Zöldség-Gyümölcs

Kína, India és Törökország a legnagyobb paradicsomtermelők

Agrofórum Online

A világ tíz legtöbb paradicsomot termelő országa között csak két EU-s tagállam van, Olaszország és Spanyolország. A legtöbb paradicsomot, 62,76 millió tonnát Kínában termelik. Magyarországon 180 930 tonna paradicsom volt a termés mennyisége 2019-ben.

Kína után a második legjelentősebb paradicsomtermelő India, ott 19 millió tonnás az éves termés. A képzeletbeli dobogóra Törökország állhatott még fel 12,84 millió tonnával – derült ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 2019-es évre vonatkozó adataiból, amelyek alapján a Maps of Countries Instagram-oldal készített infografikát.

TOP 10 paradicsomot termelő ország (tonna)

Negyedik helyre az Egyesült Államok futott be 10,86 millió tonnás eredménnyel. Az ötödik a TOP10 egyetlen afrikai országa, Egyiptom 6,75 millió tonnával. Utána a hatodik helyen egy Európai Unióba tartozó tagállam jön, Olaszország, ahol 5,25 millió tonna paradicsom termett. A globális listán Irán a hetedik 5,25 millió tonnával. majd újra egy EU-s tagállam, Spanyolország következik a rangsorban. Az Ibériai félsziget nagyobb államában 5 millió tonnás volt a paradicsomtermés. A listát Mexikó és Brazília zárja. A latin-amerikai államban 4,27 millió, a dél-amerikai országban 3,92 millió tonna volt a paradicsomtermés.

Magyarországon 180 930 tonna paradicsom volt a termés mennyisége a FAO adatbázisa szerint. Ez adat nagyjából megfelel az elmúlt csaknem három évtized középértékének. 1992 óta a 130 ezer és 300 ezer tonna közötti sávban mozog alapvetően a hazai termés. Ebből a sávból csak az 1998-as 329 ezer tonna és a 2012-es 109 ezer tonna lóg ki, bár pont a két időpont közt lassú lecsorgás figyelhető meg. De utána emelkedés volt megfigyelhető és az elmúlt öt évben kiszámíthatóan a 170 ezer és 211 ezer tonna közötti szűk sávban tartózkodik a hazai adat. 1961-től állnak rendelkezésre adatok, onnan a politikai rendszerváltásig, a 276 ezer és 549 ezer tonnás sávban mozgott a termés, meglehetősen nagy eltérésekkel, amelyek néhány év alatt, adott esetben akár egy év alatt következtek be. A csúcstermés 1987-ben 549 ezer tonna volt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mik azok a fototoxikus növények?

2025. február 5. 09:40

A fototoxikus növények olyan kémiai vegyületeket tartalmaznak, amelyek a bőrrel érintkezve és UV-sugárzásnak kitéve bőrirritációt okoznak.

Egész évben birs: három tipp a tartósításhoz

2025. január 27. 09:10

Az éretlen birsalma optimális körülmények között (0-2 °C) akár 3 hónapig is eltartható.

Kis madár, kis ürülék – kis élelmiszer-biztonsági kockázat

2025. január 26. 14:10

Igen, egy kutatás tényleg erről szól: élelmiszer-biztonsági szempontból nem mindegy, mekkora az ürülék, ami a termőterületre pottyan.

A luffatök akár hazánkban is megterem

2025. január 17. 13:10

A luffatök vagy szivacstök fiatalon ehető, kiszárítva pedig felhasználható a műanyag, ezért környezetszennyező mosogatószivacs helyettesítésére.

Milyen hernyók fúrták ki a paradicsombogyókat?

2023. augusztus 3. 04:38

Tavaly sok paradicsombogyóm tönkrement, kifúrták a hernyók. Mi okozza ezt, és hogyan tudom idén megelőzni?

Aggasztó minőségű, vegyszerszennyezett paradicsommal árasztja el Marokkó Európát

2024. szeptember 13. 16:10

432 potenciális peszticidre vizsgálták meg a marokkói Souss Massa régióban termesztett 39-féle paradicsomot, és ebből 22 mintánál (56%) pozitív eset született.

Kevesebb zöldség és gyümölcs termett

2020. augusztus 24. 08:03

2019-ben az előző évinél negyedével kevesebb, 63 ezer tonna meggy termett, 2012 óta a legkevesebb. A szőlő mennyisége tizedével mérséklődött.

Hajtatott zöldségnövények talajhőmérséklet-igénye

2021. október 20. 04:36

A meleg igényes zöldségfajok esetében (uborka, sárgadinnye, paprika, tojásgyümölcs, paradicsom) a közeg hőmérsékletének 10 °C-al való növelése - de csak bizonyos határok között (!), az úgynevezett biológiai küszöbértéktől a hőoptimumig - megkétszerezi a vízfelvételt.