A fiatal kertészek aránya 2013-ban 12% volt; azaz összesen 10,5 ezer olyan gazdaság van, amelyet 40 évesnél fiatalabb gazdálkodó vezetett.
2016. február 11-én tartotta közös sajtótájékoztatóját a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az AgroStratéga. Itt mutatták be a „Fiatal gazdák a kertészeti termelésben” című kutatássorozat eredményeit, főbb megállapításait. A kutatás támogatói között szerepelt az Agrobio Kft., Axiál Kft., Syngenta Kft. és az OTP Bank.
A sajtótájékoztatót Dr. Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke nyitotta meg. Mint megtudtuk, az AGRYA több éve kiemelten foglalkozik a kertészeti ágazat helyzetével, jelentőségével. Összefogva a szakmai partnerekkel egy közös kutatást szerveztek, melynek egy része a KSH által rendszeresen végzett gazdálkodói összeírások adatelemzése volt. Itt elsősorban a kertészeti ágazat, azon belül is az ezzel speciálisan foglalkozó fiatal gazdákra vonatkozó fő számokra voltak kiváncsiak. A kutatás másik része egy online felmérés volt, ami azt célozta, hogy betekintést kapjanak, hogyan látják az ott dolgozó fiatal gazdálkodók saját helyzetüket.
A KSH részéről Dr. Laczka Éva elnökhelyettes foglalta össze a kutatás eredményeit. E szerint a kertészet élőmunkaigénye, az itt előállított termékek feldolgozottsága a mezőgazdaság más területeihez képest magasabb. Az ágazat hozzáadottérték-termelő képessége és a foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt kiemelt szerepet játszik. A kutatás vizsgálta a kertészeti termelők számának alakulását, s erre vonatkozóan a fiatal kertészek arányát, a gazdaságok munkaerő-felhasználását. A kertészeten belül is kiemelten elemezte a gyümölcstermesztésben, zöldségtermesztésben és szőlőtermesztésben bekövetkezett változásokat az elmúlt 15 év tükrében.
A kutatás második részének eredményeiről Varanka Mariann, AgroStratéga elemzője számolt be. Az online felmérés 2014. december 14. és 2015. január 19. között zajlott. Az általuk végzett kutatást két módon végezték, egy papíralapú kérdőívet az AGRYA őszi konferenciáin töltettek ki, az online változatot pedig interneten keresztül kérték be. Minkét kérdőív esetében kiszűrték a 40 év felettiek válaszait.
Az eredményekből a foglalkoztatási lehetőségekre, a motivációkra, a fejlesztésekre való nyitottságra következtettek.
Összefoglalva a kutatás főbb megállapításait:
• A kertészeti ágazatban szereplők száma jóval kisebb mértékben csökkent, mint ahogy az az összes gazdaság esetén tapasztalható. A 13 év alatt a szakosodott kertészetek száma csökkent a legkevésbé. Általánosságban nézve egyféle specializáció ment végbe, az átrendeződés eredményeként a kertészetek aránya az összes gazdaságból a 2000-ben mért 11%-ról 2013-ra 18%-ra növekedett.
• A fiatal kertészek aránya 2013-ban 12% volt; azaz összesen 10,5 ezer olyan gazdaság van, amelyet 40 évesnél fiatalabb gazdálkodó vezetett.
• A fiatal gazdálkodók átlagos üzemmérete valamelyest nagyobb, mint a teljes sokaságé.
• A fiatal kertészek foglalkoztatási potenciálja az átlagosnál jelentősen magasabb, ugyanakkor az ágazatban is jellemző a mezőgazdaságban általánosan megfigyelhető elöregedés.
• A fiatal kertészek iskolázottsága lényegesen jobb az egyéb gazdálkodókhoz, illetve a többi kertészhez képest is. Körükben volt a legmagasabb a középfokú (10%), és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (5,6%) is.
• A kertészeti ágazatba sorolt gazdaságok 2013-ban összesen 195 ezer hektár mezőgazdasági területet használtak. A kertészek által használt mezőgazdasági terület 17%-án gazdálkodtak a fiatalok.
