Zöldség-Gyümölcs
Zöldség-Gyümölcs

GLOBUS: A nagyjából jó nem elég, csak a százszázalékos…

GLOBUS: A nagyjából jó nem elég, csak a százszázalékos…

Agrofórum Online

Volt idő, amikor az egykori Debreceni Konzervgyár 4000 főnek adott munkát, megélhetést. Utódja, amely az egykori DEKO helyén működik, 180 munkavállalót foglalkoztat. Ha azonban ezen számadatok alapján azt gondolnánk, hogy „lejtmenetben” a cég, akkor nem is tévedhetnénk nagyobbat. A jó pár tulajdonosváltást, átalakítást, névváltoztatást követően, köszöni szépen jól, sőt, remekül van, és a külföld után a hazai piacot is igyekszik meghódítani. Koller György agroipari managerrel beszélgettünk.

„Amikor 1969. május elsején átadták ezt a gyárat, akkor a legnagyobb élelmiszeripari létesítménye volt hazánknak. Nemcsak a konzervgyártás történt itt, hanem gyorsfagyasztott árugyártás is. Hústermékeket, levesport, gyümölcslevet, sűrítményeket, lekvárokat készítettek, sőt, volt egy önálló dobozgyártó részleg is.  Az üzem fénykorában 4000 fő dolgozott itt, szemben a jelenlegi állandó létszámmal, amely 180 fő, és ez egészül ki kb. 420-ra a szezon időszakában.” – idézi fel a kezdeteket Koller György, majd a létszám kapcsán közbe szúrja, hogy manapság a szakemberek felkutatásán túl a szezonális létszám biztosítása hihetetlenül nehéz, de erről, és a lehetséges megoldási módokról beszéljünk kicsit később, mondja, és folytatja a múlt felidézését: „A rendszerváltást követően a GLOBUS csoport vette meg a debreceni  üzemet,  GLOBUS-t 2006-ban megvette a  francia CECAB cégcsoport, melyet bretagne-i gazdálkodók hoztak létre még az 1960-as években. Ezt követően történt meg az az úgynevezett profiltisztítás, amelynek következtében a bajai és a békéscsabai gyártól megvált a CECAB, a debrecenit pedig megtartotta.” A CECAB neve pedig mindeközben  Groupe D’aucyra változott…

Nem mind debreceni, ami Globus

Mint azt György elmondja, az átalakítások egyik következménye az lett, hogy a Globus márkanevet is részben értékesítették. A Bestfoods Hungary Rt. és a Knorr Naehrmittel Ag. Globus márkanév alatt ételízesítőket, valamint mártásokat készít és forgalmaz (Globus ketchup, mustár, majonéz stb.). A cseh Hame a.s. pedig konzervált hústermékeket (készételek, löncs- és vagdalthúsok, szendvicskrémek és pástétomok) esetében használja a Globus védjegyet a magyar piacon. Ezzel a fogyasztók nincsenek tisztában, így a mai napig érkeznek a debreceni irodába reklamációk, jelzések a termékekkel kapcsolatosan. Hozzáteszem, ezt eddig én sem tudtam, így igen kíváncsian várom azt, hogy akkor pontosan

milyen termékek is készülnek itt?

Elsősorban borsó, kukorica és zöldbab, illetve szárazáru feldolgozása történik, kapom meg a választ. A borsó, a kukorica és a zöldbab egyaránt hazai termelőktől érkezik a gyárba. A borsó esetében – amely mind közül a leggyorsabb feldolgozást igényli – a betakarítás és feldolgozás között maximum négy óra telhet el, 80 km-es körön belülről, a kukorica pedig legfeljebb 120 km távolságról érkezik. A cég jelenleg kb. 100 termelővel áll szerződéses kapcsolatban, mintegy 5000 hektárról érkezik a nyersanyag a gyártósorokra.

