A repcében, a kora őszi időszakban a bolhák (több faj együttes kártétele) és a repcedarázs okozhat gondot.
Azt hiszem, kevés panaszunk lehet a szeptemberi őszre, hiszen a hónap első 3 hetében inkább nyárra emlékeztetett a kellemesen meleg, napsütéses, száraz időjárás. Most a hónap vége felé is marad a jellemzően napsütéses időszak, de a hőmérséklet már inkább ősziesnek mondható, azaz éjszaka hűvös, nappal pedig 20 Co körüli értékre melegszik.
Ez volt az az időszak, amelyre nagyon vártunk, segítette az érési folyamatot minden kultúrában, jól halad a betakarítás. A mi szempontunkból fontos a növényvédelmi hatása. A kissé hektikusan változatos időjárású nyár után az említett száraz, napos időjárás megállította, vagy minimum lelassította a betegségek terjedését, sok esetben a gyógyulás lett a jellemző. A napraforgó kaszatok és kukoricaszemek vízleadása is ebbe az irányba hatott, egyre kevésbé adtak jó táptalajt a tányérbetegségeknek vagy éppen a csőfuzáriumnak.
Ebben az időszakban már kevésbé foglalkozunk a mögöttünk levő tenyészidőszak problémáival, hiszen azokra több-kevesebb sikerrel kerestünk megoldást, most inkább az induló új szezonra kell figyelni. E tekintetben nem egyértelműen pozitív az időjárás megítélése, hiszen romlik a talajmunka minősége, egyre inkább száraz, sokszor nehezen elmunkálható a terület vagy éppen poros, szerkezet nélküli magágyat kapunk eredményül. A kikelt repce táblákon a repcebolhák betelepedése, kártétele súlyos mértéket ölt, amit – bár nem lehet egyedül csak az időjárásra fogni – a száraz körülmények segítenek.
Reméljük erre a negatív hatásra is hoz megoldást az október eleji időjárás, hiszen arra az időszakra már több napos csapadékot valószínűsít a meteorológiai előrejelzés.
Ha már arról szóltam fentebb, hogy mostantól inkább az új termesztési ciklusra kell figyelnünk, kezdjük is azzal.
A repce vetését általában befejezték, sőt, némely helyen a száraz, poros talaj miatt rosszul kelt és a tömeges repcebolhák kártétele miatt kipusztult állomány újravetésével is végeztek. A kelés eléggé egyenetlen, előfordul csíranövény és 4-6 leveles fejlettségű tábla is. Mindkettő veszélyes, mert a most csírázó növények már nehezen érik el a telelésre alkalmas állapotot, míg a 6 leveles növények könnyen „túlfejlődnek”, ami szintén gondot okozhat a telelésben.
Na, ez már sok (repcebolha)
A repcében, a kora őszi időszakban a bolhák (több faj együttes kártétele) és a repcedarázs okozhat gondot. Most elmondhatjuk, hogy mindkét kártevő jelen van, bár a dominálók a bolhák. Ezek a kártevők főleg a keresztesvirágú növényeken szaporodnak fel, s onnan vándorolnak tovább, ha megfelelő tápnövényt találnak. Most is ez a jellemző, a korábbi repcetáblákról, árvakelésekről indulnak el, s telepednek be az új vetésekbe. Az egyik táblán kimondottan megfigyeltem, hogy a forgóban tömeges volt a bolhák jelenléte, a kis növények sínylődtek a sok rágás miatt, míg a tábla belső részén alig fordult elő kártétel. Ilyen esetben a tábla körbe szegése permetezéssel meggátolhatja az általános betelepedést. Általánosan elmondható, hogy a bolhák betelepedése folyamatos, a kártétel mértéke eléri a súlyos szintet, tehát a védekezés indokolt. A repcedarázs lárváját is megtalálhatjuk a leveleken, de a rágásnyomok formája, nagysága (ún. karéjozó rágás) is egyértelműen elárulja a kártevő jelenlétét. A védekezést indokolja, ha 2-4 álhernyót találunk négyzetméterenként. Természetesen a kisebb (L1-L2) lárvák elleni kezelés hatásosabb. Egyelőre betegség nem jelentkezett a repce táblákon.
