Magyarországon is egyre kevésbé gazdaságosan megtermelhető és egyre csökkenő termőterületen vetett termény a burgonya. Kutatók éppen ezért keresik a módját, hogyan fokozhatnák az ellenálló képességét és egyben javíthatnák a minőségét.
Az emberiség sok kihívással néz szembe a fenntartható mezőgazdasági termelésben is: mind nehezebbé válik a jó minőségű, egészséges élelmiszer előállítása. A McGill Egyetemen dolgozó Martina Strömvik és csapata létrehozta a burgonya szuper pángenomját (egy fajban és a genetikai értelemben rokon fajokban megtalálható gének teljes választéka, tehát feltételezhetően felöleli az összes olyan tulajdonságot, ami az adott fajban előfordulhat). Ennek segítségével szeretnék a következő „szuperkrumplit” előállítani.
A burgonya szuper pángenomjának létrehozásához 60 faj – a burgonya és hozzá nagyon közel álló fajok – genetikai térképét készítették el, együttműködve kanadai, egyesült államokbeli és perui kutatókkal. Ehhez adták hozzá maga a burgonya különféle fajtáinak a genomját.
Mivel a burgonya a világ élelmiszer-ellátásában rendkívül fontos szerepet játszik, ennek a rendkívül széles spektrumú genetikai információnak a segítségével szeretnének olyan burgonyafajtákat nemesíteni, amelyek ellenállnak a különféle betegségeknek, valamint kevésbé érzékenyek a környezet stresszhatásokra, mint a fagy vagy a túl nedves körülmények.
Hazánkban például 2023-ban az átlagosnál több csapadék és a rendszeresen tapasztalható szélsőséges meleg ideális körülményeket teremtett a két legismertebb gombakórokozóknak: a burgonyavésznek (Phytophtora infestants) és az alternáriának (Alternaria solani). Bár a két betegség nagymértékben különbözik, közös jellemzőjük, hogy nagyon gyorsan elpusztítják a megfertőzött növényeket, óriási gazdasági kárt okozva, a védekezés pedig meglehetősen költséges. A genetikailag rezisztens krumplival ez a probléma is egy csapásra megoldódna.
(Fotó: Jai79/Pixabay)
