A házisertés (Sus scrofa forma domestica) rendszertanilag a valódi sertésfajba, a Suinea családba tartozik. Őse a vaddisznó, háziasítása 9000 éve kezdődött Dél-Nyugat Ázsiában. A disznó mindenevő, tehát növényeket és állatokat egyaránt fogyaszt. A „kan” a hím, a „koca” (emse, göbe) a nőivarú sertés. A fiatal egyed a „malac”, kb. 4 hónapos kortól pedig „süldő”. „Hízósertés” a hizlalás alatt levő, „hízott sertés” a vágásra érett állat. A hagyományos külterjes tartásmód ma már gyakorlatilag megszűnt hazánkban. A sertésállományok nagyrészt zárt istállókban élnek, intenzíven tenyésztik őket üzemi körülmények között, ahol többnyire speciális takarmánykeverékekkel etetik az állatokat. Leggyakrabban húsáért és bőréért tenyésztik, de a szőrét is felhasználják ecset készítésére. A sertések ivarzását búgásnak hívják. A sertés ivarérettsége 6 hónapos kor körül kezdődik. Tenyészérettnek a 9 hónaposnál idősebb süldő nevezhető. Az ivarzási ciklusa 21 nap, a vemhesség 115 nap. Az ellés során a sertés 6-10 malacot ellik. Világszerte számos fajtáját tenyésztik. Nevezetes, ősi jellegű magyar disznófajták a Szalontai, a Bakonyi, a Lengyel (vagy Hegyi-) disznó, a Tüskés szőrű erdélyi sertés és a Mangalica. A sertéshús-termelésünk zömét ma már intenzív tenyésztésű hússertések adják, például a Magyar fehér hússertés. Átlagos vágósúlya üzemi körülmények között 105-130 kg, amit akár 6 hónap alatt is elérhet. Magyarországon 2017-ben év végén 2 870 000 darab volt a sertésállomány, az éves vágóállat-termelés pedig 571 161 tonna (KSH). Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztásunk 27-29 kg/fő/év körül alakult az utóbbi években. Tartástechnológiájáról, tenyésztéséről, takarmányozásáról, állategészségügyi problémáiról, a kapcsolódó pályázati lehetőségekről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportálon.
2019. január 29.
A fertőző gócok csaknem felét a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyében tartják számon, ahol a vaddisznók és a szabadon kóborló háztáji sertések akadálytalan érintkezése miatt terjedt el a kór.
2019. január 15.
Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.
2018. december 13.
A tüntetőkkel közvetlenül tárgyaló mezőgazdasági miniszter elmondta: házi sertéseknél legutóbb szeptember közepén találtak ASF-vírust Lengyelországban.
2018. december 6.
A sertés állatjóléti támogatások folyósítására a 2019. évi költségvetésben több mint 10 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre, amely meghaladja a korábbi évek keretét.
2018. december 4.
A telepen nevelt sertések jelöletlenek voltak, eredetük és állategészségügyi állapotuk egyaránt ismeretlen.
2018. december 2.
Mivel a 10 kilométeres megfigyelési körzet érinti Hajdú-Bihar megye egyes területeit, ezért a magyar hatóság Nagykereki és Kismarja települések külterületének korlátozó intézkedéseket rendelt el.
2018. november 28.
A hazai vágóhidakon az idei első három negyedévben 11 százalékkal több szarvasmarhát és 10 százalékkal több baromfifélét vágtak le, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban.
2018. november 26.
Közel kétszázmilliárd forintot ítélt oda eddig az állattartóknak a Vidékfejlesztési Program forrásaiból az Agrárminisztérium.
2018. november 15.
Az intézkedések további módosítására, „finomhangolására” van szükség a mielőbbi észlelések, a fogékony állományok egyedszámának csökkentése, valamint a minél nagyobb számú laboratóriumi vizsgálatok biztosítása érdekében.