Bár az élelmiszerboltok polcain rendre megjelenik a madársaláta, kevesen nyúlnak utána.
Hogy miért? Mert a fejes salátát, a jégsalátát és a római salátát ismerik – a madársalátáról pedig azt sem tudják biztosan, mihez kezdjenek vele. Vajon mire lehet használni? Mivel jobb, mint a hagyományos saláták? És egyáltalán, miért így hívják?
A madársaláta vagy más néven salátagalambbegy (Valerianella locusta) egy olyan salátanövény, amelynek gyógyászati tulajdonságait, egészségügyi előnyeit és terápiás értékét régóta ismerik. Szerencsére ez a salátafajta ma már a téli hónapokban is hozzáférhető és fogyasztható, így immunrendszerünk a hideg hónapokban is kaphat egy kis segítséget – ráadásul organikus módon.
A madársaláta története
A madársaláta a reneszánsz idején, a XVI. század környékén terjedt el Európában, azonban már az ókori egyiptomiak is ismerték. Már 500 évvel Krisztus előtt is ábrázolták egyiptomi sírkamrákban, mint életerőt adó, tápláló növényt.
Miért olyan egészséges?
- A madársaláta stresszoldó hatású, amely hozzájárul a kiegyensúlyozott idegrendszer működéséhez és ahhoz, hogy mentálisan jól érezzük magunkat.
- B9-vitamin-tartalmánál fogva a központi idegrendszeren át hatva elősegíti a pihentető alvást. Kevesen tudják, de a B9-vitamin hiánya vérszegénységet, emésztési zavarokat és hangulatingadozást okozhat.
- A C-vitamin antioxidáns tulajdonságai révén gátolja a sejtek idő előtti öregedését, valamint a rákos megbetegedések megjelenését. Emellett hozzájárul az immunrendszer működésének megerősítéséhez, védve a szervezetet a szabad gyökök okozta ártalmaktól.
- A madársaláta béta-karotint is tartalmaz, egy másik antioxidánst, amely az A-vitamin előanyaga. Ez az anyag védi a bőrt, a szemet, és megakadályozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
- A madársalátának igen alacsony a kalóriatartalma, 100 grammja mindössze 20 kalóriát tartalmaz, így az organikus, alacsony kalóriatartalmú diéták ideális alapanyaga.
- Gyorsan telít, és lényegében semmi koleszterint, valamint nagyon kevés szénhidrátot tartalmaz.
- A madársaláta emellett nagy mennyiségben tartalmaz rostot, amely elősegíti az emésztést és hatékonyan szabályozza a belek működését.
- A madársaláta gazdag omega-3 forrás is. Ezek a zsírsavak megelőzik a szív- és érrendszeri betegségeket, csökkentik a rossz koleszterint és megakadályozzák a vérrögképződést. Emellett segítenek megelőzni az autoimmun és gyulladásos betegségeket.
- A madársaláta további létfontosságú tápanyagokat is biztosít a szervezet számára: vasat, amely segít megkötni az oxigént és szállítani a véráramon keresztül, kalciumot a csontok és a fogak egészségi állapotának megőrzéséhez, káliumot és nátriumot az izom-összehúzódáshoz, valamint a test elektrolitegyensúlyának fenntartásához.
Hogyan készítsük el?
Előételként vagy sajttal kombinálva a madársaláta egy kis színt adhat az étkezéseinkhez, és szépen mutat a tányérokon, a szendvicseken, de a húsos és a köretes tálakon is.
Ha változatos ízekre vágyunk, hozzáadhatunk egy kis pekándiót, kesudiót, avokádót, olajos magvakat, vagy akár gránátalmát és epret is. Serpenyőben vajjal is le lehet pirítani, de a benne lévő hasznos anyagok megőrzése érdekében inkább a nyers fogyasztást javasoljuk.
Receptek
Madársaláta kecskesajttal
A madársaláta pirítósra olvasztott kecskesajttal mennyei (és látványnak sem utolsó), különösen, ha egy kis rukkolát is adunk hozzá.
Madársaláta krémleves
Egy serpenyőben egy teáskanál vajjal pirítsunk meg 100 g madársalátát és egy felkockázott burgonyát. Adjunk hozzá fűszereket (sót, borsot, esetleg egy kis kurkumát). Öntsünk hozzá 1 liter vizet, főzzük kb. 20 percig, majd turmixoljuk össze, és adjunk hozzá egy evőkanál tejszínt.
Tárolási tipp
A madársaláta nagyon hamar összefonnyad, így becsomagolva is csak 3 napig tárolható a hűtőben.