A repcedarázs álhernyójának jellegzetes rágásképe
Az őszi kalászosok vetése is hamarosan indul, most a talajelőkészítés, tápanyag-utánpótlás van napirenden. A vetéshez és a keléshez mindenképpen kellene csapadék, ezért nagyon várjuk a beígért esős napokat.
A napraforgó betakarítása a végéhez közelít. A termésátlag nem dönti meg az eddigi rekordot, 2,5-3,5 (3,7) t/ha körül mozog. A fontosabb a kaszatok tárolhatósága. A betakarítás általában 7-11 % nedvességtartalommal megy, ez minimum egy szellőztetést, esetleg kisebb mértékű szárítást igényel. A korában fenyegető betegségek, elsősorban tányérrothadás a deszikkálás hatására megálltak, a száraz időjárás pedig erősítette ezt a kedvező tendenciát.
A kukorica vízleadása felgyorsult a szemek általában betakarításra érettek. A csövek végén megjelenő fuzárium fertőzés megállt, nem terjed tovább. Ennek ellenére elég súlyos a helyzet, mert egyes felvételezések szerint minden 4. vagy 5. cső fertőzött. A fertőzés általában csak a cső csúcsi részét (korábban kártevők által rágott rész) érinti. Sajnos növényvédelmi eszköz ebben az állapotban már nincs, hisz a betakarítás elkezdődött. A tárolás előtti rostálás, a könnyebb és kisebb méretű szemek eltávolítása segíthet. A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke kártétele már nem jellemző a táblákon, s ezzel párhuzamosan a fuzárium sem okoz újabb tüneteket. A szemek vízleadása is támogatja ezt a folyamatot. Egyetlen veszély van, ha a későbbi esők során a száraz csuhélevelek visszanedvesednek, akkor a tartós nedvesség előidézheti a betegség terjedését.
Fuzárium a cső végén, most gyakori kép
A tarlók esetében itt az utolsó lehetőség a nehezen irtható évelő gyomok kezelésére. A leginkább megcélzott fajok a mezei acat, az aprószulák vagy éppen a fenyércirok. Természetesen a parlagfű irtása is feladat továbbra is. A napos ősz kedvező hatására sajnos a parlagfű folyamatosan virágzik és szóródik a pollenje, ami az allergiások tömegei számára nehéz napokat okoz. Reméljük, hogy a betakarítások elvégzése (tipikusan napraforgó táblák), a tarlók ápolása, a táblaszélek, utak menti sávok, árokpartok kaszálása segít tiszta levegőhöz jutni.
Korai gyomosodás, jellemzően T4-es gyomfajokkal
A fűszerpaprika betakarítása is folyamatos. Betegségek már nem veszélyeztetnek, a gyapottok-bagolylepke még mindig repül a táblák területén, de a lárvák berágása már egyre kevesebb. Ez a kellemes ősz szép piros csöveket ad.
A szabadföldi paradicsom betakarítása is folyamatos. Sajnos a szürkepenész ezt is megtámadta, a bogyók rothadása nem állítható meg.
