Címke: Zöldség

A hollandiai Nunhem adott otthont a BASF 2019. október 9. és 10. között megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatójának, amelyen a multinacionális vállalat főbb stratégiai irányvonalait mutatták be.

Elsősorban borsó, kukorica és zöldbab, illetve szárazáru feldolgozása történik a GLOBUS-nál. A borsó, a kukorica és a zöldbab egyaránt hazai termelőktől érkezik a gyárba.

A hollandiai Wageningen Egyetem kutatói tíz különböző földi növényt ültettek háromféle talajba. Az egyik tipikus, kerti talaj volt, a másik a hold, a harmadik pedig a marsi talajt utánozta.

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.

A javasolt napi ötszöri étkezés helyett a háromszori étkezés a leggyakoribb, legtöbben az uzsonnát és a vacsorát hagyják ki, amikor kiemelt szerepet kaphatnának a zöldségek és a gyümölcsök.

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

A növénytermesztésben gyakran tapasztalható sekély talajművelés - aminek egyes években következménye a súlyos belvízhelyzet is - a zöldségfélék közül leginkább a gyökérzöldségeket sújtja.

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.

Szeptember az a hónap, amikor a zöldségeskertekből a legtöbb zöldségnövény betárolásra kerül, a gyümölcsösben pedig a nyári metszési munkálatok lezárásáról szól ez az időszak.