Nagy lehetőségek előtt áll a hazai kivitermesztés. Az ország egyes részein a klíma is kedvez az egzotikus gyümölcsnek, ráadásul kártevőktől sem kell tartani, így csupán megfelelő mennyiségű tápanyag és öntözés függvénye a bő termés - írja a Magyar Idők.
A kivitermesztés is valós alternatívát jelenthet a volt szőlőskertek, zártkerti ingatlanok újrahasznosítására, a Mura térségében a klimatikus viszonyok is kedveznek az egzotikus gyümölcsnek – közölte Cseresnyés Péter Becsehelyen, Magyarország legnagyobb, mintegy négyhektáros kiviültetvényének szüreti sajtótájékoztatóján.
A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura program miniszteri biztosa elmondta: a térség gazdasági-turisztikai fejlesztését célzó program egyik példája lehet a dél-zalai dombokon terjedő kivitermesztés.
– A becsehelyi ültetvény eredményei láttán már most lenne 10-20 hektárnyi további terület, amelyen más gazdálkodók ugyancsak kivitermesztésbe fognának, küzdünk azért, hogy támogatható telepítésű növény legyen a kivi – jegyezte meg.
Az államtitkár szerint a Mura program egyik alapvető célja, hogy megerősítse a térségben a mezőgazdaságot, jövőképet biztosítva azoknak a gazdálkodóknak, akik továbbra is a föld megműveléséből akarnak megélni.
Ma még talán különlegesnek számít a kivitermesztés, de a Nagykanizsa–Letenye–Lenti vonalon húzódó dombvidéken különleges a klíma, ezért télen nem fagynak el a növények, és megfelelőek a talajadottságok is. Ráadásul a gyümölcsnek nincsenek kártevői, ezért semmiféle vegyszeres növényvédelmet nem igényel, csupán megfelelő tápanyagot és öntözést kell biztosítani. Erre már Miklós Áron Márton, a becsehelyi családi gazdaság vezetője mutatott rá a szüreti rendezvényen. A távirati iroda tudósítása szerint jelezte, hogy az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt száz évvel ezelőtt még Új-Zélandon sem ismerték, mára viszont a szigetország lett az egyik legnagyobb termelő a világon.
– Magyarországon nem a globális felmelegedésnek köszönhetők az ideális viszonyok, akár évtizedekkel ezelőtt is lehetett volna kivit termeszteni, csak mostanáig nem fedezte fel senki az ebben rejlő lehetőségeket – tette hozzá.
A 2012-ben telepített négyhektáros gyümölcsösben idén várhatóan 13-14 tonnát szüretelnek. A laborvizsgálatok szerint a hazánkban termelt kivi édesebb és húsosabb, mint a külföldről importált gyümölcs. A dél-zalai ültetvényen számos más egzotikus gyümölcs – például datolyaszilva, füge, pekándió és vadcitrom – is megterem.
(Magyar Idők)