• Az online felmérés válaszadóinak átlagéletkora 33 év volt, négyötödük férfi. Az egyéni gazdálkodók túlsúlya jellemző.
• Az elkövetkező öt évben több gazdaság átadása-átvétele várható, mint amennyi az elmúlt öt évben történt.
• Az elkövetkező öt éven belül jelenleg csak belföldi értékesítéssel foglalkozó válaszadók 38%-a tervez exportra történő értékesítést.
• Szaktanácsadó segítségét a kérdésre válaszolók közel kétharmada veszi igénybe (elsősorban növényvédelem, pályázatok, termesztéstechnológia, adminisztráció és egyéb pl. biogazdálkodás, AKG ) területen.
• Az elmúlt öt évben válaszadók által képviselt gazdaságok 73%-ánál volt beruházás. Azok, akik az elmúlt öt évben nem hajtottak végre beruházást, fő oknak a saját erő hiányát, a bizonytalan jövőképet és a külső finanszírozás hiányát jelölték meg.
• Az elkövetkező öt évben válaszadók döntő többsége (94%) tervez beruházást. Az elmúlt öt évben beruházók újabb beruházási hajlandósága nagyobb (95%-uk tervez újabbat), mint a nem beruházóké. A tervezett beruházás átlagos finanszírozása: 43% önerő, 12% hitel, 45% támogatás.
• A válaszadók nagyobbik fele (57%) nem tagja termelői csoportnak, TÉSZ-nek. A tagok által megjelölt előnyök: közös piaci fellépés, kedvezőbb inputanyag árak, kiszámítható fizetési feltételek, biztonság, jobb értékesítési lehetőségek, pályázatoknál plusz pont. Nem tagok indokai: nem volt rá szükség, nincs a közelben, működéssel kapcsolatos rossz tapasztalatok, túlzott adminisztráció, bizalom hiánya.
• A megújuló energiaforrásokat jelenleg nem hasznosító válaszadók 74%-a tervezi ilyen energiaforrások jövőbeni használatát.
• A válaszadók 82%-a tervezi újabb alkalmazottak felvételét a közeljövőben.
• A tevékenység bővítéshez és újabb munkahelyek teremtéséhez legfőbb feltételének a válaszadók többsége a kiszámítható piaci és gazdasági környezetet, a beruházási támogatások, kedvezményes hitelek elérhetőségét, a termőföldvásárlás és -bérlés könnyítését, a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatásokat és a foglalkoztatás adminisztrációjának egyszerűsítését látja.
A beszámolókat követően Dr. Feldman Zsolt helyettes-államtitkár a támogatási rendszerről beszélt, melyben fontos szerepet kaptak a fiatal gazdák, illetve a kertészet, mint fontos és munkaigényes ágazat.
2015-ben a termelői támogatásokra való jelentkezésnél 10.130 gazdálkodó sorolta magát fiatal gazda kategóriába. A 2020-ig tartó időszakra vonatkozóan ők azok, akik a területalapú támogatáson felül többlettámogatásban részesülhetnek. A közvetlen termeléshez kötött támogatások mostantól alkalmassá váltak a munkaigényes ágazatok támogatására is. A területalapú támogatáson felül többlettámogatásban részesül az, aki konkrét nagyságú (ha) ültetvényen vagy kertészetben gazdálkodik (zöldségtermelésre 67.000 Ft/ha, ipari zöldségnövényekre 57.500 Ft/ha, ültetvényekre 96.000 Ft/ha).
A pályázat keretében decemberben írják ki a kertészetet is érintő további (üvegházfejlesztés, ültetvény telepítés, fólia fejlesztés, gyógy- és fűszernövények termesztése) támogatási lehetőségeket. Ebben a pályázati rendszerben a kertészeti beruházások fejlesztésére 9,8 milliárd forintot különítettek el csak a fiatal gazdálkodók részére.
A támogatások mellett a hitelkeretet is megemelték. Emellett a hitelkörnyezet is az elmúlt időszakhoz képest most sokkal kedvezőbbé vált.
(Összeállította: Demes Gabriella – Agrofórum Online)