„Azt kell szem előtt tartani minden gyártónak, hogy a jó minőségű nyersanyag az alfája az egész tevékenységnek. Erre pedig áldozni kell! Kapcsolatépítésben, megoldásban, minden téren. Kommunikálni kell a partnerekkel azokban az esetekben, ha nem jó a termés, ott kell lennünk a vetőmaggyártók és termelők között, empatikusnak kell lenni, hogy megoldjuk azokat a helyzeteket, amikor egyik fél a másikat okolja az esetleges eredménytelenségért. Az árakat a piac diktálja, de a megbízhatóságért mi felelünk. Ha egy gazda pl. a szerződésben foglaltakon túl termel, akkor is átvesszük a fölös nyersanyagot a legtöbb esetben. Az alapanyag szempontjából a legfontosabb a kiegyensúlyozott minőség. Mi biztosítjuk a vetőmagot, mi állítjuk össze a fajtasort is, aszerint, hogy melyik időszakban, melyik fajta képes a legmagasabb élvezeti értéket nyújtani, illetve mi a piac igénye. Zöldborsóban pl. jelenleg az aprószemű borsó a legkeresettebb. Több vetőmaggyártótól vásárolunk, nagy utat tettünk meg, ameddig ezt a fajta összeállítást elértük, de ez nem azt jelenti, hogy hátra dőlünk, hiszen folyamatosan változtatunk, kísérletezünk. Volt olyan fajta is, amit mindenki dicsért „idebent”, jó a hozama, íze, kihozatala, de az agronómus kollégák azt mondták, nem lesz jó, túl gyorsan érik le, és a nagyüzemi feldolgozás ezzel egyszerűen nem képes lépést tartani, így lemondtunk róla.”

A gyárnak ugyanis a kapacitásával összehangolva készülnek a vetéstervek is, szinte napra pontosan kalkulálva, természetesen ez utóbbi változhat az időjárás függvényében. A szélsőséges időjárási viszonyok esetén gyakran kell újra tervezni: „A szuperédes kukorica szinte teljes egészében öntözött területekről érkezik, a kései szintén, talán a korai esetében lehet megkockáztatni, hogy nem biztosítjuk a csapadékpótlást. Borsótermesztésbe pedig, manapság már a legtöbb termelő bele sem vág a szükséges öntözés biztosítása nélkül.”

 A bio-ra van igény, sőt többre is volna

A konzervgyárban biotermékeket is készítenek, amelyekhez természetesen az alapanyag is teljes egészében az: „A területek kevesebb, mint 10%-ról érkezik be a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által is ellenőrzött alapanyag, mégpedig kukorica. A répát és a zöldborsót külső partnerektől vásároljuk. Mivel a termés sokkal bizonytalanabb, és kevesebb, mint a konvencionális alapanyag esetében, ezért a termék sokkal drágább, mint hagyományos társai. A gyártás során is rendkívül szigorú szempontok alapján dolgozunk, nem csupán teljesen elkülönítjük a többi nyersanyagtól, de pl. azt is figyelembe vesszük, hogy várható-e pl. a szúnyogállomány ritkítása a városban abban az időpontban, amikor beszállítják azt, hogy még ilyen mértékben se érintkezzen vegyszerekkel. A magasabb árképzés ellenére nagyon nagy az igény az ilyen jellegű termékeinkre, legfőképpen Németország, Svájc és Ausztria a felvevő piacok.”

Jegyezzük meg, nincs tartósítószer

A szakember szerint, sokan még mindig azt hiszik, hogy a konzerválás valamifajta tartósítószer használatát jelenti. Pedig nem. A gyártási folyamat a következőképpen történik: „Megmérjük a mennyiséget, ellenőrizzük a minőséget. A fogadótartályban nyersanyag-specifikusan megtörténik az úgynevezett flotációs mosás. Ezt követi minden esetben a kőleválasztás, légszelektálás, optikai és lézeres válogatógépeken megy keresztül a termék, amelyet van, amikor méret szerint is osztályoznak. A fémdetektorra pl. azért van szükség, tudom meg, mert ha valamilyen idegen anyag, fém pl. csavar kerülne be a gyártósorról, akkor az megakadályozza annak továbbjutását.”