Mostanság egyre több híradás taglalja, hogy milyen poloskás őszünk van (invázió!). Ezek némelyike félreérthető, vagy nem elég pontos (nem ágyipoloska veszélyeztet, hanem növényeket károsító fajok). Természetesen sok faj van jelen országunkban, de amire igyekeznek felhívni a figyelmet az a vándorpoloska (Nezara viridula L.). 2002 óta van jelen országunkban, s mára szinte mindenhol elterjedt. Fejlődése során különböző mintázatot vesz fel (pettyestől az egyszínűig), s emiatt kissé nehéz a beazonosítása. Polifág kártevőnek tekinthető, kedveli a babot, szóját, paradicsomot, tojásgyümölcsöt, uborkát, görögdinnyét, burgonyát, kukoricát, napraforgót, gyümölcsfákat, s sok dísznövény fajt. Táplálkozási formája a szívogatás, jellemzően a generatív részeket támadja meg. Sokak szerint a károsítása nem okoz jelentős termésveszteséget, de azért tegyük hozzá, hogy a zöldségféléken látható szívogatás nyom a termék eladhatóságát erősen korlátozza. Ilyenkor, ősszel szaporodik fel, s keresi a telelő helyét, amelyre a családi házak, melléképületek belső tere is megfelelő számukra – s ez okoz gondot sokunknak.
Vándorpoloska – különböző kinézetű alakjai
A védekezést nehezíti a lakott környezet, illetve a faj repülő képessége; a kezelés után gyorsan visszatelepedik. Célzottan erre a vándorpoloskára nincs engedélyezett növényvédő szer, de az adott kultúrában más rovarok ellen engedélyezett készítmények valószínűleg gyérítik e kártevő népességét is. A családi házaknál ajánlott a szúnyogháló használata, s így nem tud bejutni a lakásba.
A csonthéjasok betakarítása is befejeződött, leszedték az utolsó szilvát és őszibarackot is. Ezek után már a jövő évi szezonra kell készülni a múmiák eltávolításával és az őszi lemosó kezelésekkel.
Az almát folyamatosan szedik, de a kései érésű fajták betakarítása egészen október végéig eltarthat, s ugyanez a helyzet a körte ültevényekben is.
Összességében elmondható, hogy jó vagy megfelelő a termés egészségi állapota, de a károsítók még nem tűntek el. Mostanra szaporodtak fel a sodrómolyok, amelyek felületi rágással tesznek kárt. Ez a rágás a monília számára fertőzési kaput nyit, illetve a gyümölcs tárolhatósága általában kerül veszélybe. A védekezés szükségességét a szüret előrehaladásának és a károsítás mértékének átgondolásával tudjuk meghatározni, s ezzel együtt a lehetséges technológiát is kiválasztani.
Hasonlóan felszaporodtak a takácsatkák is, jelzi ezt a bronzos lombozat. Egyes fajtákat előnyben részesít a kártevő (Braeburn, Gála, Jonagored), érdemes ezen fajták fáit vizsgálni. A védekezésre inkább a szüret után kerülhet sor, azzal csökkenthetjük a telelő alakok mennyiségét.
Az almamoly rajzása már visszaesett, újabb lárvakártétel már nem várható. A varasodás egy-egy esős nap után még mindig fertőzhet. A gond az, hogy a kialakuló varas foltokat csak később látjuk meg, gyakran csak a tárolóban fejlődik ki. Ennek megelőzésére a betárolás előtt ajánlott a gyümölcsök válogatása, illetve van olyan technológiai ajánlás, amely már a tárolásra is biztosít védettséget. Ezt még meg lehet fontolni a kései betakarítású fajtáknál.
A szőlő szedése is halad, már Tokaj-hegyalján is elindult a korai fajták szedése, a szürkepenész pedig sietteti a többi fajta betakarítását is. Az idén szokatlanul sok helyen jelentkezett az ESCA (korai tőkepusztulás), érdemes a beteg tőkék eltávolítása, esetleg drasztikus visszavágása. A tarka szőlőmoly 3. nemzedékének rajzása lassan lecseng, a lárvakártétel már kevésbé jelentős.
