A szárazság nem kedvez a betegségek terjedésének – károsítanak a vetésfehérítő bogarak és a gabonapoloskák
Unalomig lehet ismételni, de változatlanul nagy az aszály. Súlyossága most már tonnákban mérhető a kalászos gabonák és az őszi káposztarepce esetében. A várható terméskiesés nagyságát az sem enyhítené, ha napokon belül jelentős csapadék hullana. A tavaszi kapás növények esetében az elhúzódó és hiányos kelés, valamint a preemergens gyomirtások hatástalansága már most is valós problémaként vetődik fel.
A tartós szárazság miatt a szántóföldi növények gombabetegségei alig jelentkeznek, hiszen életfeltételeik nem segítik ezt elő. Repcében a lombozat kis tömege nem kedvez a leveleken és a száron fellépő fómás, alternáriás, botrítiszes megbetegedéseknek, valamint a szártöveken jelentkező szklerotíniának. A repce becőormányos egyre nagyobb tömegben található a virágzó növényeken, de a becők fejletlensége miatt még alig kezdte el a tojások rakását a kártevő. A levéltetvek szívogatása miatt néhány százalékban megfigyelhető torzult virágzati szár, de külön emiatt indokolatlan a védekezés a kártevő ellen. A száraz idő miatt egyelőre a repce becőszúnyog nem jelentkezik tömegesen, várja rajzásával a nedvesebb időjárási periódust.
Repce levéltetű kártétele
Kalászos gabonáknál is hasonló a növény egészségügyi helyzet. A gabonalisztharmaton kívül más gombabetegséggel alig lehet találkozni. A lisztharmat terjed ugyan, de terjedési sebessége igencsak vontatott. A levélfoltosság betegségek korábbi mérsékelt fertőzési üteme gyakorlatilag megállt, rozsdabetegséggel szinte alig találkozni. Ez a tendencia gyökeresen csak akkor lesz képes megváltozni, ha a nedvességi viszonyokban jelentős változás fog beállni. Az időjárás tartós felmelegedése miatt a sárgarozsda ebben a termelési periódusban már aligha lesz képes gazdasági károkat okozni, viszont a vörösrozsda miatt még szükség lehet fungicides beavatkozásra.
Vetésfehérítő bogár kártétele búzában
Kártevők közül a vetésfehérítő bogarak és lárváik mellett már feltűntek a vetésekben a gabonapoloskák. Létszámuk egyelőre alacsony, de folyamatos a kártevők betelepedése. Létszámukat majd a későbbiekben, kalászolás idején lesz érdemes fűhálózással ellenőrizni, mert szívogatásukkal akkor okoz szemmel is jól látható károkat. A kalász kifehéredés, részleges elhalás és a szemek szívogatása jelzi, ha nagyobb tömegben károsítanak a gabona vetésekben. Most inkább a vetésfehérítő bogarak és lárváik foltszerűen jelentkező kártételét érdemes figyelni, ha terjedő, kifehéredett foltokat látunk a táblában, szinte biztos, hogy ezek a kártevők okozták a tüneteket. 20 százalékos levélkártétel felett feltétlenül érdemes védekezni, mert a rágás elsősorban a felső levélemeleteket és a zászlós levelet érinti, ami a kalász és a szemek táplálásáért felelős.