A gyártási folyamat kétféle lehet aszerint, hogy vákuumozott a termék, avagy sem. A hagyományos eljárás során, a dobozba kerülést követően a zöldségekre rákerül a felöntő lé, amely cukrot, sót tartalmaz ugyan, de semmi mást nem. Itt meg kell jegyezni, hogy ezek mennyisége is folyamatosan csökken, a fogyasztói elvárásoknak megfelelően. A szuperédes kukoricából készült termékek pedig pl. egyáltalán nem is tartalmaznak cukrot.  A felöntést követően lezárják a dobozokat, majd hőkezeléssel érik el a csíramentességet, mely során különböző időtartamokban egészen 120-130 C⁰-ig hevítik a terméket.

A vákuum kezeléssel tartósított termékek esetében a dobozba került nyersanyagra minimális felöntő lé kerül, amely nem lehet több mint a teljes tömeg húsz százaléka, majd a doboz a zárógépbe kerül. Itt vákuum segítségével eltávolítják az abban lévő oxigént, ami így lehetetlenné teszi a mikroorganizmusok továbbélését. György elmondja, hogy a hőkezelésnél úgy kell vigyázni a dobozokra, mint a hímes tojásra, hiszen a környezetvédelmi szempontok miatt is kevesebb anyagot használnak fel készítésükkor.

„Emellett a könnyített nyitás is lényeges a fogyasztók számára, az általunk használt dobozok úgynevezett tépőzárások, sőt még „műköröm-biztosak” is, vagyis épített körömmel sem jelent gondot a felbontásuk. A dobozokról szintén nem köztudott, hogy a belső felületükön speciális bevonattal kezeltek, így a fémben lévő elemek nem oldódnak ki és nem kerülhetnek bele az élelmiszerbe.

Száraztermékek

Az úgynevezett száraztermékek többek között a Vital termékcsalád alkotóelemei, de keverékekben is találkozhatnak velük a vásárlók.  A quinoat, a szójababot, a tönkölybúzát külföldről vásárolja a cég, mint ahogy a lencse, szemes bab is határon túlról érkezik. A belőlük készült mixek fagyasztott zöldségekkel, répával, borsóval is színesednek, ezek nagy népszerűségnek örvendenek, mondja a szakember, akinek személyes kedvence is van, mégpedig az, amely tönkölybúzából, répából, zöldborsóból, lencséből áll. A gyártás szempontjából is lényegesek a száraztermékek, hiszen meg tudják nyújtani annak időtartamát, természetesen az első és a legfontosabb a friss áru feldolgozása. Előfordulhat azonban, hogy  a kapacitást nem tölti ki a friss áru, ilyen esetekben  más vonalon el lehet kezdeni  a száraztermék feldolgozását.

Mikor azt kérdezem Györgytől, hogy mi, az, amiért ebben a rendkívül összetett folyamatban a leginkább aggódik, akkor azonnal rávágja: „Attól, hogy nem megy a gyár, az udvaron áll a nyersanyag és mi nem tudunk üzemelni. Ennél nagyobb katasztrófát nem tudok elképzelni, és éppen ezért mindent megteszünk, hogy ne így legyen. Azt az elvet tartjuk szem előtt, amit a francia „mesteremtől” tanultam, a nagyjából jó nem elég, csak a száz százalékos.”

160 millió doboz/üveg

Termékek mintegy 92%-a, azaz 147 millió doboz/üveg, külföldön kerül értékesítésre.

