Már kapható a magyar sárgadinnye az áruházakban, piacokon; néhány hét múlva pedig nagyobb mennyiségben, a szabadföldi is elérhető lesz. A legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun megyében található, az időjárási anomáliák miatt pedig egyre többen térnek át a biztonságot jelentő, fóliasátras termelésre – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.
Itthon a sárgadinnyét – a vetőmag-eladási és a termésbecslési adatok alapján – mintegy 525 hektáron termesztenek idén, a termőterület közel 5 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest. A szakemberek 2020-ra 16-18 ezer tonna körüli termésmennyiséggel számolnak, de ezt az időjárás még jelentősen befolyásolhatja. A hazai sárgadinnye-szezon várhatóan szeptember végéig eltart majd.
A sárgadinnye-termőterületek nagyjából harmada Bács-Kiskun megyében, további harmadrésze Békés és Csongrád-Csanád megyében található. Jelentős területek vannak még Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, a többi területen szórványosan, jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével.
Magyarországon általában két sárgadinnyefajta termesztésére specializálódtak a termelők. Az egyik a kantalup fajtakör, melyek erőteljes fejlődésűek, nagy fokú ellenállósággal, sok esetben pultontarthatósággal, jó szállíthatósággal, megújuló képességgel és termőképességgel rendelkeznek. A kantalup dinnyék enyhén gerezdelt héjúak, általában jellegzetes narancssárga hússzínűek, és az összes hazai termelés mintegy 80 %-át adják. A másik jellegzetes fajta idehaza a gália típusú dinnyék csoportja, mely gömbölyű termésű, hálómintázatú, recézett termésfelületű, egyben a legrövidebb tenyészidejű fajtacsoport. A fogyasztók körében a zöld hússzín és az intenzív édes íz okán a legtöbben cukordinnyeként ismerik, ez adja a hazai termelésünk fennmaradó 20 %-át. A magyar sárgadinnye-termelés közel 95 %-a belföldi piacra kerül, a sárgadinnye exportja a termék sajátosságai okán egyelőre csak nagyon kis mennyiségben indult meg.
