Zöldség-Gyümölcs

„Klímarezisztens” babfajta

Agrofórum Online

Angol kutatók olyan babfajtát alakítottak ki, amely mintegy 40%-kal kevesebb vizet igényel fejlődéséhez, és ez megbízhatóbb élelmiszerforrássá teheti az egyre gyakoribb aszályos időszakokban.

Latin-Amerikában a bab és egyéb hüvelyes növények magas minőségű táplálékot képviselnek. Az éghajlatváltozás miatt az aszályok és hőhullámok gyakoribbá váltak, ami kihatással van a népélelmezésben rendkívül fontos szerepet játszó bab hozamaira is. A kutatási projektet a régiót illető, klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak hívták életre.

A térség élelmiszer-biztonságának támogatása érdekében a Sheffieldi Egyetem tudósai az aszállyal szemben ellenálló babfajtát hoztak létre genetikai manipuláció segítségével. A Pod Yield projekt keretein belül megvizsgálták a közönséges és a Mexikóban évezredek óta termesztett tepary bab (Phaseolus acutifolius) tulajdonságait.

Megfigyelték, hogy a tepary bab félsivatagos környezetben is képes életben maradni. Kevesebb gázcserenyílással rendelkezik, amely csökkenti a párologtatás és a vízhasznosítás mértékét. Dr. Julie Gray, társkutató szerint a modern mezőgazdaság hatalmas édesvíz-felhasználással jár: a föld készletének mintegy 70%-át mozgósítja. Mivel ez az erőforrás jelentősen csökken párhuzamosan a klímaváltozás előrehaladtával, égetően fontos új, olyan öntözéshatékony megoldások keresése, amelyek mellett biztosítható a táplálék hozzáférhetősége az egyre növekedő népesség számára – utalva ezzel a biotechnológiai megoldásokra.

Latin-Amerikában a babtermés akár 80%-a is elveszhet a szezonális aszályok egyre korábbi beállta miatt.

A becslések szerint egyedül Mexikóban új babfajtákkal az ország teljes mezőgazdasági vízfelhasználásának akár 3 százalékát is megtakaríthatják. Ez – az aszálynak ellenálló növények felhasználásának köszönhetően – évente 4,5 milliárd liter víznek felel meg.

Forrás: https://www.farminguk.com/news/uk-scientists-develop-climate-resilient-bean-crop_58118.html

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

DélKerTÉSZ: klímavédelem technológiai fejlesztésekkel

2025. április 4. 11:10

A klímaváltozás hatása már közvetlenül érezhető a magyar zöldségtermesztésben, derül ki a DélKerTÉSZ 2024-es beszámolójából.

Március 25. – Magyar gyümölcs tájfajták napja

2025. március 21. 12:00

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe alkalmából a hazai őshonos gyümölcsfajták megőrzésének fontosságárára hívják fel a figyelmet.

Kilónként 72 forint a sárgarépa termelői ára Hollandiában

2025. február 28. 11:10

A domináns termelői árszint 17-18 eurócent körül van, és ez a szint az elmúlt hetekben meglehetősen stabil maradt.

Már Szarvason is elérhető a MATE „Gyümölcsfák metszése” képzése

2025. február 19. 14:40

A szintén meghirdetett Gyümölcsfák oltása egynapos képzésen megismerhetik az eredményes oltás eszközeit és azok helyes használatát.

Teendők tartósan vízhiányos időszak esetén

2018. augusztus 27. 07:03

Augusztus 15-túl hivatalosan is tartósan vízhiányos időszak van. Bővebb összefoglaló az ezen időszak alatt fennálló nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségekről.

Évente egy „Balatont" kiengedünk az országból, pedig meg is tarthatnánk a vizet

2024. szeptember 7. 14:10

A magyarországi talajvízszint átlagban 2 centiméterrel került lejjebb 1986 és 2010 között, de az Alföldön ez a 10 centimétert is elérte.

Aszály és őszi sereghernyó: zimbabwei farmerek harca

2025. március 30. 16:10

Sok zimbabwei gazda segélyekből élt tavaly. Idén az újra elvetett kukorica az aszály miatt kiszáradt. Januárban ismét vetettek, de ekkor a sereghernyó okozott súlyos károkat.

Rejtélyes tünetek a kalászos növények levelein

2019. április 11. 14:34

Már az őszi gabonák vetésekor is csapadékhiány volt a földeken, a vetés se ideális talajállapotban történt, és ez hatással volt a növények kelésére, kezdeti fejlődésére. A téli csapadék mennyisége nem pótolta a talajból hiányzó vízkészletet. Az őszi-téli időszak szokásos nitrogénmennyiségének 50-60 %-át vették csak fel az első fejtrágya előtti időszakban a növények.