A betegségek közül már csak a szürkepenész a veszélyeztető, ez viszont még mindig komoly károkat okoz. A betegség terjedését ebben a stádiumban megállítani szinte lehetetlen. A cukrosodó termés, az összeérő bogyók, a reggeli harmat biztosította nedvesség mind a kórokozó terjedését segíti. Sok helyen megfigyelték nem szokványos kártevők jelenlétét, pl. a harlekinkatica bogyó odvasítását, a muslicák kártételét. Ezek újabb kaput nyitnak a fertőzésnek, ami ismét a kórokozónak kedvez. Amennyiben a betegség a cukrosodás előtt vagy kezdetén jelentkezik, akkor ecetes rothadás lép fel. Sajnos ebben az esetben csak a korai szüret, a termés mentése segíthet.
A kései érésű fajtáknál (pl. Cabernet sauvignon) lehet még megkísérelni egy szürkepenész elleni kezelést, talán még belefér az élelmezés-egészségügyi várakozási időbe.
A védekezés elvei: korábban már szinte minden védekezési lehetőséget érintettünk, így most csak az aktuális újdonságot vagy a megerősítésre szorulót említem. A repce védelmében a klórpirifosz és piretroid kombináció a hosszabb hatástartamával elnyújtott védelmet nyújt mind a repcebolha, mind a repcedarázs ellen. A tartós védelem az újabb betelepedést is gátolja, legalább is időlegesen.
Több készítmény is rendelkezésünkre áll almában és körtében a tenyészidőszak utolsó pillanatában történő kijuttatásra a kései betegségek és a tárolás alatti védelemre. Ezek egyike a Switch 62,5 (fludioxonil+ciprodinil hatóanyag), amely 3 nap élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartását követeli meg, a Bellis (boscalid+piraklostrobin hatóanyaggal) és 7 napos ÉVI alkalmazásával, míg az iprodion hatóanyagú Rovral Aquaflow 10 napos várakozási idővel használható.
A szőlő szürkepenész elleni védelmére is lehet megoldás a Rovral Aquaflow, hiszen 7 nappal a szüret előtt még kijuttatható. A fenhexamid hatóanyagú Teldor 500 SC 14 napos ÉVI betartásával használható ugyanezen célra.
Kertdoktor
Tisztelt Olvasó!
Bizonyára már észrevette, tapasztalta, hogy Agrofórum Online májustól új szolgáltatással, a „Kertdoktor” rovattal tájékoztatja az aktuális növényvédelmi helyzet iránt érdeklődő olvasókat.
Megtekintem a KERTDOKTOR növényvédelmi előrejelzés rovatát >>>
Amint azt a népes olvasótábor folyamatosan tapasztalja, a nyomtatott Agrofórum szaklapban rendszeresen mély szakmai tartalmat hordozó, a tudomány és a termelés új eredményeit bemutató cikkek jelennek meg. Ugyanakkor a kiadvány a havi megjelenés miatt nem tud naprakész információkat szolgáltatni az aktuális növényvédelmi helyzetről, tennivalókról. Új rovatunk ezt vállalja fel.
Természetesen itt is vannak korlátok, az országos kitekintés csak nagy vonalakban valósítható meg, a friss információkat is csak az adott térségi összefüggésben lehet frissnek elfogadni, s a termesztett kultúrák teljes körét állandóan lefedni szinte lehetetlen.
Mindezek ellenére igyekszünk rendszeres közzététellel a tendenciákra, várható eseményekre, veszélyekre felhívni a figyelmet, s ezek mellé egy nagyon rövid védekezési útmutatót is adni. Ez utóbbi nem helyettesíti a helyszínre adaptált, minden aktuális körülményt elemző védekezési technológiát. Ezért, ha szükséges, kérjük, támaszkodjanak a helyi növényvédelmi szakemberre.
Reméljük, új kezdeményezésünk sokaknak hasznos lesz, és elnyeri tetszésüket. Amennyiben így lesz, alkalmazzák az itt olvasható növényvédelmi előrejelzést.
Ha észrevételük, javaslatuk van a rovat tartalmi és formai jobbítására, kérjük, jelezzék felénk a kertdoktor@agroforum.hu címen.
