor, amelyekbe a márciusi és áprilisi éjszakai fagyok „belecsíptek”, a májusi csapadékos, napfényszegény és hűvös időjárás pedig gyümölcshulláshoz vezetett.

Az esőtől hajlamos repedni a gyümölcs, ezt pedig kórokozók támadják meg, amely rothadáshoz vezet – jegyezte meg.

Elmondta, hogy a cseresznye-szezon a Rita fajtával május közepén indult, az első jelentős korai fajta, a Bigarreau Burlat betakarítása május végén kezdődik.

A cseresznye termőterülete az elmúlt évtizedben az ezredforduló környéki ezer hektárról jelentősen nőtt, jelenleg Magyarországon mintegy 3000 hektár. A legjelentősebb termesztőkörzetek Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében találhatók.

Az alelnök közölte azt is, hogy az éves termésmennyiség az elmúlt tíz évben 5 és 20 ezer tonna között ingadozott, az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően változik, egy átlagos évben 3-4 milliárd forint között van. A cseresznye 3-4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból a termőterület, a termésmennyiség és a termelési érték vonatkozásában egyaránt.

A termés 80-90 százalékát általában belföldön értékesítik, a többi a külföldi piacokra – döntően a szomszédos országokba – kerül, az importált cseresznye mennyisége nem jelentős és drágább is – tette hozzá.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A szilva eltűnik a piacról? Ennyire kevés várható

2025. augusztus 20. 08:10

Idén a megszokottnál jóval kevesebb szilva várható: a hozam a szokásos 60 ezer tonna helyett csak 40-50 ezer tonna lehet.

Súlyos visszaesés: minden idők leggyengébb almatermésére készülhetünk

2025. augusztus 13. 11:10

Hazai gyümölcstermesztés újabb mélyponton: a FruitVeB szerint alig 160 ezer tonna alma kerülhet idén betakarításra – ez az előző évinek is csak a fele.

Ezért lesz idén finomabb a magyar csemegekukorica, mint valaha

2025. augusztus 12. 13:10

Északon kiemelkedő termés várható, délen gyengébb a hozam – a magyar csemegekukorica-szezon idén is ígéretesen indult.

Egy vetőmag megbukott – ezt inkább ne vegye meg!

2025. augusztus 5. 08:10

11 cukkinivetőmagot vizsgált a Nébih: egy tétel megbukott, de a legtöbb jól teljesített. Mutatjuk az eredményeket és a győztest!

Katasztrófavédelem: a meleg miatt több a mezőgazdaságot érintő tűz

2022. június 28. 16:39

Idén már több mint tízezer tűz keletkezett a szabadban.

Hogyan tervezzük a vetést, ha nem bízunk az időjárásban?

2025. január 17. 15:40

Hogyan minimalizálható a termesztési kockázat, ha kiszámíthatatlan az időjárás? Két megfontolandó felvetés, ami segíti a hozambiztonságot.

Akadályozza az argentin betakarítást a viharos időjárás

2020. április 30. 10:33

Az argentin termelők a heves esőzések miatt felfüggesztették a szója és a kukorica betakarítását az ország központi térségében.

Szőlő szentek, kápolnák a Balaton régióban

2019. szeptember 14. 04:36

A Balaton környékén a szőlőtermesztés már több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az emberek a kezdetektől próbálták megjósolni az időjárást, s így keletkeztek a különböző népszokások és rigmusok, illetve védelemért fohászkodtak Istenhez és a különböző szentekhez; tiszteletükre szakrális építményeket állítva.