Címke: Zöldség

A zöldségfélék általában a talaj szerkezetével szemben magasabb igényeket támasztanak, mint a szántóföldi növények. Ideálisnak tekinthetők a középkötött, mélyrétegű, jó szerkezetű és vízgazdálkodású, morzsalékos, humuszban és könnyen felvehető tápanyagokban gazdag talajok.

Hihetetlennek tűnhet, de még az idei szeszélyes, nyárias-ködös november is tartogat számunkra idényzöldségeket és -gyümölcsöket. Persze a “kerti asztal” messze nem olyan gazdag, mint szeptember-októberben, de azért még mindig szép számmal választhatunk a szezonális zöldségek közül.

Egy jelentés szerint az elmúlt három évben a zöldség- és gyümölcstermelés költségei masszívan megemelkedtek és a globális kínálat mintegy 60 százalékát veszteségessé tette.

Közeledik a primőrök termesztésének ideje, a téli zöldséghajtatási szezon. Folytatva a korábban, légnedvességgel kapcsolatban megkezdett írásunkat, számba vesszük gyakorlati oldaláról az egyes zöldségnövények páraigényét és a páraszabályozás lehetőségeit, továbbá ismertetjük a rossz páraszabályozásból adódó fejlődési rendellenességeket és betegségeket.

Zöldségtermesztők – úgy a szabadföldön gazdálkodók, mint a hajtató kertészek – a klimatikus környezeti tényezők említése kapcsán többnyire a fényviszonyokra és a hőmérsékletre gondolnak, a páratartalomnak nem tulajdonítanak kellő jelentőséget. Pedig a fóliák alatt a kritikusan magas, szabadföldi gazdálkodás esetén a károsan alacsony légnedvesség jelentős mértékben közrejátszik a termesztés eredményességében.

Bár egyre hűvösebbre és csapadékosabbra fordult az ősz idén, továbbra is örvendhetünk a kert kincseinek az októberben szezonális zöldségek és gyümölcsök sokaságával. Lássuk, mit tudnak a hónap sztárjai, a fekete berkenye és a csicsóka!

A közelmúltban szembesült egyik olvasóm vele: a Manó bizony ilyen kicsi marad. Érdemes a paradicsomfajtákkal tisztába lenni még az ültetés előtt.