Holland kutatók a Wageningen Egyetem "Fruit of Knowledge" projektjében paradicsomot hoztak létre növény nélkül.
Ahogyan a mesterséges hús Petri-csészében jön létre, úgy holland kutatók azt is vizsgálják, hogyan hozható létre növényi termék, pl. paradicsom anélkül, hogy a teljes paradicsomnövényt fel kellene nevelni. A kutatás vezetői, Lucas van der Zee és Niels Peeters a Trends in Biotechnology folyóiratban számoltak be munkájukról.
Hogyan fejlődött Petri-csészében a paradicsomtermés?
A folyamat lényege, hogy a kutatók virágszárból vett sejtek felhasználásával virágot fejlesztenek, majd azt termésérlelésre késztetik. A munka folyamatát négy lépésben írták le:
- Hajtásmerisztémák kinyerése – a növények hajtáscsúcsán található sejtcsoport, amely növényi hormonok hatására bármely növény rész (pl. levél, szár, virág) kialakítására képesek.
- Merisztémák virággá alakulásának és virágzásának elősegítése.
- Gyümölcs kialakulása a termőből beporzással vagy növényi hormonokkal.
- Fiatal gyümölcs táplálása, növesztése.

A módszer nem teljesen új, már 1940-ben kutatók megfigyelték, hogy levágott virágokból, megfelelő körülmények között termés fejlődött. 1953-ban különböző növények beporzott virágait vágták le növényekről. Amikor ezeket egy ásványi anyagokat és cukrot tartalmazó oldatba tették, a virágokból kicsi gyümölcsök fejlődtek. Később felfedezték, hogy a levágott paradicsomgyümölcsök és kukoricamagok hasonló méretűre nőttek, mint a növényen, ha az anyanövény szövetének egy része rajtuk maradt.
Az 1980-as években a kutatók bebizonyították, hogy a virágbimbók és gyümölcsök kialakulása a növényi szövetek stimulálásával történik.
Lehetőségek és korlátok
A módszer előnye, hogy helyet és több erőforrást lehet vele megtakarítani. A vertikális növénytermesztéshez hasonlóan a termesztett gyümölcsök egész évben és a fogyasztók közelében lennének termelhetők. Ez csökkenti a szállításból származó környezeti terhelést is. Ráadásul a zárt termelési rendszer csökkentené a víz- és tápanyagveszteséget, valamint a vízfogyasztást és az eutrofizációt.
A projekt hátránya a nagy cukorigény. A szükséges cukor környezeti hatása önmagában körülbelül ugyanolyan nagyságrendű lenne, mint a jelenlegi szabadföldi paradicsom- vagy kukoricatermesztés teljes környezeti hatása.
Kérdéses, hogy ezzel a módszerrel milyen volumenben lehetne zöldséget, gyümölcsöt termeszteni, mindenesetre jelenleg a hagyományos, szántóföldön, ill. üvegházban, növényen termő paradicsommal találkozhatunk a boltok polcain.
Képek: Pixabay.