Az április nagyon izgalmas hónap a kerti szezon szempontjából: nemcsak a zöldségek és gyümölcsök, de már a fűszerek között is találunk szezonális fajtákat. Lássuk, milyen idényszerű finomságok kerülhetnek az asztalra ebben a hónapban!
Azontúl, hogy minden hónapnak összeállítunk egy táblázatot, abban a szezonális fajokkal és fajtákkal, még közelebbről megismerkedünk két-hármójukkal bővebben is, hátha a következő szezonban vetni vagy palántázni is lesz kedvünk őket.
Januárban közelebbről megismerkedtünk a naspolyával, februárban a kökénnyel, márciusban pedig a rukkolával, a spárgával és a kivivel. Áprilisi vendégeink a metélőhagyma, a lestyán és a bordás kel.
| Zöldségek | Gyümölcsök | Fűszerek |
| Bordás kel (pak choi), kínai kel, karalábé, zeller, endíviasaláta, fejes saláta, madársaláta, rukkola, vörös cikória (radiccio), spenót, sóska, snidling (metélőhagyma), újhagyma, fokhagyma, vöröshagyma, hónapos retek, petrezselyem, sárgarépa, burgonya, bab, zöldborsó | Alma, körte, dió | Lestyán, bazsalikom |
A zöldségek közül a bordás kellel és a metélőhagymával ismerkedünk meg.
A metélőhagyma Bálint gazda szerint az egyik első növény, ami a veteményesbe szokott kerülni. Snidlingként vagy pázsithagymaként is találkozunk vele. Problémamentesen termelhető a kertünkben, hiszen árnyék- és hidegtűrő, de sok vizet igényel vetés után és tavasszal, az intenzív növekedési időszakban. A tápanyagokkal jól ellátott talajokat bőségesen meghálálja.
Ez az évelő, hagymás növény a liliomfélék családjába tartozik, és a vöröshagymához hasonló, föld alatt növő hagymáiról nő minden évben ki. Egyenes, felálló, hengeres hagymaleveleit fogyasztjuk, amelyek csoportosan kelnek ki, és tavasztól őszig nőnek. Számos fajtája ismert, nálunk egy finomabb levelű, 20-30 cm magasra növő fajta terjedt el. Június elején hozza lilás színű, méhcsalogató gömbvirágzatát.
Amikor ollóval “szüretelünk”, akkor minél mélyebben vágjuk le. Díszítésre és ízesítésre egyaránt használhatjuk, íze hasonló a vörös- és fokhagymáéhoz is. Apróra vágva, nyersen szokták fogyasztani. Nem szabad főzni, mert az íze és a zamata is elillan. Keverhetjük mártásokba, krémsajtokba, túróba, hal- és tojásételekbe, de még levesbe is.
A Kínában és a Japánban elterjedt bordás kel (vagy pak choi, bok choi) termesztése is megoldható a kertünkben, és érdemes minél többet fogyasztanunk is belőle. Leves, főzelék, köret, szárítmány és savanyúság is készíthető ebből a zöldségféléből, de párolt zöldségkeverékbe is beilleszthető. A mángoldhoz hasonlóan erős, lédús levélnyelét és levelét fogyasztjuk.
Fény- és vízigényes növény, a kora őszi fagyokat még elviseli, de a téli időjárást nem bírja ki. Márciusban vethetjük, ezt követően nagyon gyorsan kicsírázik. Évközben folyamatosan lehet szedni az 50-60 cm-es növényeket.
Rendhagyóan ebben a hónapban már a fűszernövények is szerepelnek, és közülük a lestyánt beszéljük ki kicsit bővebben.
Az Európa-szerte elterjedt lestyánt ősidők óta termesztik fűszernövényként, ugyanis mind a gyökere, levele és magja egyaránt felhasználható fűszerezés céljával. A gyógyászatban is régóta alkalmazzák vizelethajtó hatásának köszönhetően.
A bordás kelhez hasonlóan fény- és vízigényes, valamint fagyérzékeny. Alacsonyabb hőmérsékleten (4-5 oC-on) csírázik, ehhez késő ősszel kell elvetnünk a magokat szépen előkészített ágyásban. Melegebb fekvésű helyen termesztve magasabb illóolaj-tartalma lesz. Palántáról szaporítható. Leveleit nyár elején és ősszel szedhetjük, lehetőleg szakaszosan takarítsuk be, ne egyszerre!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
