A dió növényvédelme: a nyugati dióburok-fúrólegyek már a ragacslapon
A szőlő és a gyümölcsültetvények kertészei rá vannak kényszerítve arra, hogy a szabványoknak mindenben megfelelő, első osztályú gyümölcsöket állítsanak elő. A mérethibás vagy akár csak néhány apró varas foltot tartalmazó alma már csak léalmaként értékesíthető, gyakran olyan alacsony áron, hogy abból a termelés költségeit sem lehet fedezni. Ezért a profi nagyüzemekben a növényorvosoknak biztosra kell menniük. Vajon a télvégi lemosást követően hol tartanak a kezelésekkel a növényorvos kollégák? Június első hetéig, szilvában, őszibarackban, kajsziban és meggyben, cseresznyében 5-6 alkalommal permeteztek. Körtében és szőlőben a megkérdezettek a 4. fordulót fejezték be, birsben és almában pedig 7-8 alkalommal permeteztek eddig. (A szüretig még vajon hányszor indítják be a permetezőgépeket? ) Tanácsok Zsigó György növényorvos tollából.
Szerlehetőségek a kiskertben
A számok csupán tájékoztatás jellegűek: valószínűleg a házikertekben ilyen intenzív növényvédelmet nem kell folytatnia a ,,növényorvosoknak”. A szűköseb, III. kategóriás szerválaszték miatt sem célozható meg az ültetvényekben elvárt minőség és termésmennyiség! Viszont a pontosabb és gyakoribb zöldmunkákkal, a nagyobb körültekintést igénylő biokészítmények és egyszerű anyagok használatával, szép eredményeket érhetünk el.
A sok esőtől repedhetnek a gyümölcsök, zöldségek
A cseresznyelégy elleni permetezéssel egy menetben érdemes a Fitokondi illóolaj tartalmú növénykondicionálót vagy az „olajok” közül pl. a Vektafid A-t, a Vegarep EC-t vagy a Meliust is kijuttatni. Ezeknek „nincs várakozási idejük” (nk jelűek), rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak. A többi gyümölcsnél is használhatóak. Szőlőben a Prosilicon is engedélyezett a repedés és a napégés megelőzésére. Zöldségféléken elkerülhető a hirtelen vízfelvétel miatti repedés, ha folyamatosan öntözzük az ágyásokat.
A sárgalapokra már felragadtak a nyugati dióburok-fúrólegyek
A sárgalapokra már felragadtak a nyugati dióburok-fúrólegyek első példányai. A Mospilan 20 SG és a Combi-protec csalogatóanyag együttes használatáról már többször is írtam. Most mellékelem azt a cikket, amiben megtalálják a technológiát. A leírás szerint a lombkorona felső felét kell megcélozni a permetezéssel. Az eddigi tapasztalatok alapján akkor is hatásos a permetezés ha nem tudják teljesen lefedni a fát a csúcsáig. A cseresznyelegyek ellen is engedélyezték, a kései érésű fajtákon talán még az idén is használható.
A Karate Zeonnal vagy a Laser Duploval is permetezhetjük a diót, de az egész fát le kell fedni a permetlével.
Kertbarátok elmondták, hogy a nyüvek talajba furakodása idején illetve a repülő imágók kibújásakor elvégzett gyakori talajforgatással is gyéríthetjük a legyeket, mert a puhatestű lárvák és a törékeny szárnyas imágók könnyen megsérülnek. A bábbá alakult legyek már kibírják ezt a forgatást. A „dió legye” hónapokon keresztül rajzik illetve ugyanilyen hosszan potyognak le a nyüvei. Egész nyáron kapálgatni, gereblyézni, rotálni kell a diófák alját ellentétben a cseresznyével, ahol a termésszíneződéstől a szüret végéig kell hajlongani a fák alatt.
A szőlőben lisztharmat, a szürkepenész és peronoszpóra
A szőlőben a lisztharmat és a szürkepenész mellett a peronoszpóra miatt is kongatják a vészharangot. Annál az időjárásnál ahol szóba kerül a peronoszpóra, mindig gondolni kell a fitoftórára is. Közeli rokonok, és a fertőzés gyorsaságában, a tünetek kifejlődésében még le is körözi a peronoszpórát. A magyar neve is erre a gyors terjedésére utal, paradicsomvész illetve burgonyavész. Két neve is van, mert ugyanaz a gombafaj /Phytophthora infestans/ száríthatja le vészes gyorsasággal – akár 2 nap alatt is – a paradicsom és a krumpli leveleit is. Ahogyan a szőlőnél, ezeknél a növényeknél is a megelőzésen van a hangsúly.
A kontakt réztartalmú gombaölők mellett pl. a Proplant a krumplira, a Tazer 250 SC és az Amistar a paradicsomra, a Polyram DF pedig mindkét növényre engedélyezett. Több permetezést is „megspórolhatnak” ha ellenálló fajtát választanak, szellős állományt alakítanak ki és nem öntözik felülről a növényeket. A hagymakivonatot, a mezei zsurlóból készült főzetet és a csalánkivonatot is ajánlják a fitoftóra ellen. Az engedélyeiket megtalálják pl. a NÉBIH honlapján.
A szőlőben lisztharmat, a szürkepenész és peronoszpóra
A nedves leveleken, terméseken továbbra is terjednek a kórokozó gombák. Az almatermésűeken a lisztharmat és a varasodás, a cseresznyén és a meggyen a monília, a dión a gnomónia gomba és a baktérium, a szőlőn a lisztharmat, a peronoszpóra és néhol a szürkepenész is védekezést kívánna. Az összes csonthéjason figyelni kell a levélbetegségekre, sőt néhol az őszibarackon, a hűvösebb napok hatására újra megjelent a tafrina is.