„Ha 2006-ban néztünk volna rá arra a térképre, amely azokat az országokat mutatja, ahová szállítunk, nem sokat láttunk volna. Ezt az eredményt azóta értük el, folyamatosan „építkezünk”, jelenleg Szlovákia és Csehország meghódítása a cél, illetve a hazai piaci lehetőségek teljes körű kiaknázása. Ugyanis, bármennyire furcsa, mindössze pár éve született meg az a döntés, hogy a Globus termékek a hazai üzletekben is markánsan jelen legyenek, mára a legtöbb üzletlánc polcain, valamint nagykereskedésekben is megtalálhatóak termékeink. Mintegy két éve tart az a kampány, amely azt mutatja be, hogy a konzervekkel kapcsolatos előítéletek nem igazak, illetve milyen előnyei vannak használatuknak, így például az azonnali felhasználhatóság, a könnyű tárolás, illetve az, hogy a felhasznált csomagolóanyagok teljességgel újrahasznosíthatóak. A piac pedig úgy tűnik, jól veszi az üzenetet, hiszen idehaza is emelkedik a fogyasztók tábora. Minden nagyon szép és jó, csak…

 A munkaerőhiány

Ami itt, az ország keleti térségében is aggasztó mértékű. „Hihetetlenül nehéz már nem csak szakképzett szakembereket találni, hanem betanított munkásokat is. A szakemberhiány orvoslására beléptünk a duális képzésbe, reményeink szerint jövőre minimum két MSc diplomával rendelkező fiatal kezdi meg nálunk a munkát. Ezzel azonban nem oldottuk meg a villanyszerelő vagy a lakatos hiányát. A szezonális munka idején 400 főre duzzad a munkavállalók száma, ezt évről évre nehezebb pótolni. Egyre messzebb kell mennünk ahhoz, hogy megfelelő munkaerőt találjunk, jelenleg Ukrajnában igyekszünk toborozni. Természetesen a külföldi munkavállalóknak szállást és ellátást kell biztosítani, de erre készen állunk. Azok a cégek, akik ezt nem tudják megtenni, véglegesen le fognak maradni. Ezenkívül, amit lehet azt gépesítünk, illetve az üzem kihasználtságát próbáljuk fokozni, vagyis a szezonokat igyekszünk megnyújtani úgy, hogy ehhez megtaláljuk a legalkalmasabb nyersanyagot.”

Cégtörténet

Globus Konzervipari Zrt.

1882: A Weiss-család megalapította a Globus elődjének tekinthető Első Magyar Konzerv- és Ércárugyárat. Kezdetben a katonai kincstár megrendelésére hús- és kávékonzerveket, a lakosság részére pedig gyümölcs- és zöldségkonzerveket gyártott. A Globus márkát zöldség- és gyümölcskonzervekre jelentették be 1924-ben. Azóta a világ több mint 50 országában regisztrált, védett márka.

1947: A társaság az államosítás első lépcsőjében került állami tulajdonba és a Nehézipari Központ irányítása alá.

1948: Budapesti Konzervipari Nemzeti Vállalat néven működött tovább.

1958: A cég ettől az évtől már Budapesti Konzervgyár néven gyártotta dobozos készételeit. Az első nagy nemzetközi elismerést is ekkor aratta, a Bakonyi borda, Csikós tokány, Székelygulyás termékeivel, melyekkel a brüsszeli Világkiállításon aranyérmet nyert.

1965: A Budapesti Konzervgyár exportjogosítványt kapott, mely révén elsősorban húskonzerveket exportálhatott az Európai Gazdasági Közösség országaiba.

1991: A vállalat nevét Globus Konzervgyárra változtatták, és “Globus, a megbízható minőség” szlogennel értékesítési kampányt indítottak, folyamatosan bővítve a cég márkaneveit és termékeinek körét.

1993. április 30.: Az állami vállalat Globus Konzervipari Részvénytársasággá alakult át, amelynek rendkívül sikeres privatizációjára, tőzsdei bevezetésére 1993 decemberében került sor. Ettől az időponttól kezdve tevékenységét már mint 100%-ban privatizált tőzsdei társaság folytatta.

