Április első hetére visszatért a télies, hideg és szeles időjárás. A nappali hőmérséklet csak ritkán érte el a 10 C0-ot, éjszakánként pedig többször is fagyott. Eső csak kevés esett, pedig már márciusban is az sokévi átlag alatt hullott a csapadék. A fagyos éjszakák nem kedveznek a gyümölcstermő növényeknek, ugyanis többségük virágzik vagy virágzás előtt áll, néhány betegség számára pedig kifejezetten kedvező a hideg, kissé csapadékos idő.
Ezen betegségek közül külön ki kell emelni az őszibarack tafrinás levélfodrosodását és a szilva bábaszilvásodását. Mindkettő további fertőzésveszélyével tartósan számolni kell, mert késik a komolyabb felmelegedés, ez pedig a betegségek ismételt kiújulásával veszélyeztet. A fákon már apró levelek vannak, így szerves-kontakt és felszívódó készítményekkel védekezzenek, mert csak ezek gátolhatják a kórokozók terjedését. Különösen figyeljenek a levélfodrosodásra fogékony nektarin, és sárgahúsú fajtákra.
Másik nagy gond a virág-és hajtásfertőző monília agresszív terjedésveszélye. A virágzó és virágzás előtt álló csonthéjasok fogékonysága most a legnagyobb, a hidegebb idő kedvez a betegségnek, főként, ha időnként csapadék is hullik. A kajszi ugyan elvirágzott már, de fogékonysága ugyanúgy megmaradt. A kis hajtások és az elszáradt virágok jelzik, hogy helyenként már megtörtént a fertőzés, tehát folytatni kell a védekezést a kórokozó ellen.
Az alma és a körte is közvetlenül virágzás előtt áll. Az eddigi csapadék is elegendő volt a varasodás szaporító képleteinek a beéréséhez, de az aszkospóra szóródás még eddig igen csekély mértékű volt. Ennek ellenére a megelőző jellegű védekezéseket meg kell kezdeni mindkét növény esetében. A levélpirosító levéltetű tüneteit elsősorban házikertekben figyelhetjük meg, közepes mértékben, akárcsak a körtelevélbolha imágók megjelenését, melyek tojásrakása már el is kezdődött. Ha felmelegszik az idő, a lárvakelés is megkezdődik, tehát készüljünk a védekezésre.
A pitypang virágzása előcsalogatta a bundásbogarakat is, de a kártevő más virágzó gyümölcsfélét is előszeretettel látogat. A virágport keresi, de közben megrágja a virág többi részét is, a megrágott virágból pedig már nem lesz termés. Sok bogár esetén alkonyati méhkímélő védekezéssel vagy fehér-sárga vizestálas csalogatással gyéríthetjük a kártevőt.
A kertben károkat okozó csigafajok közül mos a házas csigák a legaktívabbak. Jól jelzi ezt a megrágott növények sora, így a hagymafélék, a szívvirág, a harangvirág. A talaj tele van idős és fiatal csupaszcsigákkal, ők még a melegebb időre várnak. A korlátozott védekezési lehetőségek közül valamelyiket vegyük igénybe.
A dísznövények közül a babérmeggyen nem ritkaság a csonthéjas növényeket is károsító sztigminás levéllikasztó betegség, ami most erőteljesen fertőzi a lombozatot. Erős fertőzés akár kényszerű levélhullást is okozhat, illetve jól jelzi, hogy a kajszin, szilván, meggyen, cseresznyén is várhatóan korán fertőzni fog.
