A gazdák nem értik, hogy ha a hipermarketben 200 Ft egy kiló alma, akkor a felvásárlási ár miért 60 Ft.
2015 aszályos év volt, így ősszel a termelők még biztosak voltak benne, hogy – bár a mennyiség meg sem közelíti a 2014-est – , az árak lényegesen jobban alakulnak majd. Ez eleinte így is volt, de félév eltelte után sokan még mindig tele vannak készlettel. A tárolási szezonnak azonban lassan vége. A gazdák nem értik, hogy ha a hipermarketben 200 Ft egy kiló alma, akkor a felvásárlási ár miért 60 Ft, az pedig végképp rejtély, hogy egy sok száz kilométer utaztatott import gyümölcs hogy lehet olcsóbb, mint a hazai.
A 2014-es rekord almatermés után, tavaly kevesebb, 500 ezer tonna alma termett. Ezzel a mennyiséggel mindenki megbékélt, már akinek nem volt nagy a terméskiesése, mert magasabb volt az ipari és az étkezési alma induló ára.
„60-70 százalékos termésünk volt, a minőségre nincs panaszunk, a léalma ára is sokkal magasabb. A termelőink behoztak minden almát, amit tudnak értékesíteni. A hűtőházak tele lesznek” – mondta Görömbei Vilmos, a tiszaberceli Arany Parmen Kft. ügyvezetője.
Kótaj, 2009. szeptember 9.Jégverte rezisztens remo fajta almát szednek le a Zöld Bárók Kft. almáskertjében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kótajon 2009. szeptember 8-án. A cég 205 hektáron rezisztens fajtákat, 85 hektáron pedig hagyományos almafajtákat termel; az össztermés 95 százaléka ipari léalma. A 2009. június 7-i jégverés gyakorlatilag letarolta a termést; a rezisztens fajtákból a várt 2500 tonna helyett mindössze 250 tonna, a hagyományos fajtákból a várt 6000 tonna helyett alig 1000 tonna alma termett a társaság kertjeiben.MTI Fotó:
Arra viszont kevesen gondoltak, hogy az ősszel betárolt alma egy része a hűtőházakban marad, mert a külföldről behozott lengyel almával a kereskedők letörték az árakat.
150 tonna Idared almát nem tudtak eladni Görömbeiék, ami szerinte azért lehet, mert a lengyel almát olyan olcsón tudják adni, hogy a kereskedők is inkább azt szerzik be.
Az Európai Unióban az áruk szabad áramlását nem lehet megtiltani, de Görömbei Vilmos szerint, ha a hatósági ellenőrzéseket növelnék, valószínűleg fény derülne jó néhány szabálytalanságra.
15 ezer tonna alma áll a hűtőházakban
Nagy a baj, mert csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében körülbelül 15 ezer tonna eladatlan étkezési alma van a hűtőházakban, a termelők nyomott áron sem tudják értékesíteni a gyümölcsöt.
„Mi termelők már 60-70 forintért is odaadnánk az almát, amin már majdnem 40 forintos tárolási díj is felmerült. Ha nem tudjuk a szezonban eladni, kénytelenek leszünk akár ki is önteni” – mondta, hozzátéve, hogy a nagy áruházakban 250-300 forint körül van az ára, ám a termelők ide nehezen tudnak bejutni.
Az alma ügyében érintett felek kedden egyeztetnek arról, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy piacra találjon a betárolt étkezési alma.
(hirado.hu)