1995: A Globus Konzervipari Rt. elnyerte az SGS Certification Service Ltd. ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer szerinti tanúsítványát. A társaság élelmiszerbiztonsági és minőségpolitikájának alapelve: “Célunk, hogy tevékenységünkkel, termékeink egyenletes minőségével megfeleljünk a nemzetközi előírásoknak és vevőink termékeinkkel szemben támasztott követelményeinek.”

1998: A Globus Rt. megvásárolta a Food- Farms’96 Rt.-t, amely 99,02%-os tulajdonosa volt a Deko-Food Rt.-nek, mely az Alföld egyik legjelentősebb konzerv- és hűtőipari cége.

Még ennek az évnek a végén tárgyalások kezdődtek a Bestfoods Hungary Rt.-vel és a Knorr Naehrmittel Ag.-val. Ennek eredményeképpen az 1999 januárjában aláírt szerződés értelmében a Globus márkanév alatt gyártott ételízesítők – Globus Ketchup, Mustár, Majonéz –, valamint a mártások forgalmazásának joga e két céget illette meg. A megállapodás szerint 2002. év végéig e termékeket továbbra is a Globus Rt. állította elő.

A 2006-os év májusától a Globus tevékenységét a francia CECAB csoporthoz tartozó UFM többségi tulajdona alatt folytatja, s az igazgatóság kezdeményezésére, a közgyűlés jóváhagyásával 2006. augusztus 22-től a Budapesti Értéktőzsdéről a társaság részvényei kivezetésre kerültek.

2009 júliusában a Globus eladta a Globus Védjegyet a konzervált hústermékek tekintetében a készételek, löncs-és vagdalthúsok, szendvicskrémek és pástétomok kategóriában a csehországi Hamé a.s. részére.

A cégcsoport 2010. január 1-jétől új struktúrában működik tovább. Ennek megfelelően zöldségkonzerv termékeiket a Globus Zrt. 100%-os leányvállalata, a Globus Konzervipari Zrt. gyártja és forgalmazza.

 

Zöld Kert-TÉSZ: a prémium minőség garantált

2019. november 27. 13:43

A gyorsaság nagy szerepet játszik a sikeres értékesítésben, a betakarítást követő egy héten belül a paprikának meg kell érkezni a rendeltetési helyére, a boltok polcaira.

Utolsó helyen állunk az EU-ban a napi zöldségfogyasztás tekintetében

2019. október 31. 13:16

A javasolt napi ötszöri étkezés helyett a háromszori étkezés a leggyakoribb, legtöbben az uzsonnát és a vacsorát hagyják ki, amikor kiemelt szerepet kaphatnának a zöldségek és a gyümölcsök.

Almapiaci helyzetkép - elmarad a várakozásoktól az idei almatermés

2019. október 19. 04:35

Az almával kapcsolatban jelenleg az valószínűsíthető, hogy a hazai össztermés az augusztus közepén prognosztizált 450 ezer tonnától mintegy 15-20%-kal elmarad, így alulmúlhatja a prognózisban szereplő pesszimista 400 ezer tonnás becslést is.

Közepes termés várható dióból

2019. október 17. 09:03

Míg a héjas dió importja csekély mennyiségű, addig a dióbél import évente 1000-1500 tonna között mozog, elsősorban a román és az ukrán piacról.

Kétszeresére nőtt a vöröshagyma ára, 3450 forint egy kilogramm dióbél - Zöldségpiaci jelentés

2018. november 16. 11:25

A hazai termesztésű kanadai/orange típusú sütőtök mellett a 45. héten a nagydobosi sütőtök is bekerült a felhozatalba 155 forint/kilogramm áron.

Már elindult a spárgaszezon Csongrád megyében

2019. március 27. 14:03

A zöldség a térségben sokaknak nyújt megélhetést, fogyasztásának élettani hatásai kiválóak, s bár a termés túlnyomó része exportra megy, a magyar piacon is egyre népszerűbb.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (I.)

2019. október 21. 04:36

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (II.)

2019. november 3. 04:36

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.